Szerző: Varga Bótos Anna
Töredelmesen be kell vallanom, ha újra születhetnék, és mindent elölről kezdhetnék, egészen biztosan régész lennék. Vonz a múlt patinás levegője, misztériuma, megismételhetetlensége és titokzatossága. Az egyre sokasodó idő fedte múlt, az ismeretlen távol, a felfedezések mozaikszerűsége, a föld mélyébe zárt tárgyi emlékek sokasága, bennük a megannyi feltáratlanság, lezáratlanság, hiába a múzeumok gazdag tanúságtétele, tudósok könyvtárnyi leírása, megállapítása, vele szemben megválaszolatlan kérdések, talányok, bizonytalanságok tömkelege vár és serkent még újabb és újabb kutatásokra. A régészeknek, tudós kutatóknak, muzeológusoknak tehát maradt még feltáratlan terep bőven, a történelem mélyrétegeiben még ma is felbecsülhetetlen kincsek rejlenek. Ezt bizonyítja az a számos régészeti ásatás, felfedezés, meglepetés számba menő leletegyüttes, ámulatba ejtő ritka értékek felszínre kerülése, sokszor a véletleneknek, egy-egy építkezésnek, beruházásnak köszönhető földmunkák során, amelyek napjainkban is lázba hozzák nemcsak a szakma képviselőit, hanem a történelem, a régészet iránt érdeklődő nagyközönséget is.
Sajtótájékoztató © Deim Balázs / Ferenczy Múzeumi Centrum
2023. április 14-én nyitja meg kapuit a frissen felújított és kiállítások számára gyönyörűen kialakított szentendrei MűvészetMalomban a Tarsolylemezek – A honfoglaló elit kincsei című, a szó legszorosabb értelmében is páratlan, unikális, a X. századi, honfoglalás kori leletanyagot bemutató tárlat, amelynek apropóját a pátyi ásatásokon legújabban felszínre került kivételesen értékes sírleletek adták, ezek között is két új, teljesen egyedinek mondható, egy veretes és egy lemezes tarsolylemez. „A közelmúlt nagy beruházásait megelőző régészeti feltárások újabb, jelentős eredményeket hoztak a térség történelmének megismeréséhez. A Malomi-dűlőt érintő kutatások fontos eredményeként tartják számon, hogy egy viszonylag szűk, szisztematikusan vizsgált és feltárt területen belül több honfoglalási temető vált ismertté, eddig példa nélküli lehetőséget biztosítva a korszak vizsgálatára. Már önmagában ez az eredmény is kimagasló, az egyik temető tarsolyos sírjai azonban a teljes Kárpát-medencei honfoglalás kori hagyaték csúcsleleteit képviselik.” – olvasható az egyik feliraton.
A kiállítást és a megnyitót előkészítő, április 12-én tartott sajtótájékoztatón Hoffmann József, a Salisbury Kft. régészeti magánvállalkozás ügyvezető igazgatója elmondta, hogy 2021-től kezdve a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrummal karöltve végzett feltárás során addig ismeretlen honfoglalás kori lelőhelyre bukkantak Páty határában. Részt vettek a talált leletek restaurálásában és a feltárásokat követő természettudományos vizsgálódásokban is, amelyek során nemcsak a felszínre hozott tárgyak, de a kutatási eredmények is unikálisaknak bizonyultak. Természettudományos vizsgálatok során például fény derülhet a sírban feltárt egykori személyek életmódjára, társadalmi helyzetükre, rokoni kapcsolataira, születési és tartózkodási helyükre, életkorukra, még betegségeikre is. Mivel az ilyen kutatások rendkívül drágák, csak kivételes esetekben sikerül finanszírozási forráshoz jutni, ezért felbecsülhetetlen érték, ha lehetőség kínálkozik erre. A múzeumok közötti sikeres közös munkának köszönhetően igen rövid idő, mindössze egy esztendő alatt jött létre a most nyíló kiállítás, amely nemcsak a jelentős leletanyagot, hanem azok összefüggéseit, tudományos hátterét is bemutatja. A kiállításmegnyitót követően, az esemény fénypontjaként, április 13. és 15. között, Árpád népe címmel a magyar honfoglalás kor kutatásának legújabb eredményeiről háromnapos nemzetközi régészeti konferencia keretében cserélhetik ki tapasztalataikat, és jelölhetik ki a kutatások további irányait a szakma elismert szaktekintélyei.
