A hetvenedik? Már? Szinte hihetetlen! Ennek aztán súlya van. Ezt igazán meg kell ünnepelni! Bár meg sem látszik rajta. Mintha megállt volna az idő! Mintha neki nem is lenne kora. Hiszen kortalan. Legalább is úgy tűnik…
1967 jön elő emlékeimben önkéntelenül is. Amikor hétvégenként az Omega játszott ama famózus Eötvös Klubban, tini korom első bulijainak színhelyén, annak is Hordónak becézett alagsorában, volt egy magas, bozontos hajú fiú, akire mindenki felfigyelt, mert olyan szabadon, szertelenül, olyan elementárisan vad taglejtésekkel, magasban lengő, kalimpáló karmozdulatokkal, vibráló fej- és lábrázogatással, a többitől annyira elütően és feltűnően táncolt. Persze mindenki ismerte: ő volt a Hobo. Ez a híres-hírhedt Hordó akkoriban tanúja volt a magyar beat és rock születésének, az első magyar pop zenekarok debütálásának, miközben a diákság teljes gőzzel kereste önmagát. S ebben Hobónak is kiemelkedő szerepe volt. Talán az ő pályája is valahol itt kezdődött. 1968-ban e klubról írta meg első, a rendszert bíráló dalszövegét Lakájdal címen, aminek azután lettek is emlékezetes következményei.
Azóta persze sok víz lefolyt a Dunán, az akkori tinédzserek, korszakváltó és korszakalkotó egyetemisták, zenészek, művészek, értelmiségiek mára már a hatodik, hetedik X-et taposva sokszor vissza-visszapillantanak életük nagy mérföldköveire, meghatározó állomásaira, legtöbbször, talán kényszerűségből inkább hátra, mint előre. Se szeri, se száma az emlékkoncerteknek, búcsúbuliknak, jubileumi előadásoknak. Hobo ebben is formabontó. Ő nem búcsúra vagy összegző koncertre készül, hanem egy igazi hobós „monstre” bulira. Ő maga mintha jottányit sem változott volna, nem fogtak rajta az évtizedek – s az ezüstösen csillogó hajszálaktól eltekintve –, ugyanaz az örökmozgó, fáradhatatlan, tevékeny és termékeny művész, mint aki fiatalon is volt, amikor megalakította első formációját, a Hobo Blues Bandet. Azóta pályája magasra ívelt, s ez a felfelé ívelés még ma is tart, amit egy tekintélyes életmű attribútumainak, kiadott albumainak, könyveinek, Cd-inek, film- és színházi szerepeinek, díjainak és kitüntetéseinek hosszú sora fémjelez. Ebből az életműből ad ízelítőt két és fél órában Hobo új formációja, a 2011-ben alakított Hobo és Bandája egy nagyszabású születésnapi koncert keretében május 2-án a Budapest Parkban.
Fontos koncert lesz. A fiatalember február 13-án, pénteken betöltötte 70. életévét. Mindannyian így legyünk 70 évesek! Isten éltessen! – mondta az április 8-án a 42 Gasztro & Art Caféban a koncertről tartott sajtótájékoztató köszöntőjeként Gundel Takács Gábor műsorvezető, a sajtótájékoztató házigazdája. A hetven éves dalszerző, előadóművész tele van tervekkel és fiatalos lendülettel, töretlen akarással szervezi koncertkörútjait, fellépéseit, kiadványait. Bár a születésnapot február 13-án annak rendje és módja szerint megünnepelte egy kisebb színházi koncerttel, amelynek a Nemzeti Színház adott otthont, mivel akkor még az időjárás nem tett lehetővé szabadtéri fellépést. Most azonban egy igazi nagyszabású rock and roll buli van készülőben.
Május elején – a gyászosnak mondható – hetvenedik születésnapomra készült műsorral szeretnék a közönség elé állni új zenekarommal, a Hobo és Bandájával a Budapest Parkban. Ez egy önironikus életrajz lesz, amely egy önmagát lepkének képzelő medve szerencsétlen fuldoklását mutatja be a blues, a költészet és a színház Bermuda-háromszögében – fogalmazott a rá jellemző öngúnnyal és fanyar humorral az előadóművész. Mert önironikusan fogja fel az ember a saját korát, másképp ezt nem lehetne elviselni – tette hozzá félig-meddig komolyan Hobo. A fény és a pénz igen jelentős csábító erő, de én szerelemből csinálom ezt a zenét. Ezért hoztam létre 33 éves koromban az együttest (a Hobo Blues Bandet). 1978-ban kezdtem a pályafutásomat s ennek az örömön kívül nincs más jelentősége – összegezte hitvallását a művész.
