„Ha kimérték neki, akkor el nem kerülheti” – Nádas Péter: Rémtörténetek című regénye

Szerző: Tóth Judit Nikoletta

Van olyan, amikor az ember nagy fába vágja a fejszéjét. Ja, hogy fejszém sincs, így inkább a bicskámat. A nagy fa Nádas Péter Rémtörténetek című regénye, és itt most nem az olvasása a kihívás, hanem annak a szerzővel mértékviszonyban álló, így arányos ajánlása a részemről a cél.

Az elmúlt évben, a könyv rövid ismertetője alapján „nem várt ajándékként” megjelent Nádas Péter új, regénye, egy „meghökkentő történetszövés”, amely „egy vízparti település hétköznapi világát tárja elénk” az íróról megszokott, az alkotás folyamatát is átszövő teljességre törekvéssel és alapossággal.

A könyv szereplőinek életteret adó falu lakosai hétköznapi – vidéki gyermekkorom emlékeiben is fellelhető – karakterek. Olyan foglalkozásokkal, társadalmi státuszt is magukba foglaló, már-már kiszámítható személyiségjegyekkel bíró jellemek, akiknek élete, és annak minősége alig-alig változtatható, mert két közös pont van bennük: a község és közösség változtathatatlansága és a tulajdonságaik végletessége. A terjedelmét és mondanivalóját is tekintve rendkívül vaskos, alig néhány nap történetének igen részletes megörökítése által ugyanazt a baljós véget megörökítő regény alakjai ugyanis nem rendelkeznek azzal a képességgel, hogy alapjaiban megváltoztassák sorsuk alakulását, akár az annak helyet adó földrajzi egység megváltoztatásával. Így a lassan kibontakozó történetben, amelyben újabb és újabb helyszínek és szereplők kerülnek bevonásra, mintegy spirálisan forog önmaga körül minden abban a közegben, ahol ambivalens módon a test a túléléséért folytatott hétköznapi cselekvések közepette is csak valami nagyon naturális és éppúgy kiszámíthatóan működő tárgy marad. És engem ez, az író által tudatos ösztönösséggel használt naturális megjelenítés az, amely nagyon zavar. Talán pont azért, mert én magam is megtapasztaltam a zárt falusi közeg ezek jellemzőinek létét, amiben ezek a szereplők élnek. És akkor is, ha ez a Nádas Péter által rögzített „hangnem” a közösségben a nagyon is élő kiszolgáltatottság és testi-, lelki erőszak érzékeltetésének a záloga. Nem zárójelesen, de másokat ismételve – hiszen már maga a könyv fülszövege is utal erre – jegyzem meg, hogy ezzel a hangszínnel meglehetősen kapcsolódik Nádas Péter regénye a Borbély Szilárd által is megörökített, nagyon is valóságos világhoz.
De mindezt Kossuth-díjas írónk is úgy teszi, hogy a belőle – hangsúlyozom csak az őszinteség mértékét veszem alapul – már-már a József Attila Szabad-ötletek jegyzékben tapasztalt gejzír szerű visszatarthatatlan őszinteséggel feltörő mondatainak tartalmi elemei minden egyszerűség ellenére nagyon mélyek.

„Hiába tiltották el őket, verték miatta mind a kettőt. Ha egyszer az egymáshoz passzol, akkor egymás nélkül nincsen el, mondjon bárki bármi mást. Azon a verés nem segít. Az nem úgy van ám, a vétke ránk ne szálljon. Ha kimérték neki, akkor el nem kerülheti.”

Szükségét érzem még egy kapcsolódást megosztani. Fliegauf Bence Csillogás című, a halál és az újjászületés tapasztalatáról szóló filmjének három beszélgetőpartnere közül az egyik Nádas Péter. A rám igen nagy hatással lévő, 2008-as interjú minden tapasztalatát érzem, természetesen és elvonatkoztathatatlanul visszaköszönni az író ezen regényében (is). A szereplői által magukban születésük óta hordozott élettapasztalatait osztja meg az író olyan szövegezéssel, amelyek azt a tulajdonságot hordozzák, miszerint képi nyelvre is átfordíthatóak. Nádas Péter a beszélgetés során megfogalmazott szavai alapján: „Az időtlenség telt ami nem telik.” És számomra ez a legfontosabb jegye a Rémtörténetek című regényének is. Azt ragadja ki, azt járja körbe, amely ebben a zárt közegben szociokulturálisan elvárható. Úgy vetíti ki számunkra, olvasók számára is történetének szereplőit és helyszíneit, ahogyan önmagát határozta meg a fent említett interjúban az átéltek után: „Hidegebb lettem, ezt én magam is érzem. Mert végletesebben fogalmazok. Udvarias vagyok, de nem vagyok annyira udvarias. Bizonyos hazugságokba azért már nem megyek bele. Élethazugságokba.”

Aki ilyen olvasmányélményre vágyik, mindenképpen vegye kezébe ezt a regényt.

https://jelenkor.libricsoport.hu/fooldal/konyvek/remtortenetek/