Kaptam egy könyvet ajándékba. Nem kerestem a témáját, nem vártam ajándékot. Egyszerűen mégis megkaptam: mindkettőt. Nem gondoltam még akkor, de az ajándékozás pillanatának önzetlenségét fokozta a kötet rám gyakorolt hatása. A Budapesten élő Bede Zsuzsanna szexuálpszichológus és a New Yorkban élő lánya, Standovár Júlia fotóművész BEDESTAN Kiadó által gondozott közös, tabudöntögető alkotása: A Kék Melleken Túl.
A könyv mind a benne található fotóművészeti alkotások, mind a szövegezése tekintetében naturális, egyszerű, természetes, lényegre törő. Szívet melengető, számomra mégis hétköznapi. Úgy tár fel teljes természetességgel sokak számára tabunak számító témákat emberi történeteken keresztül, hogy közben a szerzők közötti anya-lánya viszony nem átlagos mélységű őszintesége is átszövi.
Elemi szép, akkor is, ha olykor mind a szöveg, mind a képek arcpirítóan őszinték, bizarrok vagy akár visszatetszőek egyes vonatkozásukban. Mert minden megállapítása és megörökített pillanata tekintetében valódi tapasztalatokból vonja le következtetéseit. Úgy, hogy teljes mértékben elfogadó, minden fejezetének vonatkozásában, amelyekben amellett anya-lánya reflexióba lépése is megtörténik, kitérnek a testi vonzalom emberek közötti valamennyi formájára, az öröm megélésének sikerére, kudarcaira, annak minőségi és mennyiségi jellemzőire, azok önmagunktól történő teljes megfosztásától az általam már túlzottnak tűnő totális nyitottságig is. Olyannyira hiteles, hogy azon tapasztalatok megosztását, amelyről a szerzőknek saját identitásuk miatt nem lehet valós élményük, olyanok számár adja át, akik átélték azt.
A könyv a szerzők szándéka szerinti hatását azonban csak akkor képes teljes mértékben betölteni, ha olvasója is képes a szexualitáshoz fűződő viszonyát felismerni. Ehhez rengeteg – jó és rossz – tapasztalatra, nyitottságra, a sokszínűség elfogadására, a valódi bizalom érzésének a megismerésére van szükség.
Maradok tisztelettel:
Tóth Judit Nikoletta