Ebben az évben Hobo’70 „jelige alatt” országszerte (előbb Debrecenben, Pécsett és Keszthelyen), majd a Budapest Parkban és a határon túl a csaknem 300 számot felölelő óriási repertoárjukból játszanak válogatást, legalább 25 számot, már jól ismerteket, de korai szerzeményeket is, amelyek még nem hangzottak el nyilvánosan és friss, eddig még be nem mutatott dalokat is, egy kicsit szarkasztikus, önfricskázó születésnapi buli keretében, ami azért tele lesz vidámsággal és élettel. A koncert műsoráról szólva Hobo hangsúlyozta, hogy a fellépéseken nyitottan játszanak, a repertoárt, az előadásmódot a közönség reagálásai, a helyszíni impulzusok változtatják, alakítják. Elmondta azt is, azért esett a Budapest Parkra a választás, mert szándéka ellenére nem sikerült ingyenes koncertet összehozni, ami súlyos milliókba került volna, itt viszont még megfizethető árak mellett lehetett ezt a bulit megszervezni.
Bár a Hobo és Bandája a 2011-ben végleg megszűnt Hobo Blues Band szerves folytatása, az előadóművész azt nem gondolta volna, hogy ennyire fix formációvá alakul (felállása: Földes László Hobo – ének, Póka Egon – basszusgitár, Fekete-Kovács Kornél – trombita, gitár, billentyűs hangszerek, ifj. Tornóczky Ferenc – gitár, Szakadáti Mátyás – dob). Szerinte a blues műfaja ma már kiveszőben van, a blues fekete legendái már eltávoztak az élők sorából, a még aktív fehér sztárok, Eric Clapton, Eric Burdon vagy Mick Jagger nyomában pedig sajnos nem nőnek fel újabb, fiatal, bluest játszó generációk. Ők mégis tovább művelik azt a sajátos stílust, amelyben jól megfér egymás mellett a blues, a rock and roll, a kuplé és a megzenésített vers. Nálunk 1978 (a Hobo Blues Band megalakulása) előtt is kevesen játszottak bluest, és ez a zenekar feloszlása óta is így van. Ezért Hobo 2014 végén dupla albumot adott ki Rekviem a bluesért címmel, ami azt mutatja be, amit nekik a blues jelentett. A lemez első része a blues fejlődéstörténete, a második pedig tisztelgés a műfaj nagyjai előtt.
Fantasztikus dolog, hogy visszataláltunk egymáshoz. Szép megöregedni ilyen ifjú emberek társaságában – hangsúlyozta Póka Egon az új formációról. Lényegében ma már nincsenek határok. Sokféle zenénk van és mindent el tudunk játszani.
Az együttes további terveit illetően elmondható, hogy igen zsúfolt a Hobo és Bandája programnaptára. A nyár a fesztiválok jegyében telik majd, fellépnek a soproni VOLT-on és az idén is lesz Hobo Klub a kapolcsi Művészetek Völgyében. Debrecen felkérésére Hobo zenés Csokonai-est megrendezésére készül, valamint összegyűjtött írásaiból könyv kiadására is, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával pedig megjelenik egy közép- és zeneiskoláknak szánt oktatási segédanyag (könyv és pendrive), amely a legfontosabb albumait, estjeit, koncertjeit tartalmazza. Ősszel Hobo új monodrámáját mutatja be a Nemzeti Színház Vidnyánszky Attila rendezésében. Mindez a rengeteg energiát és kitartó munkát igénylő program még egy erőtől duzzadó fiatalnak is díszére válna. Hobo tehát, 70 év ide vagy oda, alkotókedvének, aktivitásának teljében, lendületéből, frissességéből egy cseppet sem veszítve dolgozik, járja az országot és a világot, ünnepli, amit lehet, elsősorban az életet, hirdetve a zene, a költészet örömét és szépségét, mindezt nagy-nagy szeretettel és odaadással. Kívánunk neki és a május 2-i Hobo’70 rendkívüli születésnapi koncerthez sok sikert és még rengeteg erőt, energiát a továbbiakhoz, de főleg jó egészséget!
A jegyvásárlásról bővebben: http://budapestpark.hu/program/hobo-70-szuletesnap/
Varga Bótos Anna