Tabán-sztorik címmel új sorozat indul a Jókai Anna Szalonban. A szalonestek házigazdája: Szabó Zoltán Attila, A Tabán a világ közepe című könyv szerzője, a Törzsasztal televíziós talk show szerkesztő-műsorvezetője. Az első, október 13-i előadáson (18:30) az író vendégei: Zórád Kati, a legendás festőművész, Zórád Ernő lánya, és Farkas Izsák, hegedűművész. A Tabán-sorozatról Szekeres Nikoletta készített interjút a művésszel.
– Honnan jött a Tabán sztorik program ötlete?
SZZA: Ma már talán nem szerénytelenség kijelenteni, hogy a nyáron megjelent könyvem, A Tabán a világ közepe országos figyelmet keltett, és az olvasók, de a szakma részéről is folyamatosak a pozitív visszajelzések. A 2022. június 1-i, ugyancsak a Jókai Anna Szalonban tartott teltházas könyvbemutató szintén arra sarkallt, hogy folytassam a tabáni esteket, amelyek egyszerre szólnak majd a múltidézésről, a tradíciókról és a legendás városrész – illetve közvetlen környezete, így például a Víziváros – jelenéről; kortársaink, s főképpen a kortárs művészek Tabán ihlette gondolatairól, műveiről, néhol játékos formában, olykor pálinkakostóval, borkóstolóval kísérve.
– Könyvet írtál a Tabánról, most programot szervezel Budapest egyik legizgalmasabb helyszínéről, miért fontos neked ennyire az I. kerület?
SZZA: Ide születtem. A nótabéli Csap utcába. A családom őstabáninak mondhatja magát. Dédapám regénybe illő hőse volt a Tabánnak, együtt kártyázott, sakkozott, fröccsözött a korabeli bohémokkal, ám ha arra volt szükség, a kocsmai asztal mellől fölpattanva, egy-egy jobb belátásra térítő pofont is kiosztott a helyi bajkeverőknek. Rendőrdetektívként ehhez megvolt a jogosítványa… S hogy miért fontos nekem ennyire mindmáig az I. kerület? Nos, ahogy azt a könyvemben is megfogalmaztam: a helybéli „utasok” ragaszkodnak ahhoz a holdvilághoz, amely csak az első kerület felett tündököl. A bel-budai polgár fogoly. Emlékek, tradíciók, ide képzelt mesebirodalmak, titkos szegletek, utcák, terek, sikátorok, kockakövek szerelmese. Én sem vagyok kivétel…
– Mi az, amit a régmúlt Tabánjának nevezhetünk, amely megalapozta a mítoszt, ami most is él, és milyen a ma Tabánja?
SZZA: A Tabán eltiporhatatlannak bizonyult, noha hol porrá égett, hol lerombolták. Ugyan fogalmazhatunk úgy, hogy csak néhány ház, szeglet, sírbolt és utca maradt meg ebből a „faluvárosból”, de ez így mégsem igaz. A tabáni polgárok ugyanis átmentették azokat az értékeket, amelyeket valóban fontosnak éreztek, s errefelé még mindig van értelme lokálpatriotizmusról beszélni. A Tabán-sztorik első előadásán, 2022. október 13-án, a Jókai Anna Szalonban ezt mindjárt igazolni fogjuk, hiszen vendégem lesz Zórád Kati, Zórád Ernő, azaz a Tabán festőjének leánya. Ő fontos kapocs az én generációm és azon nemzedék között, akik még az apró házakkal telizsúfolt tabáni domboldalt ismerhették, s akiknek még volt szerencséjük találkozni Krúdyval, Kosztolányival, Máraival, Aba-Novákkal, Molnár-C Pállal, hogy csak néhány nevet említsek. Eljön hozzánk Farkas Izsák, hegedűművész is. Ő a békebeli tabáni nótákat értelmezi újra, mai zenei „köntösbe” bújtatva a közismert melódiákat.
– Hogyan fog felépülni a programsorozat és kikkel tervezel még beszélgetést?
SZZA: Októbertől rendszeresen, olykor a kötetből is idézve, új és új nézőpontokból mutatjuk be a Tabánt. Színészek, zenészek, képzőművészek, kortárs írók lesznek ebben segítségemre. És a közönség minden alkalommal számíthat valamilyen meglepetésre, vidám, játékos percekre, kivételes pillanatokra, elvégre a Tabán a világ közepe.
Az eseményről bővebb információ itt található: https://bit.ly/3dOb97d
Forrás: Jókai Anna Szalon