Online mutatta be június 22-én Pars Pro Toto sorozatának Giccs és művészet című kötetét az MMA Művészeteleméleti és Módszertani Kutatóintézet (MMA MMKI).
Tomás Kulka műve kapcsán Boros János, a kutatóintézet tudományos főmunkatársa és Pálfalusi Zsolt író, esztéta, filozófus, a kiadvány fordítója folytatott diskurzust a Pesti Vigadó könyvtárában. Tomás Kulka a giccset a képzőművészet, az irodalom, a zene és az építészet területén vizsgálja. A mű három nagy fejezetből áll: Mi a giccs? Miért értéktelen a giccs? A giccs változatai. Noha a modern és a posztmodern kultúrában központi jelentőségű, a giccset nem vizsgálták komolyan és átfogóan; esztétikai értéktelenségét általában feltételezték, de ritkán magyarázzák. Kitsch és Art arra törekszik, hogy ezt a jelenséget esedékessé tegye a művészi értékelés és az esztétikai értékítéletek alapjainak feltárásával. A kitch és a művészet megkülönböztetése érdekében Kulka azt javasolja, hogy a kitch azonnal azonosítható, érzelmileg töltött tárgyakat vagy témákat ábrázoljon, de ez nem lényegesen gazdagítja az ábrázolt tárgyakkal vagy témákkal kapcsolatos társulásainkat. Ezután foglalkozik a giccs megtévesztő természetével, megvizsgálva annak művészi és esztétikai értéktelenségét. Végül Kulka azt állítja, hogy a giccs tömeges vonzereje nem tekinthető esztétikai fellebbezésnek, de elemzése megvilágíthatja a művészet elismerésének természetét.
„Ahogyan van jó és rossz (gyenge minőségű) művészet, úgy van köztes alakzat, ez pedig a giccs, amelynek akarata, szándéka elér bennünket, világosan felismerjük, értjük benne az utalást, mégsem tudjuk azokkal a kritériumokkal illetni, mint a rossz művészetet, ugyanakkor messze áll a művészettől” – határozta meg a fogalmat Pálfalusi Zsolt. Mint mondta, miközben a különböző művészeti ágak élethalálharcot vívnak a fennmaradásért, addig a giccs örök, változatlan, megvannak a masszív, szilárd témái, mindeközben a morális megvetés tárgya. A giccsnek nincsenek korszakai, fogyasztjuk, életünkben megkerülhetetlen jelenséggé vált, sőt bizonyos esetekben kívánatos. A kötet kitér arra, hogy eredetileg a giccs szót a festményekre használták, de az elsődleges jelentés fokozatosan bővült és ma már szinte mindenhol használatos a művészetben. Mint azt Pálfalusi Zsolt kifejtette, talán az egyik legelső giccs fogalom a zenében jelenik meg és Wagnertől származik. A zeneszerző szerint a giccs az, ahol látjuk a hatást, de nem látjuk annak az okát. Thomas Kulka könyvében foglalkozik Odd Nerdrum norvég művésszel is, aki saját magát giccsfestőnek aposztrofálja és iskolát alapít.
Az MMA MMKI Pars Pro Toto című sorozatának kötete a Giccs és művészet az MMA Kiadó gondozásában jelent meg és megvásárolható az Írók Boltjában. A beszélgetés elérhető az MMA MMKI YouTube-csatornáján.
