Baranyi Ferenc Kossuth-díjas költő írta a librettóját Tóth Péter zeneszerző új művének, az Isteni pokolnak, melynek ősbemutatója 2021. június 7-én hangzik el a veszprémi Hangvillában, majd online felvételére június 15-én, a budapesti Kongresszusi Központban kerül sor. A költővel beszélgettünk a mű keletkezésének körülményeiről, részleteiről.
– Hogyan vetődött fel a mű megírásának ötlete?
– Tóth Pétert a zeneszerzőszövetségben ismertem meg, előbb művein keresztül, később személyesen. Mindjárt nagyon megtetszettek alkotásai. Emlékszem, hogy az első zenedarabja, amely teljesen elbűvölt, egy Balassi Bálint versekre írt dalciklusa volt. Aztán ő keresett meg azzal, hogy Strausz Kálmán, a Honvéd Férfikar karigazgatója felkérésére művet komponál, és szeretné, ha én lennék a mű szövegírója. A Canterbury meséket javasolta, de azzal nem boldogultam, ezért – Dante-centrikus világképű emberként – ajánlottam Paolo és Francesca szerelmének történetét az Isteni színjátékból.
– Miért éppen Dantét, és ezt a hétszázéves szerelmi történetet ajánlotta?
– Olasz szakos egyetemista korom óta foglalkozom Dantéval. Pokol fordításom 2012-ben jelent meg. Ez, a Pokol 5. énekében olvasható szerelmi történet számomra egyúttal az írói tisztesség és az írás hatalmának jelképe is (a szerelmeseket egy történet olvasásakor ragadja magával a szenvedély). Csak ekkor, illetve a 15. és a 26. énekben érezzük Dante rokonszenvét a bűnhődőkkel.
– Hogyan mutatkozik meg ezekben a részekben az írói tisztesség diadala?
– Úgy, hogy Dante csupa rokonszenvet keltő költői képpel és hasonlattal árulja el részvétét a szerelmesek iránt. A morális igazságérzet és a humanista együttérzés Danténál egyszerre jelenik meg a verssorokban. Ez a kettősség a mű dinamikájának egyik eleme. Az írói tisztesség azt jelenti, hogy az író nem dogmák elkötelezettje, hanem a humánumé. Ettől őszinte a hangvétel. Dante egyúttal személyes háláját is ki akarta mutatni Francesca családja iránt, amely menedéket nyújtott neki, amikor politikai pártviszály miatt Firenzéből el kellett menekülnie.
– Miért Isteni pokol lett a mű címe? Miért isteni a pokol?
– Az mindenki tanulta, hogy eredetileg csak Commedia volt a címe. A mű Boccacciótól kapta a divina, isteni jelzőt. A komédiát sem mai értelemben kell érteni, csak mint a tragédia ellenkezőjét, vagyis hogy mélységekben kezdődik, és magasságba jut el (míg a tragédia fordítva). A mű címében a pokol azért isteni, mert Paolo és Francesca a szerelemben mégis a mennyországot élte át, és hordozza magában. Ez az ábrázolás már vérbő reneszánsz, humanista gondolkodásra vall.
– Érdekes a kórus szerepe. Hol Rimini népeként szólva azt tanácsolja Francescának, hogy maradjon hű a gnómhoz, a férjéhez annak érdeklében, hogy az ne álljon bosszút a városon, hol a szerelem hatalmát és diadalát zengi.
– Igen, a kórus jelenléte antik drámai hagyomány művünkben. A kórus a közvélemény, amelynek hangulata, indulata az események alakulása szerint hullámzik mindig. Egyrészt a helyes erkölcsi álláspontot szólaltatja meg, másrészt az érzelmek hatalmát az emberi természeten.
– Ezt az erős drámaiságot érzékelheti a zenében Strausz Kálmán, az est karmestere is. Véleménye szerint az Isteni pokol bátran nevezhető mini-operának is. Egyetért vele?
– Mégpedig örömmel. Nyáregyházi gyermekkorom óta nagy operarajongó vagyok, fiatalkorom kedvencei voltak az operafilmek. Talán legbüszkébb is a Nádasdy Kálmán –díjamra vagyok, amelyet librettistaként kaptam. Az Isteni pokol szövegkönyvében is igyekeztem a ritmikai változatosságot szolgálni a különböző verselési formák alkalmazásával.
– Mondják, hogy a kortárs magyar komolyzene igen magas színvonalú. Legalább féltucat remek zeneszerzőnk alkot. De mi a helyzet a költészettel, az irodalommal? Szükség van még rá? Olvasnak még az emberek verset, novellát, regényt?
– A gyors válasz erre az, hogy a helyzet nem rózsás. Bár olvasnak még az emberek, de igazi, fajsúlyos irodalmat egyre kevesebben. Azonban én azt vallom, hogy amíg egy-két embernek élni segít egy vers, vagy egy könyv, addig írni kell. Ébren tartani az igazságérzetet és karbantartani az érzéseket. Egyébként a koronavírus-járvány alatt megnőtt a versküldő kedv az interneten, erősítendő a lélek immunrendszerét.
Kapcsolódó cikkek: ELMÚLT IDŐKBŐL – Dante és Jeanne d’Arc
Interjú Tóth Péter zeneszerzővel, az Isteni pokol című oratórium bemutatója kapcsán