A Liszt Ferenc Kamarazenekar egyéves keresést követően öt mesterhegedűre talált rá, amelyek még magasabb művészeti interpretációt tesznek lehetővé az együttes számára a jövőben. A zenekar soron következő tavaszi koncertjein már hallhatóak lesznek az új hangszerek.
A Liszt Ferenc Kamarazenekar tavaly új művészeti stratégiájának részeként, célul tűzte ki a zenekar külső, illetve belső megújulását. Ennek egyik eleme a szuverén kamarazenekari hangzás megerősítése volt, amelyhez elengedhetetlen része a megfelelő hangszerválasztás. Egyéves keresést követően az év első hónapjában öt, kiváló mesterhegedűre találtak rá, amelyek friss hangzást kölcsönöznek a zenekar egészének.
„A Liszt Ferenc Kamarazenekarban mindig törekszünk arra, hogy koncertjeinken a legmagasabb minőségű komolyzenei élményt nyújtsuk közönségünknek. Ezt a célt szolgálja a hangszereink megújítása is. Kiválasztani a megfelelő hegedűket igazi kihívás volt. Minden hangszernek külön egyénisége van és a legnagyobb nehézséget az okozza, hogy megtaláljuk hozzá azt a játékost, aki a hangszert a maga különleges hangzásával szolgálni képes, illetve megtalálja a zenész a hangszerben a saját hangját” – mondta el Várdai István a zenekar művészeti igazgatója.
A hangszerek, beleértve a hegedűket több kategóriába sorolhatók készítési eljárásuk szerint: míg a gyári és manufaktúra-hangszereket részben vagy egészben gépi eljárással gyártják, a mesterhangszerek esetén egyetlen hangszerész készíti el őket, garantálva az adott hangszer egyedi és kiváló hangzását. A zenekar által megszerzett hegedűk is egy-egy készítő nevéhez fűzhetők: a 18. században aktív, híres olasz származású Landolfi, a párizsi központú Leclerc, a 19. századi, olasz Santagiuliana, a német Mönnig, illetve a 20. század elején tevékenykedő, Spiegel János kézművesmunkáiról van szó. A mesterhangszerek jó, illetve kiváló állapotúak, azonnal játszhatók.
A kiválasztást követően a zenészek kezéhez beállítják a hangszereket, illetve amikor elkezdenek rajtuk játszani, folyamatosan változik a hangzásuk, hiszen az elmúlt 10-15 évben nem használták ezeket az eszközöket.
A zenekar soron következő koncertjein a tagok a zeneműveket már az új mesterhegedűkkel játsszák el bízva abban, hogy ez a friss hangzás még több örömet és élményt fog okozni a nézőknek is. Az idei évben márciusban a világhírű Ilya Gringolts hegedűművésszel, áprilisban a nemzetközi elismertségű zongoristával, Fejérvári Zoltánnal, illetve májusban Juliane Banse német szopránénekessel lép színpadra az együttes.
Várdai István egy videóban is mesélt a hangszerbeszerzésről, amely itt tekinthető meg.
A Liszt Ferenc Kamarazenekarról
A Liszt Ferenc Kamarazenekar 1963-ban alakult a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola végzős növendékeiből. A zenekar közel 60 éves fennállása alatt komoly nemzetközi hírnévre tettek szert, és a klasszikus zenei élet elitjének állandó szereplőjévé váltak. Fél évszázados működésük során – Sándor Frigyes, majd Rolla János vezetésével – több mint ötven országba jutottak el, többek között felléptek a New york-i Carnegie Hallban, a tokiói Suntory Hallban, a sydney-i Operaházban, a Buenos Aires-i Teatro Colónban, valamint a párizsi Théatre de la Ville-ben. A 2016 óta Tfirst Péter által vezetett együttes évről évre a világ legjelentősebb koncerttermeiben, elsőrangú szólisták közreműködésével lép színpadra, akik a nagyfokú precizitás, műfaji sokoldalúság és alkalmazkodóképesség miatt előszeretettel dolgoznak együtt a zenekarral. 2020 januárjában Várdai István, világhírű csellóművész művészeti igazgatóként kapcsolódott be a szakmai felkészítésbe és a művészi koncepció kialakításába.
További információkért látogasson el a zenekar honlapjára: www.lfkz.hu
Forrás: Liszt Ferenc Kamarazenekar