A Kabarét július 9-én és 10-én a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon első alkalommal vendégeskedő Vígszínház előadásában láthatja a közönség. Mindent elsöprő, happy end nélküli, be nem teljesülő szenvedélyek a történelem borzalmainak árnyékában – ez minden idők egyik legszokatlanabb és legsikeresebb musicaljének története dióhéjban.
Első bemutató, első együttműködés
A Vígszínház még sosem tűzte műsorára a Kabarét, és még sosem vendégeskedett a – légvonalban alig néhány száz méterre levő – Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. A két intézmény első együttműködése a Masteroff–Kander–Ebb-musical szabadtéri bemutatója lesz. A Szent István körútihoz képest is nagyobb helyszínen más hangsúlyokat kap a darab, melyet a rendező Béres Attila, és a darab koreográfusa Barta Dóra a térben és a szereplők mozgatásában is érvényesít. A Cziegler Balázs tervezte díszlet, és a Tihanyi Ildikó által megálmodott jelmezek a látvány, a hatás erősítését szolgálják, mindezzel felerősítve a szenvedélyt, a drámát, megőrizve a történelem tanulságait, új jelentésrétegekkel gazdagítva a Béres Attila rendezésében készülő előadást.
A sztori
A Kabaré az 1930-as évek Berlinjében, egy forrongó, kreatív energiáktól pulzáló, dekadens nagyvárosban játszódik. Nem véletlenül igyekszik ide az öreg kontinensről és a tengerentúlról is mindenki, aki vélt vagy valós tehetségét kamatoztatná. Berlin azonban nem csupán Európa legmenőbb, de legellentmondásosabb helye is, a fény mellett a sötétség városa. Ezt a végletességet ragadta meg Christopher Isherwood 1939-ben megjelent Berlini történeteivel. Az önéletrajzi elemeket is tartalmazó kétkötetes novella- és naplófüzér jelentőségét mutatja, hogy a század legjobb politikai regényének nevezték, a Time magazin pedig a 20. század legfontosabb angol nyelvű irodalmi alkotásai közé sorolta.
Ezek az elbeszélések inspirálták John Van Drutent, aki I Am a Camera, azaz Fényképezőgép vagyok címmel (idézve a Berlini napló egyik mondatát) írt színdarabot. Az 1951-es Broadway-bemutató óriási siker volt, de Harold Prince producer-rendező érezte, hogy még több van az anyagban.
A musical
A könyvre és a darabra is megvette a jogokat, Joe Masteroff-fal (szövegkönyv), Fred Ebb-bel (dalszövegek) és John Kanderrel (zene) pedig elkezdett dolgozni a musicalváltozaton. A kor hangulatát megtartották, ám tettek némi módosítást az eredetihez képest, a végeredmény pedig minden idők egyik legsúlyosabb mondanivalóját tartalmazó, egyben legismertebb zenés színpadi slágereit felvonultató musicalje lett.
A siker
1966. november 20-án mutatták be a Broadwayn a darabot, óriási sikerrel. A 11 Tony-díjra jelölésből nyolcat meg is kapott. Egyhuzamban 1165-ször játszották, de még ezt a rekordot is megdöntötte az 1998-as felújítás 2377-es előadásszáma. A musical népszerűségéhez nagyban hozzájárult a nyolc Oscar-díjjal elismert 1972-es filmváltozat Joel Grayjel, Michael Yorkkal és Liza Minnellivel, amelyet Bob Fosse rendezett, koreografált.
A több évtizede töretlenül hódító produkciót, a Kabarét – mely a filmes változattal örökre beírta magát az új zenés dráma, azaz a musical műfajába – most ismét színpadon láthatja a nagyérdemű, mégpedig az áprilisra tervezett Vígszínházi bemutatót követően, a margitszigeti nagyszínpadon. A legendás darab főszerepeiben Seress Zoltánt, Szilágyi Csengét, Igó Évát, Kern Andrást és Brasch Bencét is láthatjuk.
Jegyvásárlás: itt.
Forrás: Margitszigeti Színház