Szerző, fotók: Marity Mira
Óvatosan lépdelek a félhomályban, az elmém lassan jótékony zsibbasztó ködbe burkolózik, és hirtelen a White Rabbit pszichedelikus dallamai kúsznak bele, Jefferson Airplane-től. Halványlila fények úsznak a látóterembe, majd hatalmas medúzák pulzálnak lustán. Lassan körbeforgok, mert már nem is a 3 dimenziós térben vagyok, hanem talán az elsüllyedt Atlantiszban, mert gigantikus tengeri hínárok imbolyognak felém, miközben magába szippant a delejes vízivilág chill atmoszférája. Az érzékeim pedig mindent befogadó üzemmódba kapcsolnak: miközben a káprázatos életfán futó fényeket figyelem, elkezdek érezni, képzelni, emlékezni, asszociálni. Elementáris erejű, szuggesztív és intuitív tárlaton vagyok, a Cinema Mystica-n. Szóval valami ilyesmi lehet a flow.
Újkori művészet és érzékelés a köbön
A Cinema Mystica nehezen kategorizálható hétköznapi terminusokkal. Egy interaktív digitális immerzív kiállítás, ám mindenkinek jóval többet jelenthet: a limitek nélküli befogadást. Egy olyan komplex érzékszervi utazás, ami univerzálisan hat az elménkre, szemünkre, fülünkre, testünkre, agyi szenzorainkra. Spirituális művészeti mélyrepülés a legújabb kori média eszközeivel, amely tudatunk legmélyebb régióiban hagy nyomot. Pontosan ezt érzem, amikor állok a tér kellős közepén, és halványszürke acélmonstrum kígyó projekciója tekeredik körülöttem, alattam és fölöttem, mint valami végtelenített perpetuum mobile. Félelmetes és mégsem az, leginkább a Wachowski-féle Mátrix fémszörnye ugrik be, és ez ennek a kiállításnak az egyik legnagyobb ereje: hogy elképesztő és nagyon erős asszociációkat képes felidézni és létrehozni az emberben, amelyeket okkal nem feledett még a tudatunk.
Cinema, vagy amit akartok
A Cinema Mystica névről persze önkéntelenül is eszembe jut a Cinema Paradiso, az 1988-as Giuseppe Tornatore kultfilm, ami pont az új technológiák miatt válságba került mozi megindító eposza. Szeretném azt hinni, hogy a Vigh Dávidnak, a kiállítás művészeti vezetőjének és a Global Illumination alkotói közösségének átfutott az agyán ez a párhuzam, amikor ezt a fenomenális tárlatot létrehozták. A Cinema Mystica alkotói ugyanis újragondolták és átértelmezték a művészet és a technológia kapcsolatát, létrehozva ezt a páratlan audiovizuális élményt, mely egyedülálló a hazai művészeti palettán.
Digitális alkotások, immerzív vetített terek, 3D-s nyomtatott szobrok, interaktív benyomások és rövidfilmek várják a látogatót. És minden egyes alkotás felfogható mintegy összművészeti metaverzumként, amely számtalan popkulturális utalást, többértelmű kikacsintást vagy éppen ’easter egg’-et tartalmaz, a befogadó aspektusa vagy habitusa szerint. Éppen ezért állok hosszú percekig egy slow motion-ban mozgó, káprázatos ruhakölteményben lebegő nőalak előtt, mert az nekem egy erősen becsípődött jelenetet hoz elő Zack Snyder 300 című filmjéből: az orákulum elképesztően szürreális táncát a víz alatt.
De mi is az a digitális művészet?
A digitális művészet különféle művészeti ágakból – például fotográfia, film, festészet és képzőművészet, világítás- és hangtechnika, fényfestés és online média – nőtte ki magát. Amikor az itt alkotó művészek szabadjára engedik a fantáziájukat, kísérleteznek és teret hagynak az elkerülhetetlen multimédiának és ezredforduló technológiának – nos, mindaz most digitális alkotássá és művészetté válik. A digitálisan létrehozott művészetnek a fantázia és a korunk adta technikai lehetőségek miatt monumentális tere és befogadási dimenziója van, melynek célja az, hogy masszív hatással legyen a látogatókra. Mindez maximálisan megvalósul, szó szerinti és átvitt értelemben is, térben és tudatban egyaránt. Legékesebb példa erre az egyik fekete szobában elhelyezett hatalmas emberi szív projekció, melynek lüktető színpompájában egy magzat látszik, mindez megsokszorozva a szemben lévő tükör soha véget nem érő reflexiójában – végtelenített anyai szeretet, születés és teremtés mítoszát teremtve meg ezzel.
Az immerzív tárlatoké a jövő
A Cinema Mysticának az a titka, hogy a közönséget többdimenziós és multiszenzuális, magával ragadó művészeti élményekkel vonzza be, amely a művészet és a néző közötti szokásos távolságtartás nélkül működik. Immerzív, vagyis belemerülős, beleélős és belefeledkezős az a befogadói nézőpont, ahogy az ember szemléli a kiállítást – és képtelenség másképpen.
A látogatók szó szerint integrálódnak a műalkotásokba, és kommunikálhatnak az alkotásokkal, átalakíthatják őket, és ezáltal részeseivé is válhatnak. Vigh Dávid kurátor szerint az egyik mű pont ennek az ideának az eklatáns példája. Az Aedan című, ChatGPT alapú, interaktív multimédiás installáció a mesterséges intelligencia és az emberi kreativitás interakcióját járja körbe. Belépve a szobor érzékelő zónájába, egy mikrofonon keresztül bármit lehet kérdezni az entitástól. A szoborra mappelt képek az eredeti pixelhalmazból kiindulva, a néző szöveges promtjaiból hoznak létre a MI által generált tartalmakat.
Szakralitás és kommersz
Megbűvölt Alice-ként bolyongok a folyosókon, megyek fel az emeletre és vissza, nem akaródzik magam mögött hagyni az élménycunamit. Néha megpihenek Isten tenyerén – ahol két hatalmas kéz kínálja a lehetőséget, hogy lemenjünk alfába, miközben körülöttünk színes pixelek szétrobbanó darabjai üstökösként hullanak alá. A szervezőkre és az alkotókra gondolok, akik megálmodták ezt a kiállítást, hogy mi álmodozhassunk. Noha a legmodernebb csúcstechnológia, virtuális valóság és holográfia által generált impressziók tágítják ki érzékelésem határait, mégis, valami nagyon mély és ősi szakralitás is átlengi a homályba burkolózó kiállítóteret. Eliade szentje és profánja zsigeri harmóniában megfér egymás mellett a tárlaton. Ez az érzés járja át a bensőmet, ahogy az egyik teremben a padlóba épített szenzorok keltette vibrálást érzem, miközben elmém a zen balanszában száguldozik a világegyetem felé, a falra vetített kaleidoszkópos vízióval együtt. Hát, valami ilyesmi állapot lehet digitálisan spirituálisnak lenni.
Aki a nyár legátütőbb erejű kiállítására vágyik, menjen el a Cinema Mystica kiállításra a Párisi Udvarba. Részletes információt a tárlat honlapján lehet olvasni. https://cinemamystica.net/
