Szerelmi történetként, és messziről indul a cselekmény. Az erdélyi református teológus, a tehetséges Simándy Pál kitűnő bizonyítványokkal, ám megtört szívvel tér haza Utrechtből Kolozsvárra. A református püspöktől azt kéri, hogy a koldusok papja, az elhagyottak támasza, a szenvedők vigasztalója lehessen. Így kerül Magyargarabóra, Bod Péter egykori templomába a görgényi havasok közé, hogy a magyarság megmaradásának végvári vitéze legyen e nyomorultul tengődő havasi faluban.
Simándynak azonban nemcsak a nyomorral, a babonákkal, a tudatlansággal kell megküzdenie, hanem az erőszakosan terjeszkedő román ortodox egyház helybeli képviselőjével, Todorescu pópával is.
A nyelvek, a kultúrák és felekezetek párharcában váratlan fordulat áll be, amikor Simándy őrülten beleszeret a román pap lányába, Floricába. Eleve kilátástalan szerelmük epizódjai egy szörnyű tragédia felé vezető út állomásai, amelynek betetőzéseképpen a lelkész rájön, hogy a lány apja a bukaresti nagyromán irredenta központ ügynöke…
Részlet a regényből:
„Itt a havasok közt télen egyforma fehér minden, tavasszal és nyáron egyforma zöld minden. Az igazi színpompás, tarka világ csak ősszel kezdődik. A természet itt akkor öltözködik föl legszebben, mikor meghalni indul. A rengeteg erdő nagyon lassan hullatja leveleit. A levelek szívósan, sokáig ragaszkodnak az ághoz, az élethez. Először elkezdenek sárgulni, négy-ötféle sárga szint öltenek föl; azután egyrészük átmegy a piros színbe, a pirosnak tízféle árnyalatába. S a pusztuló őserdőkben ilyenkor a legélénkebb, a vérvörös szín az uralkodó. Mellette vannak még zöld, sárga és fekete foltok. Azt hiszed, tündérkertben jársz, pedig itt nem tündérek űzik pajzán játékukat, hanem a halál járkál nehéz léptekkel.”
Rákosi Viktor – Nemlaha György:
Elnémult harangok
színjáték