„A manipuláció mechanizmusa” – Jancsó retrospektív a Cinema MOM-ban – Szegénylegények

Szerző: Tóth Judit Nikoletta

Lehet ez is egyfajta előítélet, de ha 2022-ben egy 21 éves fiatal azt mondja egy Jancsó Miklós filmre, hogy az mennyire jó volt, és az egész film alatt egyszer sem érzett késztetést arra ránézzen a telefonjára szerintem megérne egy harmadik Kossuth-díjat is. De ehhez valószínűleg szélesvászonra és olyan minőségre van szükség, mint amilyet a Cinema MOM retrospektív vetítéssorozata felkínál a közönségének.

A Jancsó Miklós (1921-2014) filmrendező munkássága előtt tisztelgő, hét filmet jegyző sorozatot szeptember 1. és 7. között élvezheti a közönség Budapesten.

A kétszeres Kossuth-díjas és Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, érdemes és kiváló művész alkotásait szinte kivétel nélkül jellemzi az igen szokatlan hosszú snitt, amely vágás nélküli, folyamatos felvételt jelent. A vetítéssorozatot ezért is kezdték a szervezők a Pest megyei Apajpusztán forgatott fekete-fehér Szegénylegények (1966) című filmmel, amelyben a hosszú beállítások, az aprólékosan koreografált tömegjelenetek és az Alföld ábrázolása már megjelenik.

A film már a bemutató évében több díjat nyert itthon is, így a Magyar Filmkritikusok Díjának nagydíját, operatőri díját és a legjobb férfi alakítás díját is. A Magyar Játékfilmszemle a társadalmi zsűri fődíja és a szakmai zsűri rendezői díja és nemzetközi díjak mellett 2012-ben beválogatták az „53 magyar film” közé is.

Gyerekkorom szinte összes ikonikus férfi színésze megjelenik a filmvásznon. A teljesség igénye/lehetősége nélkül, olyan nevek tették játékukkal örök érvényűvé a filmet, mint Latinovits Zoltán, Görbe János, Bujtor István vagy Juhász Jácint. A fekete-fehér dráma szereplői ugyan nagyon sokszor hasonló ruhában/jelmezben és tömegjelenetekben fordulnak elő, de a karakterek határozottak, az arcjátéknak óriási szerepe van a film, mint alkotás hatásában és ezt elképesztő munkával érik el a színészek.

A mindenkori elnyomó hatalom működésének technikáját, az emberi manipulálás mechanizmusát modellező történetben ugyan épp Rózsa Sándor betyárjainak kézre kerítése és a betyárvilág felszámolása a cél, de ezt, és a konok hallgatás megtörését, a fizikai kényszerítés mellett olyan pszichológiai módszerekkel teszik, hogy a nézőt is megvezetik az alkotók. Nem csak a képi beállítások rafináltságával, de az idő és a tér arányos megtöltésével is teszik.

Jancsó Miklós első, a külföldi kritikusok által is elismert filmje ugyan a kiegyezést követően játszódik, amikor megkezdik az ország közbiztonságának újraszervezését, de bemutatásának idején és napjainkban is kortalan életigazságokat feszíti ki a filmvászonra. És nem csak képletesen. Az emberi jellemet, annak manipulálhatóságát és az ok-okozati összefüggéseket tökéletesen ismerő alkotók összjátékának eredményeként megszületett Szegénylegények című filmet már nem, de hat másik alkotást még megtekinthetnek a vetítéssorozat keretében az érdeklődők a következő napokban.

A Jancsó retrospektív további vetítései a MOM Parkban:

Szeptember 2. 18.00 – Szerelmem, Elektra
Szeptember 3. 18.00 – Fényes szelek
Szeptember 4. 18.00 – Égi bárány
Szeptember 5 18.00 – Csillagosok, katonák
Szeptember 6. 18.00 – Még kér a nép
Szeptember 7. 18.00 – Sirokkó

https://cinemamom.hu/