Sajtótájékoztató © Deim Balázs / Ferenczy Múzeumi Centrum
Dr. Rajna András régész, a kiállítás kurátora (Ferenczy Múzeumi Centrum /FMC/) kiemelte, rendkívül ritka, hogy tarsolylemezt találjanak ásatások során, és kivételes szerencsének tartják a megtalált két új tarsolylemezt, hiszen utoljára egy évtizede találtak ilyet, és sose gondolták volna, hogy ez még egyszer előfordulhat. Pátyon viszont egy év leforgása alatt nem egy, hanem két tarsolylemezre is sikerült szert tenniük. A jelenlegi tárlat célja a legújabb feltárások eredményeinek mielőbbi bemutatása a nagyközönségnek, nem pusztán az új leleteket, tárgyakat, hanem történelmi összefüggésében, a maga komplexitásában, tudományos igényességgel tárni mindezt a látogatók elé.
Dr. Virágos Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) főigazgató-helyettese, régész, a kiállítás kurátora nyomatékosan rámutatott az intézmények közötti kiváló kooperáció szerepére az elért eredmények terén. Kiemelte, hogy Magyarországon évente több millió négyzetméteren folyik régészeti ásatás, és kivételes alkalomnak tekinthető, hogy pont egy ilyen páratlanul gazdag lelőhely is belekerült ebbe, mint Páty. Az új tarsolylemezek jelentőségét mi sem érzékelteti jobban, mint az, hogy eddig, a régészeti kutatások során az egész Kárpát-medencében összesen 40 darab honfoglalás kori tarsolylemezt találtak, ebből 36 ezen a kiállításon látható. A Pátyon talált két új tarsolylemez új minőséget képvisel, mert olyan korszerű tudományos vizsgálatokon, és olyan részletes tanulmányozáson estek át, amelyekre korábban nem kerülhetett volna sor.
Sajtótájékoztató © Deim Balázs / Ferenczy Múzeumi Centrum
A sajtótájékoztató után a kiállítás elsötétített termébe belépve (a szigorú sötétítés a még nem kellően védett, ezért rendkívül fényérzékeny tárgyaknak szólt, ami olyannyira komolyan veendő, hogy még a kísérő feliratok fényképezése is tilos volt) a bemutatott tárgyak mellett és fölött elhelyezkedő részletes felirat, rajzos illusztráció, fotó, magyarázat között mindjárt az első tárlóban egy teljes pompájában fénylő és tündöklő tökéletesen megőrzött színarany bizánci női fülbevaló pár hivalkodott, és hívta fel magára a figyelmet, erősen rá fókuszálva a kíváncsi, sóvár tekinteteket (főként a hölgyekét). A csodás mestermunka, bár szintén pátyi lelet, de valamivel korábbról, a 2000-es évek előtt végzett ásatásokból származik. A többi tárgy már a legutóbb feltárt sírcsoportok legszebb leleteiből ad ízelítőt. Ezeket a kurátorok igyekeztek eredeti kontextusukban bemutatni, azaz a tárlókban úgy jelennek meg, ahogy a sírban elhelyezkedtek.
A kiállítás középső terében egy zöld függönnyel elválasztott kör alakú fülkében két oldalt egymással szemben lévő tárlókban kaptak helyet a pátyi feltárások előtti, régebbi, már ismert, az ország különböző múzeumaiból (Magyar Nemzeti Múzeum, nyíregyházi Jósa András Múzeum, stb.) kölcsönzött honfoglalás kori, többnyire a X. század elejéről való tarsolylemezek, a hazánkban található mind a 34 darab, részletes magyarázó leírással. A néhány töredékes példány kivételével többnyire épségben fennmaradt, kifogástalanul restaurált, gyönyörű, aranyozott bronz, vörösréz, aranyozott ezüst, főként növényi ornamentikával vagy textilmintával díszített, leleményes ötvösmunkák. Sok tarsolylemez bőr tarsolyra erősítve maradt fönn, veretes vagy lemez típusúak. Mind a régebbi, mind pedig az új tarsolylemezek a több mint ezer évvel ezelőtti kézműves mesterek kivételes szakmabeli tudására, kulturáltságára, kifinomult ízlésvilágára, művészi ügyességére hívják fel a figyelmet. A falon részletes térkép szemléletesen mutatja az egyes tarsolylemezek feltárási helyeit.
