Egy szimfonikus zenekar éves koncertkínálatának titka a jól ismert és az ismeretlen muzsika, a klasszikus kedvencek és a felfedezésre váró ritkaságok ideális aránya. A közönség mindkettőt lelkesen várja és mindkettőért hálás: örül, ha ismét találkozhat a zeneirodalom szeretett remekműveivel, ugyanakkor izgatottan keresi az újat – akkor is, ha az „új” a régebbi korok termését őrző kottapolcokról kerül elő. A Nemzeti Filharmonikusok 2023/2024-es évadja az élmény mindkét fajtáját bőségesen kínálja a közönségnek.
Nemzeti Énekkar © MNF / Csibi Szilvia
A Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a vele szimbiózisban élő és dolgozó Nemzeti Énekkar huszonnégy koncerten várja a zenehallgatókat 2023. szeptember 25. – a Bartók halálának évfordulóját megelőző estére időzített, hagyományos évadnyitó – és 2024. május 16. között. A bérletek elnevezésükkel – Ferencsik, Opera, Pászti, Kocsis – és tematikus rendjükkel egyaránt megkönnyítik a közönség tájékozódását. Mint minden évadban, a Nemzeti Filharmonikusok ezúttal is rendez bérleten kívüli hangversenyeket is. Ezek jórészt különleges alkalmakhoz kapcsolódnak, mint az évadnyitó hangverseny, a szintén hagyományossá vált Kocsis Zoltán emlékkoncert, vagy a 2023-as esztendő novemberének egyedülálló eseménye: Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 150. évfordulója, amelyen (napra pontosan száz esztendővel a hajdani koncertet követően, az egykori esemény helyszínén, a Pesti Vigadóban) a zenekar és a kórus ugyanazt a műsort: Dohnányi, Bartók és Kodály egy-egy alkotását (Ünnepi nyitány, Táncszvit, Psalmus Hungaricus) szólaltatja meg, amely 1923-ban az ötvenéves évfordulóról megemlékező, mára zenetörténeti jelentőségűvé vált hangversenyen is elhangzott.
Nem csalódnak azok a zenekedvelők, akik az évad koncertjeinek műsorán az alaprepertoár klasszikusait keresik – a „klasszikus” szó ezúttal nem stíluskorszakot jelöl, hanem a művek időtálló értékeire utal. Mindjárt az évadnyitó hangversenyen Debussy három szimfonikus vázlata, A tenger és Ravel G-dúr zongoraversenye előzi meg Bartók kései remeke, a Concerto megszólalását. De hallhatjuk az évad során Verdi Requiemjét, Liszt Haláltáncát, Stravinsky Pulcinella-szvitjét, De Falla Háromszögletű kalap-szvitjét, Schubert Befejezetlen szimfóniáját, Beethoven Hegedűversenyét. Ha már a zenetörténet klasszikus értékeiről esett szó, feltétlenül említést érdemel, hogy a Nemzeti Filharmonikusok új főzeneigazgatója, Vashegyi György nagy súlyt helyez a bécsi klasszikus repertoár ápolására. Ennek érdekében a Nemzeti Filharmonikus Zenekar tagságát két kisebb együttesre osztva, létrejött egy „Mozart-zenekar” és egy „Haydn-zenekar”. A két muzsikusgárda az évad során a két nagy bécsi klasszikus számos művét szólaltatja meg kisebb és mozgékonyabb apparátussal, a stílushoz illő karcsú és áttetsző hangzással. Hallhatunk olyan remekműveket, mint Mozart Idomeneo-nyitánya, hegedűre és brácsára komponált Esz-dúr sinfonia concertantéja és három utolsó szimfóniája (Esz-dúr, K. 543, g-moll, K. 550, C-dúr [„Jupiter”], K. 551), vagy Haydn D-dúr szimfóniája (Hob. I:70), c-moll szimfóniája (Hob. I:78) és f-moll („La passione”) szimfóniája (Hob. I:49).
