Arra nincsenek utalások, mennyire nyűgözte le Szokoli Musztafa pasát a fürdő környezetének látványa, gyanítható, hogy inkább a források közelsége indokolta a helyválasztást, amikor a johannita lovagok egykori ispotálya helyén 1566 és 1572 között megépítette a Rudas fürdőt. A új fürdőrészleg jelenkori látogatóit azonban először a Duna, a két Duna-part és a Gellért-hegy látványa nyűgözi le.
Evlia Cselebi világutazó határozottan emlékezett rá, hogy létezett a fürdőben az a bizonyos zöld oszlop, s noha nyomát sem lelték, nincs okunk kétségbe vonni állítását. Annál is inkább, mert zöld színű köveket igenis találtak a régészek, amikor a 2004-es felújítás előtt feltáró vizsgálatokat végeztek. Létezésük azért fontos a számunkra, mert így van némi alapja annak az elképzelésnek, hogy a fürdő elnevezésének forrása a rác Rudna ilidzse (ásványos fürdő) kifejezés volt.
A város a Rác fürdő fejében jutott legrégebbi közüzemének birtokába, a török hódoltság után ugyanis – kettő kivételével – minden fürdő a budai kamarához került. De miután a két átengedett fürdő közül a Rácot elvették a várostól, kárpótlásul 1696. december 1-én végleg a városnak adományozták a Rudast.
A 18. századi közfelfogás, mely szerint a fürdőzésnek káros hatást gyakorol az egészségre, némileg visszavette a Rudas lendületét, így volt mit bepótolni, amikor 1794-ben nekifogtak az erősen leromlott állagú épület felújításának. A Rudas történetét innentől fogva felújítások és bezárások tarkítják, happy end még nincs, de a boldogságra – és a büszkeségre – már most is van okunk.
„Vagy különlegeset, vagy semmit!” – idézte a 2013 januárjában indult legfrissebb felújítási roham mottóját Szőke László, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. vezérigazgatója. Érthető az igyekezet, a fürdő története már elégséges ok a kihívásra, ehhez nyújt felbecsülhetetlen értékű pluszt az elhelyezkedése és a hagyományai. A wellness részleg húsz hónapig tartó felújítását a cég a saját büdzséjéből fedezte, sem a várostól, sem az államtól nem kaptak támogatást, hacsak nem tekintjük annak azt az összeget, amelyet nagyvonalúan nem vontak el a nyereségből: persze, azzal a feltétellel, hogy ezt az összeget a fürdőre fordítják. Budapest ugyanis egyedi adottságokkal rendelkezik a fürdőkultúra szempontjából, mégis főként a turisták keresik fel a gyógyvizes medencéket: így mind a város vezetése, mind a fürdő munkatársai azt szeretnék, ha a magyar vendégek érdeklődése is megélénkülne a következő években, sőt, feltett szándékuk, hogy a fürdőkultúrát a fiatalok számára is vonzóvá teszik.
michael-frayn-fuggony-fel-central-szinhaz-foto-toth-viktoria
A közép- és hosszú távú célok 50 éve nem látott fejlesztési programot jelentenek, amely érinti a Palatinust, a Dagályt, a Széchenyi fürdőt, a Gellért fürdőt, a Csillaghegyi és a Paskál strandot, valamint a Király fürdőt. A cél az, hogy a hét meleg vizes fürdő mindegyike képes legyen télen is vendégeket fogadni, a Dagály mindemellett egy komoly, 3,5 milliárdos ráncfelvarráson esik majd át, mely szépészeti beavatkozásba a 25 méter magasból induló csúszda megépítése is beletartozik majd…
A Rudas az enteriőrökkel harcol az ifjabb korosztályért – az uszodakék színt már nem vették fel a medencék: többek között bordó és antracit burkolatot kaptak, de a falikutakat és a tusolókat is harsány új ruhába bújtatták. Amerre nézünk, friss, fiatalos látvány fogadja a merülni vágyót, s decemberben már a szauna és a gőz szerelmesei elégedettek lehetnek: karácsony előtt nem sokkal elkészül a szaunasziget is. A környezetvédők örömére azt is elmondhatjuk, hogy a felújítás során újragondolták a fürdő energiatakarékos üzemeltetését is, így az eddigi 30-32 fokos víz helyett mindössze tíz fokos a Dunába engedett víz hőfoka, azt a húszfoknyi különbséget pedig az épület fűtésére használják.
A Rudas fürdő három gyógyforrása a hagyományos gyógyvízkomponensek mellett szulfát, fluorid, klorid és radon-tartalmúak, ezeknek egészségre gyakorolt pozitív hatása bizonyított: nem csak fürdés, hanem fogyasztás esetén is. Így szegény Lázár vízzel főz: a fürdő épületében nyílt, Kovács Lázár séf vezetésével működő Rudas Étterem és Bár is gyógyvizet – a Juventus forrás vizét – használ a konyhájában. A híres séf hivatkozott Dobos C. József (a dobostortás Dobos…) receptjére, amely leírja, hogy a betegeknek tápláló levest kell főzni, hozzá a vizet különleges forrásból kell hozni… A fürdő hagyományainak megfelelően egyébként török-magyar fúziós konyhát működtetnek, amely mézet, fahéjat és más intenzív fűszereket, valamint padlizsánt használ az ételek elkészítése során. Akit nem zavar a hiányos öltözet, a vasárnapi ebédjét akár fürdőköpenyben és papucsban is elfogyaszthatja itt.
Van némi vita arról, hogy a spa szónak mi a valódi jelentése: több forrás arra hivatkozik, hogy Spa valójában egy belga fürdőhely neve, amelyből köznevet képeztek az évek, mások viszont ragaszkodnak a latinos verzióhoz, vagyis ahhoz, hogy a szócska a”sanus per aquam”, vagy “sanitas per aquam” kifejezésekből alakult ki, és a vízzel történő gyógyítást jelenti. Bármelyik is bizonyuljon igaznak, a Rudas és a többi fővárosi fürdő letette a voksát a megelőzés és a terápia mellett, s teszik ezt abban a hitben, hogy néhány év elteltével Budapest újra megkapja az Európa fürdővárosa címet. Erre legutóbb 1930-ban volt példa, tehát van mit bepótolni.
Cikk, fotó: mmi
Felhasznált források:
http://mult-kor.hu/cikk.php?id=12419
http://rudas-gyogyfurdo.infobomba.hu/