1879. március 8-án, 135 éve adták át a Békéscsabai Jókai Színház épületét, mely a békéscsabai polgárok közakaratából épült. Az akkor közel 30 ezres lélekszámú mezővárosban az Alföldön harmadikként nyílt állandó kőszínház az 1865. október 7-én átadott debreceni és az 1874-ben épült aradi után.
A Jókai Színház korabeli látványterve
Az akkor – talán a nézőtér fölötti reprezentatív bálteremről – Vigardának, Vigadónak nevezett színházat az a közbirtokossági testület építtette, amely még az örökváltsági díjak fizetésekor alakult, s amely az ebből eredő bevételek egy részével rendelkezett, amit azután középületek építésére fordított. (Városháza: 1873., Városi bérház: 1874. stb.)
A színházat Halmay Andor építész tervei alapján Sztraka Ernő városi mérnök irányításával építették. A színházteremben akkor 12 páholy, 50 körszék, 70 zártszék, 2 sor erkélyszék, földszinti és emeleti állóhely, valamint két oldalkarzat volt. Összesen mintegy 600 néző fért el benne.
A színházépület megnyitója 1879. március 8-án volt. A szép teremhez méltó volt a megnyitó is. Ünnepi díszt öltött a helyiség, melyet teljesen megtöltött az egész megyéből, sőt a fővárosból is érkezett közönség.
Az ünnepi megnyitó műsora így festett:
1. Tóth Kálmán: Prológ. Szavalja: Melczer Kálmán.
2. Himnusz. Énekli a dalegylet énekkara.
3. Szigeti József: A falusiak. Vígjáték 3 felvonásban. Előadják a békéscsabai műkedvelők.
4. Szózat. Énekli a dalegylet énekkara.
A nagysikerű ünnepi megnyitó a Szózat hangjaival ért véget, hogy azután most már elfoglalják Thália templomát a hivatásos színészek, akik a környező nagyobb színházak, vándortársulatok tagjaiként jöttek Csabára, egy-egy, vagy több egybefüggő szezonra szerződve.
Ez tartott 75 évig, amikor is 1954 őszén Jókai Színház néven megalakult az állandó színház, aminek 60. évfordulója szintén az idén lesz.
(Forrás: Papp János: A békéscsabai színészet története II. rész – Békéscsaba – 1961.)