Állandó és időszaki kiállítások a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban

Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum magyar kereskedelmi v
1036 Budapest, Korona tér 1. (volt Dugovics Titusz tér)
Tel.: 375-6249
E-mail: mkvm@iif.hu
Web: www.mkvm.hu
Facebook: www.facebook.com/mkvmuzeum

Nyitva: keddtől vasárnapig, 10-18 óráig kultea
Múzeumi belépőjegy:
800 Ft/teljes árú
400 Ft/diák és nyugdíjas
1500 Ft/család

Kiállítások – Állandó

„Nekem soha nem volt otthonom…” – Krúdy Gyula budapesti életének színterei
A kiállítás Krúdy hajdani szegényes, óbudai lakásának két szobájában várja a látogatókat, ott, ahol az író élete utolsó három évét töltötte, s ahol meghalt. Az egyikben az albérleteket, olcsóbb vagy jobb szállodákat, átmenetinek bizonyult polgári otthonokat mutatjuk be, amelyek a fővárosba költözésétől, 1896-tól 1933-ig keretet adtak a hétköznapjainak. A másikban pedig azokat a vendéglátóhelyeket, amelyeket szeretett, törzsvendégként látogatott, és műveiben is megörökített.

„A jó kalmár a világ jótevője” – Két évszázad a magyar kereskedelem történetéből
2014. januárjától MEGÚJÍTOTT állandó kiállítással
A múzeum 2013 júniusában nyitotta meg kereskedelemtörténeti állandó kiállításának első felét, melyben a pesti vásárok, a szakoktatás története és az első szakboltok, a fűszer és csemege üzletek, valamint a 20. század eleji utcák és trafikok világa került bemutatásra.
December 12-én nyílik a kiállítás második fele további szakboltokkal: Stühmer csokoládébolt, papír-írószer üzlet és vasbolt várja a látogatókat. Az érdeklődők megismerkedhetnek az áruházak színes világával – a Párisi Nagy Áruháztól a Corvin Áruházig. Megjelenítünk a magyar kereskedelem életében olyan fontos szerepet betöltő intézményeket és eseményeket is, mint a Hangya Szövetkezet, vagy az államosítás. A tárlat a szocialista kereskedelem bemutatásával zárul, KÖZÉRT üzlettel, Állami Áruházzal és korabeli kirakatokkal.

Reklámtáblák
„A jó reklám esztétikailag szép, és a jó reklám társadalmi szempontból nélkülözhetetlen. A reklámot a kereskedelem szülte meg, a kereskedelem pedig az emberiség egyre fokozódó életigényességének a következménye.” (Kassák Lajos)
A tárlat a múzeum kereskedelmi gyűjteményének eddig kevésbé ismert zománctárgyait és tábláit mutatja be a dohányzás, az ital, az élelmiszer, a vegyes iparcikk, a biztosítás és a feliratos táblák témaköréből. Az NKA pályázatán nyert pénzből gyarapított gyűjtemény méltó helyet kap a múzeum állandó kiállításaként.

Látványraktár
Ritkán, vagy már egyáltalán nem használt kereskedelmi és vendéglátós tárgyak sora várja az érdeklődőket. Tematikus egységekben, tizenhét vitrinben ismerkedhetnek meg a két szakma érdekességeivel. Bolti segédeszközök, régi árucikkek, reklámtárgyak, különleges dobozok, a király tejszínes üvege az egyik tároló sorban; táncrend, csizmahúzó, bajusz-sütővas, sörszámláló, krampampulis pohár, homárvilla a másikban. Tanulni, vagy csak gyönyörködni vágyik? Kerüljön beljebb!

Időszaki

SZOC DEKO / ÜVEG
2013. október 2. – MEGHOSSZABBÍTVA 2014. január 12-ig
Az MKVM évek óta szerepel a Design Héten a SZOC DEKO témájú kiállítás sorozattal, mely anyagnemenként hívja fel a figyelmet a 60-70-80-as évek tárgykultúrájára. Idén az ÜVEG kerül a fókuszba, s a hagyományoknak megfelelően nem csupán a magas művészet jeles darabjai, hanem a giccsbe hajló provincializmust tükröző tárgyak is szerepelnek a kiállításon. Ezek ugyanis mind együttesen alakították vizuális kultúránkat évtizedeken át, több generáció ízlésvilágát meghatározva – máig ható érvénnyel.
Ezzel az új művészettörténeti fogalommal precizitásra törekszünk, mely a kimutathatóan tovább élő art deco hagyományokra és a társadalmiasult aspektusra utal, mikor az unos-untalan retrónak nevezett közelmúltat ezzel az új elnevezéssel illeti: SZOC DEKO.

„Gyönyörű kocsmai csend…” – a 80 éve lebontott Tabán emlékezete
2013. november 9. – 2014. március 2.
1933 őszén koppantak a csákányok a legősibb budai városrész kövein. Maradéka az ostrom áldozata lett, a maradék maradéka az új Erzsébet híd építésekor pusztult tovább. Mára csak a nosztalgia maradt. De miért, hogyan jutott erre a sorsra? Kik, miből, hogyan éltek itt? Miképpen lett a dolgos szőlőművesek, kereskedők, halászok városából „budai Grinzing”? Az lett-e tényleg? A kiállítás ritkán vagy soha nem látott metszetek, fotók segítségével mutatja be a Tabán történetét és sokféle rejtett, koránt sem mindig romantikus arcát.

Forrás: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum