FELHÍVÁS! Magyar Menyasszony – 500

500 ÉV SZERELEM
Fél évezredes a Magyar Nemzeti Múzeum legkorábbi esküvői ruhája. Ennek apropóján az intézmény felhívást intéz közönségéhez!

„Anyósomék, Mária és József 1968. szeptember 12-én esküdtek Ózdon. A menyasszonyi ruha Amerikából érkezett a fiútestvér ajándékaként hatalmas dobozban és nagyon magas vámot fizettek érte. A felső része gyöngyös, csillogó volt, amihez utólag itthon varratták a csipke ujjakat. Az alsó része hosszú uszályos volt. Azt hiszem, ez a ruha ma is megállná a helyét. Az esküvőről három műtermi fotó készült összesen, mert az esküvői fotós későn vette észre, hogy az objektíven rajta maradt a kupak, így egy templomi fotó sem maradt fenn. Mária dekoratőrként, színházi díszlettervezőként és -készítőként dolgozott. József jómódú vendéglátós családból származott és a Gundel étteremben pincérkedett, de nagyon fiatalon, 29 évesen meghalt. Két gyermekük született, a kis Marika három évesen hunyt el betegségben, fiuk Váradi József író, dalszövegíró, rapper. Közismert nevén Tyson.” 
Feltöltötte: Mészáros Henrietta

FELHÍVÁS! Magyar Menyasszony – 500

500 év szerelem – Fél évezredes a Magyar Nemzeti Múzeum legkorábbi esküvői ruhája. Ennek apropóján az intézmény felhívást intéz közönségéhez!  

A Magyar Menyasszony című kiállításhoz olyan tárgyakat várunk, amelyek a Kárpát-medencei esküvői szokásokhoz köthetők. Szívesen fogadunk viseleteket (ruhát, cipőt, alsóneműt, fátylat, csokrot) festményeket, meghívókat, valamint leveleket, naplókat, iratokat, fényképeket és egyéb dokumentumokat. Legyen Ön is részese minden idők leggazdagabb és legkiterjedtebb esküvő tematikájú gyűjteményének és kiállításának! Tegye családjának történetét a közösségi emlékezet és az ország történelmének részévé, kölcsönözze vagy ajándékozza a nemzet múzeumának élete legfontosabb tárgyait!

Kapcsolat: magyarmenyasszony@mnm.hu
Csatlakozzon a Magyar Menyasszony Facebook-csoporthoz, és ossza meg fotóit és történeteit https://www.facebook.com/groups/355531662317733!

„Soha ne érezzem hiányodat, azt akarom, hogy szívem örökké a tiéd mellett dobogjon” – részlet Mária királyné leveléből, melyet II. Lajos királyhoz írt a török veszedelem idején. Habár a középkorban szokásos elrendezett hatalmi frigy volt az övék, mégis igaz szerelem lett belőle.

500 éves szerelem. Mária királyné selyemdamaszt menyegzői viselete, 1521.
Magyar Nemzeti Múzeum Textilgyűjtemény. Az öltözet a gyűjtemény legrégebbi esküvői ruhája.
Habsburg Mária és II. Lajos  frigye azon ritka elrendezett középkori házasság volt, melyet szerelem pecsételt meg. A két fiatal a király korai haláláig (1526) rajongva szerette egymást. Mária örök szerelmének és elkötelezettségének zálogaként egy szív alakú aranymedált ajándékozott Lajosnak, aki azt a mohácsi csatában bekövetkezett haláláig a nyakában viselte. Az ékszer viharos körülmények között jutott vissza Máriához, a királyné így írt róla végrendeletében: „Két ember útitársa volt ez a szív mindhalálig. Két emberé ki életében, szerelmében, érzéseiben egymástól el nem vált.”
Fotó: Dabasi András

2022 decemberére a Nemzeti Múzeum Magyar Menyasszony címmel nagyszabású kiállítást tervez, hogy bemutassa a magyar nő, a magyar menyasszony nézőpontjából az esküvői szokások, hagyományok, viseletek térbeli és időbeli változatosságát. A társadalmi sokszínűség jegyében egyforma hangsúlyt kap város és vidék (népviseletek és népszokások, polgárosodás, városiasodás, modernizáció), a hazánkban egymás mellett élő felekezetek és népcsoportok, illetve a különböző társadalmi rétegek esküvői szokásai 1521-től 2021-ig.

A Rotschild Klára-kiállítás elsöprő sikerére alapozva az intézmény újabb divat témájú, társadalom-, és mentalitástörténeti távlatokat nyitó, nőket és férfiakat, illetve több generációt egyaránt vonzó, a saját gyűjteményeire és közösségi gyűjtésre épülő történelmi tárlatot rendez.

Szeretni bolondulásig: Női magyar dīszruha, Hieronymi Károlyné, Váradi Gabriella menyasszonyi öltözete, 1867. Magyar Nemzeti Múzeum Textilgyűjtemény. A kor jellegzetes krinolinos (abroncsos szoknyás) viselete a neves pesti Alter és Kiss divatszalonban készült. A ruha fotóját nemrégiben a kurátor megosztotta a Magyar Menyasszony-csoportban, így derült fény arra (Saly Noémi muzeológus kommentjéből), hogy fennmaradt a pár tekintélyes levélgyűjteménye és az ara naplója, amelyek egész életükben egymás iránt táplált rajongó szerelmükről tanúskodnak. A családi iratgyűjtemény a ruhától független későbbi ajándékozás révén a Magyar Nemzeti Múzeum adattárát gazdagítja.