A zenekar nem csak a bécsi klasszikáig merészkedik vissza az időben: karácsony előtt egy nappal a háromszáz évvel ezelőtti Lipcsébe kalauzolja közönségét az alkalomhoz illő Bach-művek: két kantáta (Sehet, welch eine Liebe hat uns der Vater erzeiget, BWV 64; Singet dem Herrn ein neues Lied, BWV 190), a karácsonyi Gloria in excelsis Deo (BWV 191) és a D-dúr Magnificat (BWV 243) megszólaltatásával. A tematikus koncertek sorába tartozik (részben ilyen a főváros jubileumát ünneplő hangverseny is) a Les Deux Stabats – A két Stabat – című különleges program, amely az 1780-as évek párizsi templomi hangversenyeinek gyakorlatát idézi fel: ezeken Pergolesi és Haydn Stabat Materei egymás után, egy este volt hallható – éppen úgy, mint a Nemzeti Énekkar és a Nemzeti Filharmonikus Zenekar március 28-i, Müpa-beli hangversenyén.
Fontos részét alkotja a Nemzeti Filharmonikusok 2023/2024-es évadjának a három alkalomból álló Opera bérlet, amely két közönségkedvenc: Verdi Aidája és Puccini Manon Lescaut-ja mellett egy Magyarországon még felfedezésre váró remekmű, a spanyol származású francia zeneszerző, Édouard Lalo Ys királya című alkotását kínálja. Szintén az operabérlet érdekessége, hogy noha az Aida és az Ys királya koncertszerű előadásban szólal meg, a Manon Lescaut – kamatoztatva a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermének adottságait – félszcenikus koncepcióban lesz látható és hallható, Káel Csaba rendezésében. Az operák közül kettő megszólaltatásában a Nemzeti Énekkar is együttműködik a Nemzeti Filharmonikus Zenekarral. Hasonlóképpen fontos lehetőség a kórus számára Rachmaninov ritkán megszólaló, ám annál nagyobb jelentőségű remekműve, a Vesperás előadása, akárcsak a találkozás Liszt méltatlanul elhanyagolt, monumentális Krisztus oratóriumával.
Néhányat már említettünk az évad izgalmas ritkaságai és különlegességei közül, hiszen az Ys királya és Rachmaninov Vesperása mindenképpen e csoportba is tartozik. Ezek sorába illeszkedik az említettek mellett Rodrigo Aranjuez-concertója, hiszen gitárverseny ritkán hallható egy szimfonikus zenekar koncertjein. Egyedülálló élménynek ígérkezik Dvořák A kísértetmenyasszony című dramatikus kantátája. Az 1880-as évekből származó, a magyar közönség előtt ismeretlen mű előadásának hitelességét cseh karmester és szólistagárda szavatolja. Különlegesség Liszt nagyszabású zongoraműve, az Obermann völgye Kocsis Zoltán hangszerelésében – és mindenképpen az egyedi élmények közé sorolhatjuk, hogy az október 12-i zeneakadémiai Haydn–Mozart koncerten a közönség a svájci Stephan MacLeod személyében olyan karmesterrel találkozhat, aki egyszemélyben basszus is, így a koncert két műsorszámában egyszerre énekel és vezényel.
Nemzeti Filharmonikus Zenekar © MNF / Csibi Szilvia
Az évad műsorában rendszeresen megjelennek a magyar zene értékei: hallhatjuk Bartók és Kodály műveit – az utóbbi alkotásai közül hangsúlyosan említhetjük az évad zárásaként megszólaló daljátékot, a Háry János árnyékában kevesebb figyelmet kapó Székely fonót –, izgalmas pillanatokat ígér Ligeti György korai remeklése, a román népzene előtt hódoló Concert românesc, hézagpótló Takács Jenő Antiqua Hungarica (op. 47) és Dohnányi Ernő Változatok egy gyermekdalra című művének megszólaltatása. A 20. századi magyar zene külföldi előadókra és alkotókra gyakorolt hatásáról tanúskodik Veress Sándor két műve, a Hegedűverseny és a II. szimfónia (Minneapolitana) a zeneszerző svájci évtizedeinek legjelesebb tanítványa, Heinz Holliger vezényletével.
