Szerző: Tóth Judit Nikoletta
Alig fél éve volt a bemutatója annak az igazán egyedi, Huzella Júlia előadásában látható monodrámának, amelynek a Bakáts téri MáSzínház ad otthont. Az anyaságnak már-már abszurd, olykor naturális módon egy felvonásban keresztül görbe tükröt feltartó előadás születése is rendhagyó, annak szövegkönyvét ugyanis Róbert Júlia gondolta tovább az alkotók személyes élményei alapján.
Az így kikerekedett több ember tapasztalata által „egyemberként” lecsapódó történet valódiságát a közönség reakcióiban lehet mérni. És az tűpontosan visszatükrözi az alkotói szándék hitelességét, valódiságát. Az egyfelvonásos előadás sikerének kulcsa így nem „csupán” Huzella Júlia intuitív, ugyanakkor természetes előadásmódján, de a személyes, mégis minden kisgyermek közelében élő egyén közösségi élményén is alapul. A történet pont olyan, amilyen az életben. Nem több, nem kevesebb. Nem torzítja el a kronológiailag is kiszámítható eseményeket és/vagy személyeket. Azt hiszem a 21. század ezen időszakában már ezzel a jellemzővel többet tesz közösségéért, a mainstreem kereketeket meghaladja.
Az előadás ajánlójában némi daccal felsoroltak is ezt támasztják alá:
„ANYA-E VAGY?
Nyilván igen, hiszen boldogan felkiáltok az utcán, ha nínós autót látok… gyakran érzek kakiszagot, akkor is, ha nincs… hangosan jelzem a zebránál, hogy zöld, aztán rájövök, hogy egyedül vagyok… a WC ajtaját automatikusan nyitva hagyom, sajnos a nyilvánosakét is… ringatom a bevásárlókocsit… és még folytathatnám, de a többiről nem szoktak beszélni. Miért nem? Én csak azért is elmondom!”
Az aprócska, többfunkciós teret úgy tölti be a színésznő alakításaként életre keltett anya, hogy attól minden hasonló tapasztalaton átment ember felszabadultabb lesz. És az ember szó használata itt nem véletlen. A terhesség okozta testi – és igen, lelki – változásokat leszámítva nem kell ahhoz nőnek, anyának lennie a közönség tagjainak, hogy felismerje saját érzelmeit. Hiszen a szülői szerepének túl minden kapcsolatunkra jellemzője az a felelősségvállalás, amely az anyaság sajátja is. Így a humort sem nélkülöző előadást mindenki át kell tudja érezni, akkor is, ha egészen mást gondolt az anyaságról. Az, hogy ehhez a nyitottság tulajdonságával is rendelkeznie kell mindenkinek nem kérdés azok számára akik a MáSzínház társadalmi szerepvállalásával tisztában vannak. Olyan – sajnos sok tekintetben egyedülálló – alkotóközösségről van ugyanis szó, akik a sérülékeny csoportokat felkarolják.
https://mas-zinhaz.hu/eloadas/anya-e-vagy
