Idén két nagy jelentőségű 20. századi író: Bálint Ágnes és Szabó Magda kiemelt születésnapját is ünnepeljük. Kortársakként, párhuzamos pályán haladva, elkötelezettségtől és munkájuk iránti szenvedélyüktől fűtve olyan alkotásokat hagytak ránk, amelyek kiállják az idő próbáját.
Bár Szabó Magdát elsősorban felnőtteknek szóló írásairól ismerik, gyerekeknek és ifjúsági olvasóknak szóló szövegei is kiemelkedőek. Bálint Ágnes úttörő munkássága nagy hatással volt a 20. századi gyerekek lelkére, műveltségére, finom érzékenységgel megírt szövegei a mai kisgyerekek számára is elragadóak, értékteremtőek.
Októberben beköszönt az ősz, mely számos alkotóművészt megihlet. Ez a hónap nemcsak bámulatos színekkel, de két legendává vált magyar íróval is megajándékozott bennünket.
Októberben látta meg a napvilágot Szabó Magda Kossuth-díjas magyar író, költő, műfordító, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja (1917. október 5.), és öt évvel később Bálint Ágnes József Attila-díjas magyar író, szerkesztő, dramaturg (1922. október 23.).
A költőként indult Szabó Magda első gyerekverseskötete, amely máig kapható, egyidős a Móra Kiadóval, és először 1957-ben jelent meg, egy évvel később pedig a Mondják meg Zsófikának című ifjúsági, valamint a Bárány Boldizsár című verses meseregénye.
1959-ben a Marikáék háza verses lapozó és a különleges hangulatú Sziget-kék látott nyomtatásban is napvilágot, melyet a kritikusok az utópia műfajába soroltak.
A ’60-as évek elején egymást követte két ifjúsági regény: az Álarcosbál és a Születésnap, 1965-ben pedig az azóta számos színpadi feldolgozást és filmadaptációt megélt Tündér Lala című meseregény Würtz Ádám illusztrációval.
1970-ben látott napvilágot Szabó Magda méltán népszerű ifjúsági regénye, az Abigél.
2016-tól a szerző ifjúsági regényei a számos nemzetközi elismerést kapott Farkas Anna különleges borítóival jelennek meg kiadónknál.
Bálint Ágnes a Duna mellett született, rengeteget úszott, ami szintén meghatározó lenyomatot hagyott alkotásaiban. Gondoljunk csak a közel negyvenéves rajzfilmre, a Vízipók-csodapókra, amelynek társszerzője, dramaturgja is volt.
Ahogy úszni, írni és olvasni is korán megtanult, melyben nagy szerepe lehetett annak, hogy édesanyja is írt meséket. Bálint Ágnes tehetségesen rajzolt, tudását a Wiener Frauenakademie nevű művészeti iskolában fejlesztette, ahol plakát- és könyvillusztráció-rajzolást is tanult.
Első publikációja a Magyar Úriasszonyok című folyóirat mellékletében a Fánni, a modern tündér címmel jelent meg folytatásokban, 1936-ban. Első meseregényét, Az elvarázsolt egérkisasszonyt tizenkilenc éves korában adta ki a Dante Kiadó. Ez a kötet a mai napig kapható.
1958–1986-ig dolgozott a Magyar Televíziónak, neki köszönhetjük a tévémacit, a Kukori és Kotkodát, a Mi újság a Futrinka utcában? című bábfilm lakóit, továbbá a Mazsolát és a Frakkot is.
Gyermekei elmondása szerint a televíziós munkája volt az, ahol igazán elemében érezte magát, élvezte, hogy munkatársaival közösen megvalósíthatja álmait, ötleteit, és egy harmonikus, gyerekeket és felnőtteket egyaránt elbűvölő mesevilágot teremthet.
A forgatókönyvek mellett képes- és mesekönyveket, mese-, valamint ifjúsági regényeket írt. Dramaturgként dolgozott Fekete István, Csukás István, Marék Veronika, Romhányi József, Tarbay Ede rajzfilmes adaptációin.
Az ő fordításában olvashattuk Babar és Garfield történeteit. Műveit német, orosz, japán, lett és szlovák nyelvre fordították le.
A szerzővel együtt kerek évfordulót ünnepel a Foltoskönyökű című meseregénye, ami hatvan éve jelent meg.
A Móra Kiadó az ünnepi év alkalmából különleges bind up-kiadványt jelentet meg a Kukori és Kotkoda című meséből.
Forrás: Móra Kiadó