Magyarország legnagyobb fotográfiai eseménye, a BUDAPEST FOTÓFESZTIVÁL egy különleges és egyben provokatív kiállítással nyitja meg a 7. alkalommal megrendezett rendezvénysorozatát 2023. március 31-én a MŰCSARNOKBAN. A kortárs cseh fotográfia rebellis alakja, Jan Saudek barokkosan fülledt, kézzel színezett érzéki aktjait és látványgazdag jeleneteit bemutató életmű-válogatás a fesztivál és a Műcsarnok együttműködésében valósul meg.
Jan Saudek az 1990-es években a festészet és a fotográfia világát ötvöző erotikus képeiről vált világszerte ismertté, melyek elkészítéséhez a fotográfia hajnalának műtermi hangulatát, a kopott falú, hajópadlós atelier-t és az anilinfestékkel színezett képet idézi fel.
1935-ben született, világlátását nagyban befolyásolták a második világháborúban szerzett rettenetes tapasztalatai: ikerbátyjával együtt szemtanúi voltak Prága náci megszállásának és a koncentrációs táborok iszonyatának. A háború után grafikai középiskolában tanult, s már ekkor fényképezett. Az 1960-as években Flexaret 6×6-os középformátumú kamerájával dolgozott, és Edward Steichen The Family of Man című kiállításának (1955) és könyvének hatására elhatározta, hogy fotóművész lesz.
1969-ben az Egyesült Államokba utazott, ahol megismerkedett Hugh Edwards-szal, a Chicagói Művészeti Intézet kurátorával, aki bátorította alkotói tevékenységében. Első külföldi kiállítására a bloomingtoni Indiana Egyetemen került sor.
Visszatérve Prágába, a kommunista Csehszlovákia diktatórikus légkörében lakóházának pincéjében, titokban dolgozott, ügyelve arra, hogy ne vonja magára a hatóságok figyelmét. A hatvanas évek közepéig szolidan elrendezett pillanatképeket készített, visszatérő témája a gyermekkor ártatlansága és az illúziót vesztett felnőttlét ütköztetése volt. E korszakának egyik legismertebb képe az Élet (1966), amelyen egy félmeztelen, izmos férfi megható gyengédséggel szorít magához egy újszülött csecsemőt. Az évtized végére mind formai, mind tartalmi szempontból egyre komplexebb látványok rendezésébe kezdett, jelmezekkel, kiegészítőkkel, állandó háttérként használva penészfoltos műteremfalát. A mindannyiunkban meglévő kettősség, a jó és a rossz, a lélek magasztossága és a test bujasága Janus isten két arcaként jelenik meg túldíszítetten retorikus képein. Az 1970-es évek végétől – főként külföldi kiállításainak és kiadványainak köszönhetően – ismert, sőt felkapott lett.
Az élet valóságának megragadására törekvő műveiben totális végleteket, lázas víziókat ábrázolt, ami részben az elszenvedett traumákra, részben zaklatott szerelmi életére vezethető vissza. Saudek számára a test az élet vizuális metaforája, a tökéletes forma éppúgy kifejezi a szépséget, mint a formátlan vagy öreg test. Művészettörténeti parafrázisoknak is felfogható, kimerevített jeleneteiben a túlfűtött erotika mellett a cseh humor frivol burleszkjelenetei is megjelennek. Az 1990-es évekre világszerte elismert fotográfus lett. Több mint 400 egyéni tárlata mellett jelentős csoportos kiállításokon szerepelt, s fotói megtalálhatók a világ tekintélyes gyűjteményeiben. Kezdetben klisének, giccsnek titulált munkái ikonikussá váltak a fotográfia történetében.
Kurátor: Tulipán Zsuzsanna, a Műcsarnok kurátora
Társszervező: Mucsy Szilvia, BPF
A kiállítás ideje alatt a tárlathoz kapcsolódóan rangos művészek és közéleti személyek mutatják be Jan Saudek ellentmondásoktól sem mentes világát. A kiállítás a Cseh Centrum együttműködésével valósul meg.
A legjobb fotókiállítások 2023-ban is a Budapest FotóFesztivál programjában.
A BUDAPEST FOTÓFESZTIVÁL idén is a nagyközönség és a szakmai szcéna inspirálását tűzte ki céljául, a nemzetközi trendek és a hazai kortárs és klasszikus fotográfia megismertetésével. A nyitókiállítással együtt 50 izgalmas tárlattal, ismert fotográfusokat bemutató beszélgetéssel és szakmai programokkal várja a látogatókat hat héten keresztül Budapest múzeumaiban, galériáiban és a nemzetközi kultúrintézetekben.
2023-ban Jan Saudek sztárkiállításán kívül kiemelt eseményekkel indul a programsorozat:
csatlakozva Budapest 150. születésnapjához a fesztivál kortárs magyar fotókiállításának fókuszában a főváros áll. Április közepétől a Kiscelli Múzeumban kaphatunk vizuális válaszokat arra, hogyan látják ma a fotográfusok Budapestet: a város múltját és jelenét, hangulatát vagy a városban élő embereket. Szintén fővárosi tematikájú a hagyományosan a Tavaszi Fesztivál programjához kapcsolódó, a Városháza Parkban megrendezett szabadtéri tárlat, melyen négy kortárs alkotó portréit láthatjuk Budapest Arcai címmel. A Petőfi 200 emlékévet színesítő kiállítás a mai Petőfi képet vizsgálja, azt, hogy miként kapcsolódik a költő alakja és munkássága a kortárs magyar fotográfiához, az évente egyre népszerűbb, a 35 év alatti tehetségeket bemutató Fresh Meat pedig a generációk közötti párbeszédnek ad lehetőséget. A fotográfia kiemelt intézménye a Robert Capa Központ és a BPF együttműködése idén is izgalmas lehetőséget ad a hazai fotográfusok bemutatására a „BPF Screening Nights” alkotói beszélgetés sorozat keretében, az aktivitást pedig fotókönyv vásár, szakmai portfólió review és családi fotómaraton adja. A FotóFesztivál saját gyártású programjai mellett idén is nagy hangsúlyt fektet a magyar fotográfia legjavát bemutató fővárosi galériák és a nemzetközi trendeket prezentáló kultúrintézmények csatlakozó eseményeire.
Tavaszi pezsgés kint és bent, a Budapest FotóFesztivál részletes 50 kiállításból álló programját március 25-től publikálja internetes oldalain:
http://www.budapestphotofestival.hu
https://www.facebook.com/BudapestPhotoFestival/
https://www.instagram.com/budapestphotofestival