Remekművek kiváló előadókat érdemelnek. Az évad külföldi karmesterei sorában a már említett Stephan MacLeod és Heinz Holliger mellett tartalmas élményt ígér Riccardo Frizza, Alevtina Ioffe, Jordi Francés, Benjamin Goodson, Francois Leleux, Tomáš Brauner és Carlo Montanaro fellépése. Külön kell szólnunk a zenekar örökös tiszteletbeli elnökkarnagya, Kobayashi Ken-Ichiro koncertjéről, amelynek során Berlioz Fantasztikus szimfóniája csendül fel. A hazai dirigensek listája igen színes és változatos: a főzeneigazgató, Vashegyi György többféle műfaj és stíluskorszak tolmácsaként áll a zenekar és a kórus elé, rajta kívül Kovács János, Záborszky Kálmán, Keller András, Kesselyák Gergely munkájára számít a Nemzeti Filharmonikusok következő évadja. Somos Csaba, a Nemzeti Énekkar karigazgatója három különlegesen fontos előadást vezényel: Liszt Krisztusában, Rachmaninov Vesperásában és Kodály Székely fonójában lép karmesterként közönség elé.
A külföldi szólisták között olyan nagyszerű énekeseket üdvözölhetünk, mint az Aida előadásán fellépő Serena Farnocchia, Ketevan Kemoklidze, Alfred Kim és Alexandru Agache, a Verdi-Requiem tenorszólamát tolmácsoló Mario Bahg, a Bach-kantáták előadógárdáját erősítő Christian Immler, az Ys királya nemzetközi szólistái, Judith Van Wanroij, Jennifer Holloway, Cyrille Dubois, Jérôme Boutillier, Nicolas Courjal, Christian Helmer és a Manon Lescaut szerepeit megelevenítő Monica Zanettin, Serban Vasile, Luciano Ganci és Artavazd Sargsyan. Sokan kíváncsiak Alexander Malofeev zongora- és Ana Vidović gitárjátékára, és azt is sokan várják, hogy újra megcsodálhassák az NFZ visszatérő vendége, a világklasszis oboás, Francois Leleux virtuóz futamait, valamint Ilya Gringolts hegedűjátékát Veress versenyművében.
Ami a magyar közreműködőket illeti, a hazai énekestársadalom olyan sokszínűen képviselteti magát a Nemzeti Filharmonikusok következő évadjában Palerdi Andrástól Kolonits Kláráig, Komlósi Ildikótól Cser Krisztiánig, Horváth Istvántól Váradi Zitáig, Schöck Atalától Brickner Szabolcsig, hogy e helyt csupán néhány nevet kiragadva próbálhattuk érzékeltetni a sokszínűséget. Egy biztos: a magyar vokális kultúra értékeiről gazdag és hiteles körképet kap, aki a következő évadban a Nemzeti Filharmonikusok estjeit látogatja. És a hazai hangszeresek? Olyan zongoraművészeket említhetünk, mint Berecz Mihály vagy Fejérvári Zoltán, olyan hegedű- és brácsaszólistákat, mint Kelemen Barnabás és Kokas Katalin, olyan fortepiano-játékost, mint Somlai Petra.
Akad, akinek – Mozarttal szólva – „ennyi jó kevés”? Annak hívjuk fel a figyelmét arra, hogy akárcsak a korábbi évadok során, a Nemzeti Filharmonikusok évadja 2023/2024-ben sem csupán nagy apparátusú műveket kínál: a kamarazene kedvelői a legkülönbözőbb összeállítású hangszeres és vokális alkotásokkal találkozhatnak a Próbatermi vendégség beszélgetős koncertjein, a zenekar hangszeres művészeinek és a kórus tagjainak tolmácsolásában.
Forrás: MNF