Szerző: Varga Bótos Anna
Fotók: © Tóth Viktória
Az idei budapesti tavaszra, ami önmagában is gyönyörű a májusi újjászületés szirmot bontó illatos virágzásában, a kikelet fakasztotta zsongásra és mozgolódásra egy rendkívüli sportrendezvény teszi fel a koronát, főleg a kerékpárosok és a tekerés kedvelőinek nagy örömére és megelégedésére. Ez pedig az olasz Giro d’Italia kerékpáros körverseny rajtja, amelynek május 6. és 8. között Budapest lesz a házigazdája, felpezsdítve, izgalmassá és színpompássá varázsolva az egyébként is nyüzsgő, eseményekben bővelkedő csodás fővárosunkat.
Bár csak egyszerű, nyári alkalmi kerekezőnek mondhatom magam a Balaton-parton (de ilyenkor szinte összenőve a járgányommal), hirtelen a Giro d’Italia rajongói között találtam magam, amikor dél-olaszországi utam egyik állomásán, puszta véletlenségből szerencsém volt megcsodálni az Amalfi városkája előtti dombok éles kanyarulatából hirtelen előbukkanó, majd a tengerparton légiesen elsuhanó, előttünk szélsebesen elszáguldó Giro-s élgárdát, majd utánuk lassan szállingózó követőiket, végül a többi, a nagy többséget kitevő biciklis csoportokat. Aki ott akkor élt és mozgott mindenki a parton volt, és türelmesen várta ezt a felemelő pillanatot, áhítattal, szinte lélegzet-visszafojtva, mozdulatlanul figyelte, amíg el nem tűntek ismét a sziklás, szakadékos tengerpart következő hajtűkanyarjában. Minden szív egyszerre dobbant, még a levegőt is átjárta valami isteni szakralitás, transzcendentális átszellemültség. Feledhetetlen élményben volt részem. És most mindez a csoda itt lesz nálunk, a mi szeretett fővárosunkban.
A Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeuma az alkalomra készülve Budapest köszönti a Girót címen április 28-ától rendhagyó időszaki kiállításon, nálunk jórészt még sohasem látott gazdag anyaggal mutatja be a Giro d’Italia biciklis körverseny történetét, legendás versenyzőit, hozzá kapcsolódó relikviákkal, ritkaságszámba menő tárgyakkal, fotókkal, trófeákkal, részletes magyarázatokkal együtt. A tárlat azonban ezzel még nem merül ki, hiszen nem lenne mindez kerek egész, ha nem kapcsolódna valamiképpen a hazai kerékpársport kultúrtörténetéhez, belehelyezve mind Európa, mind pedig a világ sportéletének körforgásába.
A sajtó képviselőinek tartott április 28-i tájékoztatón, a tárlat kurátorai, dr. Perényi Roland igazgató és dr. Balla Lóránd muzeológus (BTM Kiscelli Múzeum) kiemelték, hogy nem elsősorban technikatörténeti aspektusokban gondolkodtak az esemény szervezésekor, hanem a sportág és Olaszország történeti hátterének, az olasz népléleknek a bemutatásával is igyekeztek közelebb hozni, érdekesebbé tenni az eseményeket mind a szakmai közönség, mind pedig a laikus látogatók számára.
Már maga az előcsarnok, ami a kurátorok szerint csupán felvezető a lényeghez, a kiállított különleges kerékpárok kavalkádjával ejti azonnal bámulatba az oda belépőt. Ilyen például a „Big Wheel” Moser pályakerékpár, amelyen Francesco Moser a legtöbb győzelmet, összesen 298-at, aratta Olaszországban, a Legnano tandem kerékpár, a Montagner időfutam bicikli, a Colmago Master országúti kerékpár vagy az Olmo és még számos más egyedi darab mintegy elöljáróként, ízelítőül. Az előcsarnokban kaptak helyet Valter Attila kölcsönbe adott emléktárgyai, mezei is a 2021-es Giro d’Italiáról. Attilának egyébként az idei versenyen is szurkolhatunk.
Az előcsarnokból azután a stílusosan kialakított, a Dolomitokat ábrázoló óriásposzter tájába illesztett „Budapest köszönti a Girót”, magyar és olasz feliratú, rózsaszínű rajtkapun keresztül léphetünk be az igazi kiállításra. A kapu előtt egy állványon, szintén a Giro rózsaszín hátterében Fiorenzo Magni ikonikus képével találjuk szembe magunkat, ami első látásra sokaknak megfejthetetlen, hiszen egy hosszú fehér csíknak látszó valami lóg ki a szájából, amiről később megtudhattuk, hogy valójában ez a versenyző fizikai és mentális teljesítőképességének határait feszegető emlékezetes pillanatot örökíti meg, amikor is a balesetet szenvedett Magni sérülten, bekötött vállal, fájdalomtól gyötörten vállalta a megmérettetést, szájában, fogai között a kötszer bandázs egy darabját tartva, amelynek a másik vége a kormányhoz volt rögzítve. Ezzel segítette magát.
Az első terembe lépve a magyarázó falfelirat a Giro létrejöttének történetét villantja föl Mítosz és történelem – a legenda születése címen. „Az olasz körverseny megrendezésének ötlete – az 1903-ban először megrendezett Tour de France-hoz hasonlóan – Olaszország legnagyobb, sporttal foglalkozó lapja, a Gazzetta dello Sport szerkesztőségében született meg. A lap akkori szerkesztője, Tullio Morgagni, (…) megneszelte, hogy a rivális lap, az Il Corriere della Serra a Bianchi kerékpárgyárral közösen a Tour de France mintájára körversenyt tervez. Erre reagálva jelentette be a Gazzetta még 1908 augusztusában, hogy a következő évben megrendezi az első olasz körversenyt.” – olvasható a feliraton. A sporton kívül a körverseny az olasz egységet is hivatott jelképezni, erősíteni, „egyszerre reprezentálta a fiatal olasz állam sokszínűségét és modernizációs törekvéseit. Nagyrészt ennek is köszönhető, hogy a Giro d’Italia az olaszok számára a nemzeti önreprezentáció egyik fontos eszközévé vált, s a mai napig szinte vallásos tisztelet övezi a kerékpározást és a versenyt magát. Az első modern Girónak az 1933-as kiírást szokás tekinteni. Ez a verseny már 17, átlagosan 197 km hosszú szakaszból állt, és egy időfutamot is magába foglalt.” Azóta ez a kerékpárverseny rendkívüli népszerűségre tett szert, százezreket mozgat meg, a győzteseket pedig nemzeti hősként tisztelik. A tárlókban régi Girók ikonikus rózsaszín mezei idézik meg az ötvenes, hatvanas évek stílusát és hangulatát. A padlón az eddig megrendezett 104 Giro d’Italia győztesének a nevei olvashatók.
A második teremben Eddy Merckx kerékpárja a sztár, közelről alaposan szemügyre vehető. Mindenütt különleges, nevezetes kerékpárok, a fontosabb olasz kerékpárgyártók és versenyzők történeteivel, legendáival, emléktárgyakkal, archív fotókkal, köztük a már említett Fiorenzo Magni 1956-os emberfeletti küzdelmét megörökítő fotóval, a háromszoros Giro-győztes Gino Bartali emlékének megidézésével, aki a második világháború idején a kerékpárja nyeregcsövébe rejtve életmentő iratokat csempészett zsidók számára. A tárlat megemlékezik az első női versenyzőkről is, így az 1924-ben egyetlen nőként induló Alfonsina Stradaról, a többszörös világbajnok Anna van der Breggenről, és a magyar Seregély Mártáról is. Itt kapott helyet szintén a 2020-as elmaradt verseny magyar meze is.
A harmadik teremben régi filmfelvételek visznek vissza az időben, egyben ez át is vezet a tárlat másik részébe, a magyar kerékpározás történetét bemutató terembe. Számomra igazi kuriózumokkal, meglepetésekkel szolgált ez a kerékpár elterjedésétől, az 1890-es évektől kezdve a két világháború közötti hőskoron át egészen a jelenkort is felölelő gazdag képi és tárgyi anyagot felvonultató hazai kaleidoszkóp. „Egykorú tudósítások szerint először 1828 táján jelent meg a fővárosban emberi erővel hajtott kétkerekű jármű: Széchenyi István és Wesselényi Miklós ugyanis angliai útjukról magukkal hoztak egyet a draisine névre keresztelt lábbal hajtott szerkezetből, amelyet a zsibói kastély parkja mellett és a pesti Duna-parton bemutattak. Hosszú kihagyás után nagyjából az 1860-as évek végén jelentek meg az első velocipédek a fővárosban – nem kis feltűnést keltve az addig lovakhoz, omnibuszokhoz szokott városlakók körében.” – magyarázza a terem falfelirata. 1881-ben megalakult az Alkotmány utcában székelő Budapesti Vasparipa Egyesület Előre, majd az 1890-es években sorra jöttek létre a kerékpározást népszerűsítő egyletek. Eleinte a tehetősebb polgárok szórakozásául szolgált, majd a két világháború között élte virágkorát. 1942-ben Magyarországon már 1,2 millió biciklit tartottak számon, 4000 kerékpár-kereskedőt és műszerészt. Igazi ritkaság az a legrégibb, 1896-ból való plakát, amely az ezredéves torna- és sportünnepélyekre hívja fel a figyelmet a millennium évében. Csakhamar megépült Európa egyik legelső kerékpárpályája, a híres Millenáris (a XIV. kerületi, nem a mai, a Margit körút melletti), a kerékpársport hazai bölcsője. Nem kisebb szenzáció a Tóth Istvánt, Magyarország stéherbajnokát ábrázoló kép, sőt egy régi, úgynevezett stéhermotor, azaz a kerékpárokat felvezető szerkezet is szerepel a kiállított érdekességek között. Láthatók továbbá az egykori szocialista országokban megrendezett Béke versenyek emléktárgyai, a Tour de Hongrie és egyéb fontos bajnokságok dokumentumai, relikviái. A serlegek között az egyik legérdekesebb az 1966-os mexikói körverseny győzelmi kupája, valamint az osztrák és a magyar kerékpáros szövetség által rendezett Budapest-Bécs-Budapest kerékpárverseny vándordíja 1947-ből. Sok híres magyar versenyzőt is megidéznek dokumentumok, fotók, így Tarapcsák Miklóst (Pajti bá’-t), Pataki Józsefet, Magyarország 1945. és 1946. évi kerékpáros hegymászó bajnokát. A tárlatot sok páratlan érdekesség, gyűjtők emléktárgyai, érmék, újságcikkek, fényképek teszik még teljesebbé. Edzőkerékpárokat is kiállítottak, amelyeket ki is lehet próbálni, továbbá mini lexikon ad magyarázatot a laikusoknak biciklis szakkifejezésekhez.
A csaknem 500 m2-en megrendezett tárlatnak az olasz körversenyt reprezentáló anyagát az olaszországi kerékpármúzeumból, a Madonna del Ghisallo, a kerékpározás védőszentjének kápolnája melletti, a háromszoros Giro d’Italia-győztes Fiorenzo Magni kezdeményezésére létrehozott Museo del ciclismo bocsátotta rendelkezésre, a magyar vonatkozású kiállítás tárgyai pedig közgyűjteményekből (Kiscelli Múzeum, Magyar Olimpiai és Sportmúzeum, Budapesti Történeti Múzeum) és magángyűjtőktől származnak. Bár a covid világjárvány miatt meghiúsult a 2020-ra tervezett budapesti Nagy Rajt, az idén májusban viszont végre fővárosunk lesz a házigazdája és színhelye az immár 105. Giro d’Italia rajtjának, amihez kedvcsinálónak, bemelegítőnek, sporttörténeti feltöltődésnek kiváló alkalmat és életre szóló élményt kínál a Budapest köszönti a Girót! – Budapest saluta il Giro! című különleges, egyedi és gazdag tárlat, amely április 29-étől szeptember 11-éig tekinthető meg a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában.
Bővebb információ a kiállításról és a Giro d’itáliáról a www.btm.hu valamint a https://www.girohungary2022.hu internetes oldalon található.
(Még ide kívánkozik tájékoztatásul, hogy a “Grande Partenza” azaz a „Nagy Rajt” május 4-én, szerdán a budapesti Hősök terén kezdődik egy csapatbemutatóval. Az éles verseny május 6-án, pénteken a Budapest-Visegrád szakasszal veszi kezdetét, amely során Székesfehérváron és Esztergomban is lesz egy-egy részhajrá. Május 7-én szombaton egy 9.2 km hosszú egyéni időfutam lesz Budapest szívében. A verseny a Hősök teréről indul, és a Budai Várba érkezik. A harmadik, egyben utolsó magyar szakasz május 8-án, vasárnap startol Kaposvárról, és Nagykanizsán, Badacsonyon, valamint Tihanyon át Balatonfüredig teker majd a mezőny. A versenyzők a harmadik magyar szakasz után visszatérnek Olaszországba, majd egy pihenőnap után május 10-én folytatják a versenyt.)