Sajtótájékoztató © Deim Balázs / Ferenczy Múzeumi Centrum
A kör alakú fülkén kívüli térben kizárólag a legújabb pátyi feltárások legszebb leletei kaptak helyet. A tárlat slágere, a két új tarsolylemez, a korabeli tarsolyos temetkezés egyedülálló példái: egyik a veretes tarsolylemez, amely ónozott bronz vereteinek közeit aranyos rózsabogár kitinpáncéljával, mint valami drágakővel ékesítették, s mint ilyen teljesen egyedi az eddig feltárt tarsolylemezek között, mellette pedig a tarsolyban hordott, pásztorkészségek láthatók, (kova-és fenőkő, csiholó stb.). Külön tárlóban van a másik új lelet, az ezüstlemezes tarsolylemez. Régészek megállapítása szerint: „Mindkét tárgy a méltóságjelvények közé sorolandó, amelyek viselőjük kiemelt társadalmi státuszát jelezték.” A lovas íjász sírját bemutató tárlóban láthatók a sírban talált egyéb mellékletek, fegyverek, pl. vasszablya, él felé hajló markolattal, nyílhegy, íj markolatára felerősített csontlemezek, nyíltartó tegez töredéke, szegecsei, lószerszámok, pl. vas csikózabla, hevedercsat, vas kengyelpár. A díszes ruházatú női sírból ruhanyak-veretek, füles gomb, és egyéb ruhadíszek kerültek elő. Külön tárló vonultatja fel a pátyi honfoglalás kori népesség táplálkozási szokásaira, egészségi állapotára és betegségeire utaló sírleleteket, csont- és koponyamaradványokat, antropológiai és genetikai vizsgálatok eredményeivel egyetemben.
A Tarsolylemezek – A honfoglaló elit kincsei című különlegesen fontos „kiállítás szenzációja, hogy nemcsak a nagyközönség, de a szakma is most láthatja először együtt az összes magyarországi intézményben őrzött tarsolyt, kiegészülve a pátyi honfoglalás kori temetőben nemrég feltárt két példánnyal”.
Sajtótájékoztató © Deim Balázs / Ferenczy Múzeumi Centrum
A szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum és a Magyar Nemzeti Múzeum közös rendezésében nyíló tárlat kurátorai: Dr. Virágos Gábor, dr. Révész László (MNM), Giedl Dániel és Dr. Rajna András (FMC) voltak. Április 14-étől szeptember 17-éig látogatható a szentendrei MűvészetMalomban (Szentendre, Bogdányi u. 32), csütörtöktől vasárnapig 10 és 18 óra között.
Szentendre, a festői szépségű Duna-parti kisváros, amely nemcsak romantikus, girbegörbe kis utcáival, hangulatos színes házaival, lebegő tarka ernyőivel, patinás templomaival és galériáival nyerte el, méltán, a művészek és művészetek városa címet, hanem komoly intellektuális keretet is ad kulturális és művészeti eseményeknek, így a páratlan honfoglalás kori emlékeink komplex bemutatását célzó, most nyíló érdekes kiállításnak is, amely mint ritkaságszámba menő tudományos csemege, kellő impulzust adhat mindazoknak, főként persze a régészet, művészettörténet és a történelem szerelmeseinek, akik magas színvonalú kulturális programra, tartalmas kikapcsolódásra, egyedi élményre vágynak. Biztos vagyok benne, nem fognak csalódni.
Sajtótájékoztató © Deim Balázs / Ferenczy Múzeumi Centrum
Bővebb információ: www.muzeumicentrum.hu;
https://www.facebook.com/ferenczymuzeumcentrum
https://www.instagram.com/muzeumicentrum/
(Tarsolyok: „A Kárpát-medence 10. századi, honfoglalás kori hagyatékának különösen emblematikus leletei a veretekkel vagy lemezzel díszített tarsolyok. Az övön viselt bőrtarsoly főként a férfi temetkezések melléklete, melyben a mindennapi élet során használt apró tárgyakat, elsősorban a tűzgyújtáshoz használt eszközöket tárolták. A tarsolyok teljes fedőlapját beborító lemezek viseletének szokása már az új hazába költözött magyarok szállásterületén alakult ki, a kalandozó hadjáratok biztosította nemesfémbőségnek köszönhetően. Az utóbbi évek régészeti kutatásai eredményeként ugyanakkor a Kárpátoktól keletre, Kelet-Európa kora középkori régészeti hagyatékában is egyre nagyobb számban kerül elő ez a tárgytípus. A kutatás a tarsolyos sírok előkerülését sokáig többnyire a Dunától keletre, főként a Tisza-vidékre helyezte. Az elmúlt évtizedek progresszív beruházási hullámainak hatására számos feltárást végeztek a régészek a kutatás számára eddig ismeretlen területeken is. Így a Ferenczy Múzeumi Centrum is több új, honfoglalás kori temetőből előkerült leletanyaggal gazdagodott.” – idézet a múzeumi ismertetőből)