Fotók: © Éder Vera, Gálos Mihály Samu
1823. augusztus 24-én délután 17 órakor kezdetét vette a miskolci színház történelme. Két évszázaddal később, ugyanezen a napon egész napos programokkal ünnepelték a teátrum bicentenáriumát.
Évadnyitó társulati ülés
Kétszázadik évadát nyitotta meg a Miskolci Nemzeti Színház augusztus 24-én. Az ünnepi évadnyitón a jelenlegi társulat tagjai mellet a színház egykori művészei közül is jó néhányan jelen voltak. Béres Attila igazgató úgy fogalmazott: a kétszázadik évadnyitó ülést nehezebb elkezdeni, mint egy előadást. – Az első társulati ülésemen a színház közösségteremtő erejéről beszéltem. A Fedor Vilmos és Somorjai Lehel által írt könyv olvasása során, mely színházunk kétszáz éves történelméről szól, számos olyan történettel találkoztam, ami bizonyítja, hogy ez a színház kétszáz éve közösséget teremt – mondta a direktor. – Amikor az emberek estéről estére, egymás mellett ülve nézik ugyanazt a történetet a színpadon, egyszerre rendülnek meg, egyszerre nevetnek, akkor eltűnnek különbözőségeink. Ebben rejlik a színház ereje – hangsúlyozta Béres Attila.
Béres Attila – könyvbemutató
– 200 év bizony az már történelmi mértékkel mérve is komoly idő, a Miskolci Nemzeti Színház pedig ez alatt a két évszázad alatt mindvégig a kultúra bástyája volt, nemcsak Miskolc, hanem az egész megye, a régió, sőt, talán túlzás nélkül az egész ország tekintetében. A miskolciak szeretik a színházukat. Így volt ez az elmúlt kétszáz évben és így lesz az elkövetkező évszázadokban is – köszöntötte a teátrumot Veres Pál, Miskolc polgármestere az évadnyitó társulati ülésen. A színház által két éve hirdetett Miskolc 200 nevű drámapályázat nyerteseinek is átadták az elismerést. A szakmai zsűri két színdarabot is érdemesnek talált az első helyre, így úgy döntöttek, hogy megosztják a díjat: Komán Attila Kornél című művére esett az egyik választás, Zemlényi Attila és Kabai Lóránt műve, a Vasgyári eklógák lett a pályázat másik nyertese. Az alig egy évvel a pályázati eredmény kihirdetése után sajnálatos módon elhunyt Kabai Lóránt helyett testvére, Kabai Zoltán vette át az elismerést.
Kabai Zoltán, Zemlényi, Attila, Béres Attila
Az ünnepi évadban három egyetemi hallgató is csatlakozik a színház társulatához: Baranyi Emma, Mikita Dorka Júlia és Tóth Dominik.
Kiállításmegnyitó
Délután a színház eddigi előadásplakátjaiból nyílt kiállítás a Színháztörténeti és Színészmúzeum gyűjteményéből, melyet Mikita Gábor színháztörténész-muzeológus állított össze. Ezután Fedor Vilmos és Somorjai Lehel Színház a város tenyerén című könyvének bemutatójára került sor, melyet a Miskolci Nemzeti Színház bicentenáriumának alkalmából írt a szerzőpáros, bemutatva a színház történelmét. A könyvet Szigethy Gábor Kossuth-díjas magyar színháztörténész, rendező, egyetemi tanár mutatta be. A könyv megjelenésének fő támogatója Dr. Hajdú László, a miskolci székhelyű Expert cégcsoport többségi tulajdonosa és vezetője.
Somorjai Lehel, Fedor Vilmos, Szigethy Gábor – könyvbemutató
Závogyán Magdolna
Ezután a 17 órakor kezdődő A tatárok Magyarországban című díszelőadás előtt Závogyán Magdolna, a Kulturális és Innovációs Minisztérium kultúráért felelős államtitkára köszöntötte a kétszáz éves színházat. – Véletlenül és méltatlanul nem marad fenn kétszáz évig egyetlen intézmény sem. A fennmaradás, a túlélés önmagában bizonyosság arra nézve, hogy mindig a múltra építkezve érdemes jelent formálni és jövőt tervezni. Kívánom, hogy a Miskolci Nemzeti Színház még évszázadokon át hirdesse a kultúra közösség- és identitásformáló erejét – méltatta a teátrumot Závogyán Magdolna.