A múzeum több száz esküvővel kapcsolatos műtárgyat őriz a kora újkortól egészen a jelenkorig. A textilgyűjtemény legkorábbi menyasszonyi öltözete  a 16. század elejéről való. Mária királyné a csodálatos, késő burgundi divat szerinti zöld selyemdamaszt ruhát a hagyomány szerint II. Lajos királlyal való házasságkötésekor, 1521-ben viselte. A legújabb menyasszonyi ruha az 1990-es években készült, és 2020 végén került a Nemzeti Múzeum Történeti Tárába. A ruha Szűcs Edit jelmeztervező munkája, aki a Dán Filmakadémia rangos Roberts-díját nyerte el csapatával. A tárlat az intézmény saját anyagán felül a hazai és a határon túli magyar közgyűjtemények anyagára épít.

Hetedhét országra szóló menyegző: A 20. század álompárja Edelsheim Gyulai Ilona és Horthy István volt. Menyegzőjük, a század első számú esküvője 1940. április 27-én zajlott. A múzeum Történeti Fényképtára több felvételt őriz a korszak legnagyobb közönség- és sajtófigyelemmel kísért  ceremóniájáról. A gyönyörű, sudár termetű sportlady, Ily grófnő ruháját nagymamájának esküvői viselete alapján Rotschild Klára tervezte. A zsidó szalontulajdonos kivételes helyzetét, a családhoz való kötődését bizonyítja, hogy a vészkorszak idején saját kezűleg öltöztette fel a menyasszonyt.

A kiállítás kurátora, Simonovics Ildikó divattörténész-muzeológus kutatási projektjének kezdetén, 2020. augusztus 29-én Facebook-csoportot indított, amelyhez eddig 3500-an csatlakoztak. A tagok 1003 posztot, azon belül 1800 fényképet osztottak meg. A legkorábbi fotó az 1870-es években, a legújabb 2020-ban egy frissen végzett orvosnő és egy fiatal mentőtiszt, Gerda és Márton esküvőjén készült.

A karantén idején zajlott My Home Office Challenge-gyűjtéshez hasonlóan a múzeumi kurátor ismét közösségépítésbe kezdett, hogy a közgyűjteményekben fellelhető, az esküvői szokásokra vonatkozó 19-20. századi forrásokon túl a leendő látogatók  családtörténete, fényképeik és elbeszéléseik is  beépüljenek a magyarság házasulási szokásait bemutató kiállításba.

Az esküvő évezredek óta az emberi élet egyik legkiemelkedőbb eseménye, ún. átmeneti rítusa, amely az elmúlt évszázadokban a párok életének leglátványosabb és legszélesebb körben celebrált ünnepségévé vált. A kiállítás múlt és jelen dinamikus kapcsolatát, a ma emberének saját gyökereihez való viszonyát mutatja be, egyedi és általános, mikro- és makrotörténeti témákat dolgoz fel, viselet-, társadalom-, politika- és gazdaságtörténeti, valamint gender szempontból.

A múzeum honlapján még több kép és történet.

A megkerült ruha: „24 év után újra az enyém! Simonovics Ildikó szenzációs projektjének köszönhetően vissza tudtam vásárolni a ruhámat. Az én ruhám története attól érdekes, hogy az általam preferált olasz tervező ruhája sajnos nem volt elérhető számunkra akkor még. Ezért a férjem Dr. Segatto Emil, aki szenzációsan tud szabni/varrni is, tökéletesen lemodellezte a ruhát, beszerzett hozzá mindent és egy varrónő közreműködésével megvarrták nekem. Kétrészes, enyhén fényes, vastag selyemből készült, rövid, hátul záródó bolero jellegű felsővel, alján és ujján kézzel készített olasz csipke. Maga a ruha teljesen egyszerű, kerek nyakkivágású, ujjatlan, lefelé bővülő, több “cikk”-ből összeállított gyönyörűség, alatta 7 réteg tüll biztosítja a tartást hátrafelé, de elől csak kevesebb, hogy viszonylag egyenesnek tűnjön. Sajnos már nincs meg! Tárolási akadályok miatt eladtuk pár évre rá egy menyasszonyi ruha szalonnak. Biztosan másnak is okozott örömöt a viselése.  Erre a posztra reagált Szoko Gabriella, akinek a tulajdonában volt mostanáig és akinek ezúton is szeretném megköszönni, hogy úgy vigyázott rá, hogy ma is olyan mintha most készült volna. Én nem is láttam a kommentet, a isebbik húgom, Barabás Gyöngyike hívta fel rá a figyelmemet és segített a visszavásárlásban. Még mindig Erdélyben van a ruhaköltemény, próbáljuk átgondolni a szállítását. ÉS HÁT IDÉN ÁPRILIS 13-ÁN 25. ÉVES HÁZASSÁGI ÉVFORDULÓNK LESZ”. Feltöltötte: Angie Segatto

Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum