A Magyarock Dalszínház július nyolcadikán bemutatta a Másik Lehel-Vizeli Csaba által színpadra álmodott Legénybúcsú című új, magyar musical comedyt.
Az ősbemutatóra az ezzel a darabbal felavatott komáromi Csokonai Művelődési Ház Szabadtéri Színpadán került sor parádés szereposztásban.
A történet látszólag egyszerű, régi barátok összejönnek, hogy egyik társukat elbúcsúztassák a legényélet szabadságától, mielőtt az a házasság igájába hajtaná a fejét.
kep-es-keptelenseg-nemes-attila-kulturalis-kozvetito-cultural-mediator-tarlatvezetese-2014-november-19-robert-capa-kortars-fotografiai-kozpont-foto-stuhl-agnes
A karakterekben felismerhetőek a mai magyar társadalom szereplői: a többiek által mindig kicsit irigyelt, befutott, gazdag férfi, a nőfaló macsó, a teszetosza, felesége zsarnokságát természetesnek megélő papucsférj, az örök gyerek-mindenki haverja kocsmáros, és maga a hóttszerelmes vőlegény, és a kiöregedett, alkoholista rocker.
A darab rendezője – egyben a színház vezetője -, Vizeli Csaba és a szereplők, Mészáros Árpád Zsolt, Miller Zoltán, Forgács Péter, Barabás Kiss Zoltán és Zöld Csaba véleménye egybecseng: ez a musical ajándék mindegyiküknek, jutalomjáték, hiszen a karaktereket megszemélyesítő színészek abszolút magukénak érzik a szerepeket, a szerzők rájuk írták azokat, ezért jelmeztelenül játszanak.
Egy kivétel van, mégpedig MÁZS, aki a vőlegény bátyját, Tyutyut alakítva lubickol a vélemény nélküli papucsférj szerepében, a megnyúlt kardigánja, a trottyos nadrágja remekül szimbolizálja a ráírt tétova, elnyomott aligférfi karakterét.
Miller Zoltán a nőfaló macsó, aki szépasszonyok vágyait teljesíti, mert „valakinek a piszkos munkát is el kell végeznie”, és ezzel a szerepformálással tökéletesen fedi a róla kialakult képet, nem kell rájátszania a szerepre, amely szerint Karónak hívják, nem véletlenül, hiszen nomen est omen!
Forgács Péter Lennon bá’-ja a Nagy Generáció örök vesztese, az alkoholista, ezért családvesztő, forever rocker, akinek Lennon-McCartney az Atyaisten, nála a Beatlesnél megállt a világ, nem fogadja el, és nem tekinti zenének a mai tüctücöt, nem tekinti zenésznek, énekesnek a gigamegafaktoros bájgúnárokat és libákat, a családtagjaival sem nagyon érintkezik, de hála a szerzők pozitív családképének, a darab végére összehozzák a magányos farkast a fiaival.
Zöld Csaba a társaság Ásza, a Lexusos pénzes pasi, akinek a barátai előtt is játszania kell a fölényes, érzéketlen, a pénz mindenhatóságánál magasabb értéket el nem ismerő, ám emiatt részben meghasonlott üzletembert, aki úgy forgatja a lányokat, mint a részvényeket a tőzsdén, pedig nem is, de ez csak a zenés komédia végén derül ki
Barabás Kiss Zoltán a nem véletlenül Didi névre hallgató kocsmáros haver, akinél összejön a társaság, ő gondoskodik a szórakozásról, de ő a lelki szemetesláda is, aki mint minden csapos, jól tudja, hogy a férfiak igazi érdeklődési köre a foci, „első a Ferencváros!” – bár véleménye szerint az a magyar foci baja, hogy „a mai focisták sztájliszthoz járnak inkább, nem edzésre” -, a nő, meg a pia, ezért meg is tesz minden tőle telhetőt, hogy a legénybúcsú ebben a szellemben teljék.
A darab többi szereplője a komáromi székhelyű Magyarock Dalszínház amatőr társulatának tagjai, a női főszereplő, Kuczmann Ágnes, Szoszó, a szégyenlős, ám Karó figyelméért és szerelméért még vetkőzni is hajlandó táncos lány, Végh Edina, Cuncus, a papucs Tyutyu legális elnyomója, Szűcs József, Susu a vőlegény, aki imádja az ő Gigijét, és nem lehet elrettenteni az önként vállalt börtöntől, Szakács Péter, Csalán, aki Susu legjobb barátja, ő az elterelő hadművelet vezére a történetben, és van egy csippendél fiú is a sztori szerint, Tihanyi Dániel, alias Dzsoni, akiről kiderül, hogy az ő jelenléte egy nagy félreértés az este folyamán.
A Legénybúcsú, az első magyar musical comedy műfajú történet, amely az egyszerű meséje ellenére fordulatokban gazdag, vérbő humorral megáldott – néhol gondolatban 18-as karikával ellátott megnyilvánulásokkal.
A Vizeli Csaba által írt alaptörténet, és a próbák során a színészek életéből merített poénok összegyúrásából készült sztori megdolgoztatja a nézők rekeszizmait, a Másik Lehel által komponált zene, amelyet a Magyarock Musical Band élőben játszik az előadás alatt a színpadon, fülbemászó, a ritmusa megmozgatja a lábakat a nézői széksorokban, és a kezeket tapsra ösztönzi. A szereplők koreográfiája, amely Bakó Gábor rendező-koreográfus munkáját dicséri, a szöveggel és a zenével szimbiózisban észrevétlenül, második testként simul a szerepkörökbe, nincs külön táncos jelenet, egyszerre csak a dramaturgia által megkívánt részeken a szereplők tánccal erősítik a történet fonalát.
A Legénybúcsú esetében a szerzők, a mű és a szereplők egymásra találása, tökéletes összehangoltsága együttesen mind azt prognosztizálják, hogy az nemcsak a nyár nagy slágere lesz, hanem a 2014/2015-ös évad nagy közönség kedvencévé is válik majd, és ismét abban erősíti meg a magyar zenés színjátszást, hogy jó és kell a díszes épület, a full szcenika, meg a körítés ebben a műfajban, de alapvetően elég a deszka, a színészek, meg a közös szenvedély, a játék, és a közönség a sok újrázás után elégedetten áll fel a darab végén.
Arra a kérdésre, hogyan lehetséges, hogy egy komáromi székhelyű, amatőr társulat tizenkét éve a Legénybúcsúhoz hasonló, részben saját sztorijú és alkotású, parádés szereposztásban előadott, zenés sikerdarabokat állítson színpadra évről-évre, talán Forgács Péter a Győri Nemzeti Színház igazgatója adta a legpontosabb választ, márpedig ő nemcsak színészként – Timár Mihályként az Aranyemberben már hosszú évek óta játszik a Magyarock Dalszínházzal -, hanem a színházcsinálás oldaláról is figyeli a folyamatot: „Azt gondolom, hogyha ilyen szintű összefogás, odafigyelés és munkamorál lenne egy profi színházban, akkor sokkal jobban mennének azok a színházak. Persze ott hierarchia van, meg munkakörök, itt pedig csapat van, ami egy emberként dolgozik a célért, ezért ilyen sikeresek az egész országban, sőt, a határokon túl is. Örömmel jöttem velük játszani!”
Sári Edina
Fotó: Szirmai Klári
Legénybúcsú – új magyar musical comedy ősbemutató
Írta: Vizeli Csaba
Zeneszerző: Másik Lehel
SZEREPLŐK:
Karó, a nők bálványa – MILLER ZOLTÁN
Susu, a vőlegény – SZŰCS JÓZSEF
Tyutyu, bőrgyógyász, Susu bátyja – MÉSZÁROS ÁRPÁD ZSOLT
Ász, üzletember, volt zenész – ZÖLD CSABA
Csalán, a sportoló – SZAKÁCS PÉTER
Didi, bártulajdonos – BARABÁS KISS ZOLTÁN
Lennon bá, Susu és Tyutyu apja – FORGÁCS PÉTER
Szoszó, a szégyenlős táncoslány – KUCZMANN ÁGNES
Dzsoni, sztriptíz táncos – TIHANYI DÁNIEL
Cuncus, Tyutyu felesége – VÉGH EDINA
Közreműködik:
a MAGYAROCK MUSICAL BAND
MEDVECZKY SZABOLCS
Zenei rendező: MÁSIK LEHEL
Jelmez: MÁSIKNÉ VIZELI ANITA
Díszlet: SIKLÓSI JÓZSEF Ybl-díjas építész