Egy, kettő, három, száz! Jubilál Molnár Ferenc darabja az Átriumban

Molnár Ferenc egyfelvonásos vígjátéka, az Egy, kettő, három mérföldkőhöz érkezik május 12-én az Átrium színpadán: századik alkalommal kerül a nézők elé a valós idejű, lehengerlő tempójú komédia. A színészbravúrt igénylő főszerepet, Norrison bankárt Alföldi Róbert játssza, az előadás rendezője Znamenák István. A nézők az előadást követően egy exkluzív filmvetítésen vehetnek részt, amelyben a szereplők a darabhoz köthető történetekről és kulisszatitkokról mesélnek. 

Norrison épp pihenni készül, amikor a családjánál vendégeskedő lány – egy jónevű amerikai milliomosházaspár egyetlen gyermeke – vészhelyzetet jelent be: férjhez ment. Ami még rosszabb: a szülők megtudták, és útban vannak ide. Ami ennél is rosszabb: a férj egyáltalán nem gazdag. De ami a legrosszabb: már a gyerek is úton van. Norrisonnak egy órája van, hogy kifordítsa sarkából a világot. Beindul a gépezet, és szemtanúi lehetünk, hogyan válik egy külvárosi proliból gazdag, konzervatív arisztokrata hatvan perc alatt. Persze ennek ára van. Magas ára. De egy bank gépezete talán elég hozzá…

A rendkívüli tempójú előadás alázatos és fegyelmezett színészi munkát igényel a szereplőktől. Alföldi Róbert bankigazgatóként a darab elejétől a végéig színpadon van, és iszonyatos lendülettel, folyamatosan kommunikálva játssza szerepét, ezt a ritmust veszi fel a többi szereplő is, hogy Norrison emberekből álló gépezete a nézők szeme láttára és magától értetődően szülessen meg a színpadon.

A több mint 80 éves mű most is aktuális: szerelemről, feszültségről, társadalmi és világnézeti különbségekről szól, miközben egy olyan világot láttat, amelynek kapcsolatrendszerét a pénz, a hatalom és a személyes összefonódások irányítják. Hiszen nem szokatlan manapság sem, hogy elegendő pénzzel egyetlen pillanat alatt bárkiből új embert lehet faragni. Ugyanakkor Norrison bankigazgató minden döntése segít a dolgok hátterét felfedni: semmi sem csak fekete vagy fehér.

Molnár Ferenc legendás darabja 1929-ben íródott, azóta számtalan színpadi feldolgozást megért mind itthon, mind külföldön – még Amerikába is eljutott a mű, a budapesti bemutató után nem sokkal. 1961-ben Billy Wilder egy jelentősen kibővített cselekményű filmvígjátékot forgatott a színmű felhasználásával, a történetet a korabeli kettéosztott Berlinbe helyezve, ebben a főszerepet – aki itt az egyik nemzetközi üdítőitalgyártó cég helyi igazgatója, McNamara néven – James Cagney játszotta. Magyarországon rendszeresen tűzik műsorra a színházak, még tévéfilm-változat is készült belőle.

Az Átriumban látható előadást Znamenák István rendezte 2016-ban; Muntag Vince, Molnár életművének egyik kutatója szerint indokolt szemtelenséggel nyúlt a darabhoz, így igen találó és saját jogán érvényes előadás született: „Molnár Ferenc kutatójaként állandó küzdelmem, hogy az előadások többnyire nem inspirálják a műértelmezéseimet, pedig alapvetően ezekből kellene dolgoznom. Végre adódott egy kivétel. (…) Az elrajzoltság a szöveg fölé boltozódik, s ez kikontrasztosítja a humort és a helyzetbírálatot egymáshoz képest. Éles, vad bohózati hangok szólalnak meg, ahol az ember sokminden egyebet érezne szívesen röhöghetnék helyett, mégis így a leghitelesebb. (…) Látunk egy embert átalakulni, látunk egy torz rendszert működés közben. Budapest talán legdrágább prózai színházi ülőhelyeiről ezen csak röhögni lehet. Szokatlanul közvetlen a tapasztalat, s ezek a feltételek talán segítenek túllépni a reflexen, hogy a humor mindenképp oldaná morális kereteket.”

A Kultúrbrigád és az Átrium előadásban Alföldi Róbert mellett Szatory Dávid, Debreczeny Csaba, Mertz Tibor, Parti Nóra, Lénárdt Laura, Lugosi György, Ivanics Tamás, Janicsek Péter, Kovács Máté, Dékány Barnabás, Barna Zsombor/Nyulassy Attila, Sipos Viktória/Katona Vanda, Hajdú Csilla és Horváth Emmi lép színpadra. A századik előadást követően a résztvevők megnézhetik az erre az alkalomra készült, kulisszatitkokkal és sztorikkal teli exkluzív kisfilmet a darab elmúlt hat és fél évéről.