A kora újkori Anglia egyik legnagyobb uralkodója, I. Erzsébet formálódó mítoszát, kultuszának kifejezéstárát és szimbolikáját tárja fel az a magyar könyv, amelyet most mutattak be Budapesten. A Szűz Királynő, akinek regnálása Anglia aranykorát hozta, amikor tengeri és kereskedelmi nagyhatalommá vált, kortársaitól kezdve napjainkig megihlette a művészeket. Először dolgozza fel magyar szerző tudományos alapossággal, mégis közérthetően a mítosz megszületésének időszakát, a formálódó Erzsébet-kultuszt, segítve a magyar közönség eligazodását a 16. századi angol kultúrában és a királynőről szóló művekben.
Tudor Erzsébet huszonöt évesen lépett Anglia trónjára 1558-ban. Egy vallásilag megosztott, gazdaságilag legyengült, háborúban vesztes országot örökölt. Negyvenöt évvel később, egy nagyrészt egységes identitású, virágzó kultúrájú, a spanyol világbirodalmat megfutamító hatalmat hagyott hátra, amely elkezdte Amerika gyarmatosítását. E sikertörténet méltán forrt össze a királynő nevével és gazdag táptalajt nyújtott az utókor által köréje font, máig tartó mítosznak. Annak a mítosznak, amelynek építéséhez maga a királynő is hozzájárult.
A következő évszázadokban kedvezően ítélték meg I. Erzsébet uralkodását, különösen népszerűtlen utódaival összehasonlítva. A királynő az őt követő uralkodókkal szemben teret adott a parlamentnek. A Staurtok alatt nemzeti protestáns hősként tisztelték, a 19. századi birodalomépítés korszakában példaképnek tekintették, a 20 században női uralkodóként vált szimbólummá. Nemcsak az angolok, hanem az amerikaiak is tisztelik.
Alakja William Shakespeare-t ugyanúgy megihlette, mint a 21. század művészetét. A Szentivánéji álmot részben egy Erzsébet számára rendezett látványosság inspirálta, Titánia tündérkirálynő pedig Erzsébet karikatúrája. A VIII. Henrikben pedig a gyermek Erzsébet mint a jövő jelenik meg. Az Erzsébet-mítosz napjainkig hat. Shekhar Kapur indiai filmrendező Elizabeth című történelmi drámáját 1998-ban mutatták be, míg a folytatását, az Elizabeth: Az aranykort 2007-ben. Minkettőben Cate Blanchett játszotta a királynőt, alakításáért mindkétszer Oscar-, Golden Globe- és BAFTA-díjra jelölték. Az HBO 2005-ben mutatta be kétrészes minisorozatát, amelyben Helen Mirren alakította I. Erzsébetet. 2017-ben pedig a brit Channel 5 vetített háromrészes dokudrámát, Lily Cole főszereplésével.
I. Erzsébet alakja ma már nemcsak a szigetország vagy az egykori Brit Birodalom térségében jelentős, a róla szóló alkotások szerte a világon felkeltik a közönség érdeklődését. Minden újabb mű visszanyúlik a Szűz Királynő életében kialakult motívumokra, és azokból szövi tovább legendáját.
Stróbl Erzsébet, a Károli Gáspár Református Egyetem Anglisztika Intézetének docensének most bemutatott I. Erzsébet: Egy mítosz születése című könyve az Erzsébet-mítosz keletkezésének időszakát, a formálódó kultusz kifejezéstárát és szimbolikáját mutatja be az olvasóknak. Betekintést nyújt azokba a kortárs szövegekbe, irodalmi és művészeti ábrázolásokba, amelyek nagyrészt hiányoznak a hazai történelemkönyvekből. Bemutatja, hogy nemcsak napjaink filmjeiben, hanem a valóságban is nagyon izgalmas volt az élet Erzsébet udvarában, vidéki utazásokkal, nagyszabású előadásokkal, az azokhoz tartozó monumentális díszletekkel.