Nagybányai kocsmává változik a Radnóti Színpada

December 18-án, vasárnap mutatja be a Radnóti Színház Szálinger Balázs Kályha Kati című darabját. Az ősbemutatót Rusznyák Gábor rendezi Kováts Adéllal a címszerepben.

© Dömölky Dániel

A történet helyszíne Nagybánya, ideje az 1918-19-es évforduló. Szálinger Balázs színdarabja történeti hitelességgel szól erről a háború és spanyolnáthajárvány sújtotta zűrzavaros időszakról, a megszállás előtti napokról, és arról, hogyan élték meg a román hatalomátvételt. A Kispiac téri Kályha nevű kocsmában találkozik össze magyar és román, kegyelt és kegyvesztett, szűz és cafka, civil és katona, festők és földönfutók – miközben Kályha Kati mindent megtesz, hogy túléljen és megvédje az övéit. „A dráma fókuszában egy eseményteli erdélyi félév áll, a történelem viharát egy kis közösségen keresztül érzékeljük. Egy történelmi kort igazán az emberi történéseken keresztül lehet megragadni, és egy korszakról csak utólag tudjuk eldönteni, hogy mennyire volt sűrű és vészterhes. Azt gondolom, a jelenidőnk is ilyen viharos: minden felgyorsult, erősebbek az érzelmek, egyre több az agresszió és nő a különféle szándékok egymásnak feszülése.” – mondja Rusznyák Gábor, aki 17 év után újra rendez a Radnótiban.

© Dömölky Dániel
© Dömölky Dániel

Szálinger Balázs is visszatérője a Radnótinak, az Oidipusz gyermekei című drámáját 2009-ben Valló Péter állította színpadra. Sokoldalú, kísérletező kedvű alkotó, aki sok szállal kötődik Erdélyhez; hosszabb ideig élt Nagyváradon és Kolozsváron is. 2020 őszén egy hónapot töltött Nagybányán azzal a céllal, hogy anyagot gyűjtsön egy formálódó Trianon-darabhoz. Ez lett az 1919-es román megszállásról szóló Kályha Kati.„Elég sok kocsmárost ismertem meg eddigi életem során, a kocsmába sok öröm és bánat megérkezik történetek formájában, de Kati mögött nincsen konkrét személy, akit látok. Az első Kályha Kati, akit látni fogok nagy örömmel és kíváncsisággal, Kováts Adél lesz.” – nyilatkozta a József Attila-díjas költő.

© Dömölky Dániel
© Dömölky Dániel

Kályha Kati egy igazi túlélő, egy szívember, aki ebben a viharos helyzetben is próbál racionális maradni. A kétszeresen özvegy kocsmatulajdonost Kováts Adél kelti életre: „Kályha Kati egy helyi Kurázsi mama, egy igazán markáns asszony. A darabban úgy hivatkoznak rá, hogy Kati az isten – ha nem is isten, de kétségkívül olyan figurája a közösségnek, aki szereti kézben tartani a dolgokat, hogy mindenre rálátása legyen. Furcsa keveréke a diktatórikus hajlamnak és a tyúkanyóságnak: sokféle ember megfordul a kocsmájában, szállást és ételt ad a hajléktalanoknak, de cserébe vannak elvárásai is. Családcentrikus nő, akinek mindene a két gyermeke, akiket egyedül nevel, és mindent annak a célnak rendel alá, hogy ki tudja őket emelni ebből a közegből.

© Dömölky Dániel

Kályha Kati gyerekeit Nagy Márk és Berényi Nóra Blanka játssza. László Zsoltot koporsóárusként, Schneider Zoltánt szőlősgazdaként láthatjuk, utóbbi fiát, a frontról visszatért katonát Baki Dániel, Cafkát Mészáros Blanka, Sporit Pál András, a városházi titkárt Rusznák András, a festőt Porogi Ádám, a rendőrkapitányt Gazsó György alakítja, és először játszik a Radnótiban Bácsi szerepében Nagypál Gábor. A produkcióban öt egyetemi hallgatót (Sas ZoltánBerkó BoglárkaPolák Ferenc, Tóth Dominik, Juhász Vince) is köszönthetünk. A díszletet Khell Zsolt, a jelmezeket Tihanyi Ildi tervezte. 

Forrás: Radnóti Színház