Ezt a címet viseli a Kodály Filharmonikusok április 21-ei koncertje. Európának ebben szegletében a 19. században sok kis náció élt egymás mellett Bécs kulturális fennhatósága alatt. Hogyan tükröződik mindez a zenei világunkban? Erre kaphatnak választ, akik a Kodály Filharmonikusok műsorát meghallgatják.
Kovács László
A műsorban Suppé Könnyűlovasság-nyitánya, Liszt Ferenc II. (A-dúr) zongoraversenye, a száz éve elhunyt Goldmark Károly Sakuntala-nyitánya és Smetana Moldvája hangzik el, Kovács László vezényletével. A koncert zongoraszólistája a Debrecenben már jól ismert Balog József lesz.
Franz von Suppé zeneszerző és karmester az Osztrák Császársághoz tartozó dalmát Spalatóban (ma Splitben) született 1820-ban. Az olasz és belga gyökerekkel bíró muzsikus Bécsben tökéletesítette zenei tudását. Itt dolgozott karnagyként különböző színházakban 1845-től 1882-ig. Bár közel 30 operettet, és mintegy 180 színpadi zenét, emellett számos egyházi zeneművet, miséket, requiemeket, és más darabokat, például vonósnégyeseket is komponált, mégis olyan nyitányai váltak a legismertebbekké, mint a Reggel, délben, este Bécsben, illetve a Könnyűlovasság-nyitány. Erőteljes és játékos zenéje igazi populáris muzsika, könnyen befogadható és szerethető.
Liszt Ferenc 1848-ban került Weimarba udvari karmesternek, és visszavonult a fárasztó koncertezéstől. Ekkor születtek legfontosabb szimfonikus művei is, és itt írta első jelentős zongoraversenyeit is. Az A-dúr zongoraverseny komponálását már 1839-ben elkezdte, később többször átdolgozta, így ebből a zongoraversenyből összesen négy változat létezik. Liszt ezúttal is egytémájú, egyetlen központi gondolatra épülő zenemű megalkotását tűzte ki céljául. A zongorakoncert bemutatója 1857. január 7-én volt a weimari udvari színházban.
Erre az évre esik Goldmark Károly halálának századik évfordulója, ez remek alkalmat nyújt a sajnálatosan kissé elfeledett szerző újrafelfedezésére is. A Kodály Filharmonikusok műsorán ebben az évadban már másodszor is szerepel Goldmark-mű, a Magyar klasszikusok koncertjén, február 26-án Téli rege-nyitánya hangzott el. Most pedig a zeneszerző első nagy sikerét, az 1865-ben bemutatott Sakuntala-nyitányt hallgathatják meg a koncertlátogatók. A kompozíciót a hindu Kálidásza Sakuntala című költeménye ihlette. Goldmark zenéje egyedi ötvözetét adja a romantikus zene alkotóelemeinek, hangszerelését színes és virtuóz megoldások jellemzik.
A meglehetősen multikulturális osztrák birodalom – hozzánk hasonlóan – több más közép-európai nemzet eszmélésének terepe volt a 19. században. Így a cseheknél is ekkor születik meg a nemzeti zene, melynek emblematikus alkotása Bedřich Smetana Hazám című ciklusa, amely 1874-1879 között keletkezett. A Hazám 6 szimfonikus költeményből áll, máig legnépszerűbb darabja a csehek folyóját megéneklő második mű, a Moldva. A zeneirodalom egyik legszebb melódiájának tartott darab a folyó útját írja le a zene eszköztárával.
A hangverseny szólistája, Balog József, a fiatal zongorista-generáció egyik legtehetségesebb tagja, a világ 3 kontinensének több mint húsz országában koncertezett már kamarazenészként és szólistaként egyaránt. Híres koncerttermek fellépője, jelentős fesztiválok meghívott vendége volt. Több hazai és nemzetközi versenyen nyert díjakat, ezek közül kiemelkedik a Chopin zongoraverseny I. díja és a Liszt-Bartók Nemzetközi Zongoraverseny I. díja (1999-2000, Budapest). Nagydíjat és különdíjat is nyert 2002-ben Lodzban, az Alekszander Tansman Nemzetközi Zenei Versenyen, valamint I. díjat 2007-ben a Pécsi Nemzetközi Liszt Ferenc Zongoraversenyen. Balog József 2005-ben megkapta a Magyar Kulturális Minisztériumtól a Fischer Annie-ösztöndíjat, 2003 óta pedig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára.
Boldog békeidők
Helyszín: Debrecen, Bartók terem
Időpont: 19:30
Műsor:
Suppé: Könnyűlovasság-nyitány
Liszt F.: II. (A-dúr) zongoraverseny S.125
Goldmark K.: Sakuntala-nyitány op.13
B. Smetana: Moldva
Közreműködik: Balog József – zongora
Vezényel: Kovács László
Forrás: Kodály Filharmónia