Egy évszázad hatalmas idő egy zenei együttes életében – kiváltképp a viharos történelmű Magyarországon. A Nemzeti Filharmonikusok elődjét, a Székesfővárosi Zenekart 1922 végén a Fővárosi Könyvtár zenekedvelő tisztviselője, Bor Dezső alapította: az eleinte csupán negyvenegy főt számláló muzsikusgárda 1923. április 5-én mutatkozott be a Vigadóban. Az első évtized zenekarépítéssel és a közönségbázis kialakításának munkájával telik: tíz év alatt ezer koncert sok népszerű helyszínen: Állatkert, Gellért Szálló, Károlyi-kert, Rádió, Vigadó, a mai Erkel Színház, Zeneakadémia. Tíz év után, hetvenre növekedett taglétszámmal a zenekar jelentős tényező a budapesti zeneéletben. A harmincas-negyvenes években a Budapesti Hangversenyzenekarral egyesült Székesfővárosi Zenekar élén már világhírű karmesterek koncerteznek Mengelbergtől Weingartnerig, Mascagnitól Richard Straussig, és a szólisták között is olyan muzsikusokat találunk, mint Nathan Milstein és Emil Sauer, Végh Sándor és Anda Géza. Búcsúkoncertjén a Bartók házaspár is a zenekar társaságában lép fel.
Nemzeti Filharmonikus Zenekar © MNF / Csibi Szilvia
Az együttes első nagy korszaka, immár a II. világháború után, Ferencsik János nevéhez fűződik. 1952-től Állami Hangversenyzenekar az együttes neve, a nagy műveltségű, széles látókörű karmester pedig 1953-tól haláláig, 1984-ig áll a muzsikusgárda élén. Irányításával válik az ÁHZ országos hírűből világhírű együttessé: nagy sikerű budapesti és vidéki koncertek, külföldi turnék és számtalan hanglemez fémjelzi az elmélyült közös munkát. Ferencsiket a bécsi klasszikusok elismert interpretátoraként tartotta számon a közvélekedés, ám Bartók és Kodály alkotásait, valamint a modern magyar zenét is elkötelezetten tolmácsolta. A Ferencsik halála utáni átmeneti években Kobayshi Ken-Ichiro vezeti az együttest: a zenekarral máig gyümölcsöző kapcsolatban álló hajdani karmesterverseny-győztes lelkes és szuggesztív vezényletével az ÁHZ számos nagyszerű koncerttel ajándékozta meg közönségét.
Nemzeti Énekkar © MNF / Csibi Szilvia
A harmadik nagy korszak kezdetének éve 1997: a magyar zeneélet páratlan tudású, középponti alakja, a különlegesen sokoldalú Kocsis Zoltán ekkor veszi át az Állami Hangversenyzenekar vezetését. Közel húsz esztendős munkája újabb névváltással és az együttes átszervezésével kezdődik: a Nemzeti Énekkarral szimbiózisban dolgozó Nemzeti Filharmonikus Zenekar a legmagasabb nemzetközi normáknak megfelelni képes, csúcsprodukciókat nyújtó együttesként lép át a 21. századba, amelynek elején minden korábbinál vonzóbb új otthonra is talál, a Müpa rezidens zenekaraként. Repertoárja felfrissül és megújul, olyan művekkel gyarapodva, mint Debussy, Rachmaninov, Schönberg alkotásai, Richard Strauss operái és a kortárs magyar zene számos alkotása Szokolaytól Jeneyig. Nagyszerű eredmény a Bartók Új Sorozat – sajnos félbemaradt – impozáns lemezciklusa. Az együttes koncertjeivel is a jövőbe tekint, próbatermi vendégségein kamarazenét kínálva közönségének, a beavató koncerteken a fiatalokat győzve meg a komolyzene értékeiről, az Úton a zene edukációs programjának keretében pedig távoli falvak iskoláiba juttatva el a klasszikusok üzenetét.
Herboly Domonkos főigazgató © MNF / Csibi Szilvia
Kocsis Zoltán fájdalmasan korai halálát (2016) követően 2017 tavasza és 2020 nyara között a zenekar korábbi első állandó karmestere, Hamar Zsolt vállalta az együttes szakmai irányítását. Jelképesnek is tekinthető, hogy a Nemzeti Filharmonikusoknak éppen a jubileumi évad kezdetén lett Kocsis elhunytát követően újra főzeneigazgatója, Vashegyi György személyében. Az enciklopédikus tudású, sokoldalú karmester vezetésével a zenekar és a kórus ismét megújulás elé néz: második évszázadát megkezdve újból felfrissíti repertoárját, nyitottan az operaműfaj, a Haydn és Mozart nevével fémjelzett bécsi klasszika, a felfedezésre váró ritkaságok és a magyar zene értékei iránt.
Vashegyi György főzeneigazgató © MNF / Csibi Szilvia
A centenárium tiszteletére a Nemzeti Filharmonikusok gazdag fotóalbumot jelentet meg, amelynek internetes változata mind magyar, mind angol nyelven az érdeklődők legszélesebb körével ismerteti meg száz esztendő legizgalmasabb relikviáit. A zenekar menedzsmentje #100 évesek vagyunk címmel honlapot készít (https://100evesekvagyunk.hu/), melyen az érdeklődők a zenekar történetéről találhatnak fotókkal illusztrált, izgalmas tényeket és dokumentumokat. Film születik az együttesről, mely bemutatja az egymást követő művészeti vezetők által fémjelzett korszakokat. Megszólalnak benne a zenekar régi és új tagjai, valamint vezetői, történeteket osztva meg a közönséggel az együttes hétköznapjairól és a művészi munka ünnepi pillanatairól, a turnékról és a zenekari létformáról. A film mind az említett honlapon, mind a Nemzeti Filharmonikusok youtube csatornáján megtekinthető.
A száz esztendős együttes jubileumi hangversenyén, 2023. április 17-én, a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében Bartók Cantata profanáját, Liszt A-dúr zongoraversenyét és Brahms I. szimfóniáját hallhatja az ünneplő közönség Ránki Dezső, László Boldizsár, Bretz Gábor, valamint a Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba) és a Nemzeti Filharmonikus Zenekar közreműködésével, a főzeneigazgató, Vashegyi György vezényletével.
Forrás: MNF