Középen Baatarjav Sainnyambuu, Mongólia magyarországi nagykövete
A tatárok Magyarországon – állótaps
Mongólia magyarországi nagykövetségének delegációja is részt vett a díszbemutatón. Baatarjav Sainnyambuu, Mongólia magyarországi nagykövete az előadás alkalmából még tavasszal készíttette el a színház számára a morin khuur nevű hangszert, ami a tradicionális mongol zenei hangzást biztosítja és ami elengedhetetlen része a Szőcs Artur által rendezett előadásnak. A nagykövet mellett a színház vendége volt még a mongol Országos Drámai Színház igazgatója, D. Tserensambuu úr, és a színház főrendezője, N. Naranbaatar úr.
D. Tserensambuu, Czvikker Lilla, Varga Andrea, N. Naranbaatar
A mongol delegáció és a Miskolci Nemzeti Színház társulata
Az ünneplés lezárásaként este a Szent István téren adtak koncertet a színház egykori és jelenlegi tagjai egy „születésnapi pezsgő party” keretében, melynek végén a város polgáraival együtt fújták el a színház tagjai a kétszáz gyertyát a születésnapi tortán. Az est nem jöhetett volna létre a Miskolci Színházbarátok Egyesülete és a Miskolci Kulturális Központ Nonprofit Kft nélkül. Az est szervezője és házigazdája Radnai Erika, a Miskolci Nemzeti Színház művészeti főtitkára volt.
A 200 éves évforduló alkalmából tartott születésnapi kavalkádon a Bükki kör tagjai szolgáltatták a finom harapnivalót (Il Baffo, A LEVES és Borsod Burger) és a „pezsegő” italokat (Gallay Kézműves Pince, Gonda Borászat, Sándor Zsolt Organikus Szőlőbirtok és Pincészet, Avasi Kvaterka, Kvaterka Shop).
Nemcsák Károly a díszbemutatón
Az ünnepséget támogató, a tortát biztosító cukrászdák:
Desszertem cukrászműhely és kávézó
Süt a Nap Vegán Bisztró
Teddy cukrászdája
Kisgergely cukrászda
The Sweets Bár
Falánk Fanny cukrászda
Éden cukrászda
A Miskolci Nemzeti Színház 2023-2024-es ünnepi évadának bemutatói:
Nagyszínház:
KISFALUDY KÁROLY: A TATÁROK MAGYARORSZÁGBAN – egy eredeti hazai költemény
Rendező: Szőcs Artur
KÁLMÁN IMRE – JENBACH BÉLA – LEO STEIN – GÁBOR ANDOR: A CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ – operett
Rendező: Béres Attila
ARTHUR MILLER: A SZÁLEMIEK – színmű
Rendező: Rusznyák Gábor
BARTÓK BÉLA: A KÉKSZAKÁLLÚ HERCEG VÁRA – opera
Rendező: Szabó Máté
RAY COONEY – JOHN CHAPMAN: KÖLCSÖNLAKÁS – bohózat
Rendező: Béres Attila
Kamaraszínház:
LÁZÁR ERVIN: BERZSIÁN ÉS DIDEKI – mese, játék
Rendező: Keszég László
MOLNÁR FERENC: AZ ÜVEGCIPŐ – vígjáték
Rendező: Keszég László
ANTON PAVLOVICS CSEHOV: IVANOV – színmű
Rendező: Szabó Máté
ALEKSZANDR SZERGEJEVICS PUSKIN: ANYEGIN – balett
Koreográfus: Kozma Attila
Játékszín:
HENRIK IBSEN: H-EDDA GABLER – színmű
Rendező: Rusznyák Gábor
GEORG BÜCHNER: LEONCE ÉS LÉNA – színmű zenével
Rendező: Szőcs Artur
A SZERELEM HATALMA (ABÉLARD ÉS HÉLOISE) – balett
Koreográfus: Kozma Attila