Szerző: Tóth Judit Nikoletta
Az 1929-es születésű, 2019. július 19-én elhunyt, zsidó származású, Széchenyi-díjas filozófus, esztéta, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjaként is jegyzett, világhírűvé vált, tucatnyi nyelvre fordított filozófusunk legnagyobb hatású, de könnyen értelmezhető filozófiai esszéiből készült válogatás, Az akarat szabadsága címmel.
Még az alkotó életében, az ő javaslatai alapján előkészített, tizennégy filozófiai esszét születésének – 1965 és a 2010-es időszak közé eső – időrendjében tartalmazó válogatás azonban már csak a szerző halála után nyert végleges formát. A szerkesztő akarata szerint pedig az esszék pontos keletkezési idejének feltüntetése nem történt meg, hiszen azok egymásutánisága, egymásra épülése a filozófus gondolataiba kódolva annak életútját is, mint egy ívet megrajzolja. És talán Heller Ágnes halálának véglegessége is egybecseng a szerkesztő döntésével, hiszen az idő egyik tulajdonságát annak időtlenségét támasztja alá.
Valószínűleg pont az előkészítési fázissal egybeeső időszakban, egyetlen egyszer találkoztam személyesen Heller Ágnessel egy könyvbemutatón, alig egy hónappal a halála előtt. Az emberi lét kereteihez „igazodva”, az esemény Polcz Alaine és Bitó László: ‘Az utolsó mérföld’ c. beszélgetős könyvének az élettől való méltó búcsúzás témájára épülő bemutatója volt az Örkény István Könyvesboltban. Heller Ágnesen a figyelme volt a legszembetűnőbb. Az a koncentrált, befogadni vágyó figyelem, amely jellemezhette, és amely visszasugározódik érlelt gondolatain át a Noran Libro Kiadó gondozásában megjelenő válogatáskötet valamennyi írásán is. Az a fajta gondolkodásmód, amelyet meghatároz a szabad választás lehetősége mellett az is, hogy Heller Ágnes ezt minden – történelmi korszaktól függetlenített – ember alaptulajdonságának tekinti, tekintette. A viszonylag rövid, a szerző életének utolsó fél évszázadában keletkezett gondolatok közös jellemzője, hogy azokban a szerző nem csupán a problémák felvázolását, de a saját megoldásait is rögzítette, méghozzá oly módon, hogy az esszék olvasóját is gondolkodásra készteti.
Nem tudok elvonatkoztatni – talán mert én magam szépirodalomból építkező filozófiai tudásocskával rendelkezem –, hogy bennem egyfajta, természetesen nem botanikai, hanem elsősorban értelmi síkon, füveskönyvként csapódtak le ezek az írások. Jó őket forgatni és újraolvasni. Átérződik minden sorukon az a látás- és gondolkodásmód, amely az ember szabad akaratából kiinduló, egyéni szintű döntéseinek meghozatalához szükségesek, és amely a szerző személyiségjegyeiről is árulkodnak. Hiszen a szabad választás „előkészítő folyamatát” a világ sokszínűségének és – Heller Ágnes vonatkozásában mindenképpen hatalmas – a tudás birtokában annak értelmezése alapozza meg. Ezek nélkül az akarat szabadsága elképzelhetetlen.