Szerző: Tóth Judit Nikoletta
Az elmúlt évben az Agave Kiadó gondozásában jelent meg magyarul az alig 35 éves amerikai szerző első novelláskötete: A női test és más összetevők. A tengerentúlon 2017-ben megjelent könyv azon felül, hogy elnyerte a Shirley Jackson– és Lambda-díjat, a Brooklyni Közkönyvtár irodalmi díját és az Amerikai Könyvkritikusok John Leonard-díját, jelölték a nemzeti könyvdíjra, valamint a PEN/Robert W. Bingham-, Dylan Thomas- és World Fantasy-díjakra is.
A könyv egészének egyedi szinten is sajátos hangvételű és sokszínű történeteit nem csupán annak köszönheti, hogy fordítását más-más jegyzi fejezetenként, de annak is, hogy a szerző elképesztő bátorsággal hidalja át a határokat a pszichológiai realizmus, a disztópia, a komédia, a horror, a fantasy és a fabulizmus között. A különböző műfajokat felhasználva minden történetében olyan megközelítéseket alkalmaz női hősei bemutatására, és a testükkel való viszonyukra, amely igazi tabudöntögető. Az, hogy a nyolc történet nem csak a szerzőjétől, de az olvasóktól is nyitottságot kíván meg, nem meglepő a téma és az alkalmazott műfajok tekintetében sem.
Félreértés ne essék, Carmen Maria Machado nem a jó ízlés határait lépi át, de a képzelete határtalan, amelytől írásai is nagyon bátrak, kimondatják hőseikkel azokat a vágyaikat is, amelyek alap esetben rejtve maradnak sokszor önmagunk előtt is. A történetek egyszerre aktuálisak és hagyományosak és mindezek úgy, hogy az érintettek nem csupán az őket körülvevő, de a bennük zajló világra is folyamatosan reflektálnak a szerző választott narratívájának megfelelően hol monológként, hol az író szemszögéből. A nagyon is hangsúlyosan megélt testiségük, vagy a testiséghez valós viszonyulásuk tehát összefüggésben van a lelkükkel és a gondolataikkal is.
Az, hogy mindeközben a novellákkal a világhír felé elinduló szerző olyan otthonosan mozog a képzelet világában, hogy kibillenti a valóságot és túlmutat az igazságon, az általa alkalmazott stílusok bátor keveredése mellett azért is fontos, mert a történetek különleges atmoszférát kapnak. Ettől Carmen Maria Machado novellái nem feltétlenül könnyűek, mégis izgalmasak, mert őszinték. Az emberi gyarlóságnak arról a formáiról is szólnak a maguk természetességében, amely túlmutat a testiség örömének hajszolásán.
Az egyes szám első személyben elmesélt, egy nő teljes életén átívelő történetében: a „Még egy ölelés a férj kedvéért” című novellájában sem csupán a két ember közötti, évtizedeken át megtartható valódi szexualitás természetét vezeti le naturálisan, de a női hőse titkának társa általi feltárása ugyanolyan következményekkel jár, mint Balázs Béla férfi Kékszakállánál. Az, hogy ezt a következményt a nemek szintjén el lehet vonatkoztatni, számomra akkor is megnyugtató, ha ez az érintettek számára ez ugyanabba kerül: a közös harmónia után a végtelen magány megtapasztalásába. Carmen Maria Machado történetében ugyan a női test felől közelít és egészen más műfajban, más korban, más környezetben, de ugyanoda tart, hiszen egyetemes igazságot, igazságokat tár fel, amelyeket érdemes elolvasni.
https://www.agavekonyvek.hu/konyvek/a-noi-test-es-mas-osszetevok
