A Katona József Színház műsorán jelenleg is futó A borbély című előadása után Hudi László ismét egy egyszereplős darabon dolgozik, mely március 9-én debütál a Trafóklubban. A helyszín, adottságaiból kifolyólag egy intimebb légkör megteremtését teszi lehetővé. Ez a fajta intimitás egyrészről kényszer, másrészről útkeresés. Útkeresés egymáshoz, kényszer a menekülés, a sebzettség, a beszorultság, a kirekesztettség, az eltussolás értelmében. Útkeresés, hogy a színészen keresztül miként tudna a rendező erősebben jelen lenni a néző tudatában az előadás pillanatában, úgy, hogy egyúttal a néző is aktívabban vesz részt a színész tudatában, vagyis mind a színész, mind a néző státusza átértékelődik egy hagyományos előadáshoz képest.
Fotó: Hudi László
Így az előadás témája is az együttlétnek ebből a személyes, felfokozott igényéből és hiányából épül fel. Az otthon, zárt ajtók mögött kialakuló ítéletekről és előítéletekről, hazugságokról, kategorizálásokról, kirekesztésekről, pecsétekről, elfojtott vagy nem elfojtott agressziókról (stb.) van szó, a mindennapi élet apró-cseprő fasizmusáról.
A körülöttünk tapasztalható őrület felkorbácsolt viharában, hogyan próbál megkapaszkodni az egy szem ember. Hogyan felejtődik ott valaki valami véletlen folytán a lerombolt kultúra egy elfeledett, gettóba zárt zugában – jelen esetben, a Trafó pincéjében, és ami még jelentőségteljesebb: a színházban (!) – ahová már egyre kevesebben jönnek el.
A főszerepben Murányi Tündét láthatjuk, akivel a rendező első alkalommal dolgozik együtt, az alkotótársként és koprodukciós partnerként is jelen levő Természetes Vészek Kollektíva tagjaival való munka és baráti kapcsolata pedig már hosszú évekre nyúlik vissza.
Lesz az előadásnak egy szokatlan rétege is. Egy mobiltelefonos applikáción keresztül a közönség valós idejű Optimista Üzeneteket fog kapni, ami egyrészről belinkeli az előadást az aktuális környezetbe, másrészről lábjegyzeteli az elhangzottakat, harmadrészről pedig további asszociációs utakat nyithat meg. Ezért nálunk a telefont majd nem kikapcsolni kell, hanem érdemes bekapcsolni.
Fotó: Hudi László
A darabról:
„Így együtt… mindahányan! Telve várakozással… ígérettel… hogy idővel és végül a dolgok összeállnak és elrendeződnek… hogy rengeteg szórakozás vár ránk… nevetés és könnyek… hogy a sok konfliktus után egyszer csak meglep bennünket a katarzis… és akkor megtisztulva emelhetjük fel popsinkat, és megértjük, hogy az ember egyre csak tökéletesedik…
…Az örökös félelemben való élés evolúciós zsákutca. A vesztes egyedek útja. Több bátorságot, vidámságot, férfiasságot kívánok nektek! Süt a nap, ezer az elvégzendő munka, ne picsogjatok itt drága barátok úgy, mint a siratóasszonyok!…”
Írta és rendezte: Hudi László
Játssza: Murányi Tünde (Tű)
Alkotótársak: Árvai György, Imre Zoltán, Simon Gabriella, Szűcs Edit, Vasi Zsófia
A Trafó Kortárs Művészek Háza, a Mozgó Ház Alapítvány és a Természetes Vészek Kollektíva koprodukciója.
Premier: 2016. március 9. 20 óra, Trafóklub
Fb esemény: https://www.facebook.com/events/504093683131019/