HOGYAN LETTEM RÁDIÓS online könyvbemutató 2020. november 29-én, 17 órakor: https://www.facebook.com/Hogyanlettemradios
Szereplők – a Hangok: Mélykuti Ilona, Orosz József, Rónai Egon, Rangos Katalin, Sváby András, Szilágyi János
Moderátor: Sándor Erzsi
„Ez volt az a hely, ahová akkor is bement az ember,
amikor nem volt ott semmi dolga”. (Lévai Júlia)
HOGYAN LETTEM RÁDIÓS
Főszerkesztő: Orosz József
Szerkesztette: Lévai Júlia, Szkárosi Endre, Tardos János
Borítófotó: Lépéskényszer © Köböl Vera
Kiadó: JO Book
A könyvben hatvannégy ismert és népszerű rádiós szakember – sokaknak legenda – személyes története olvasható arról, hogy ki, miért és hogyan lett Rádiós a Bródy Sándor utca 5-7.-ben, a Magyar Rádióban.
Orosz József, a könyv főszerkesztője, csupán annyit akart, hogy ne tűnjön el nyomtalanul a hangjuk, mert ők azok, akik évtizedek múltán is elkötelezettek maradtak a közszolgálat és a hallgatók iránt.
Ahogy nincs két egyforma pályakezdet, úgy a történetek is egyediek. Ezek olykor viccesek, máskor kalandosak és fordulatosak, nem ritkán szívszorítóak. Ami mégis közös a szerzőkben, hogy tudták, a rádiónak szólnia kell akár a legnehezebb időkben.
És akkor most itt olvasom az ő visszaemlékezéseiket, amelyekből rengeteg és váratlan újdonságot tudok meg róluk, bepillantást kapok személyiségük és rádiós identitásuk formálódásának folyamatába – s mindez által feltárul előttem az a rendkívül értékgazdag, összefüggő, sokarcú, dinamikusan változó és mégis egyazon erkölcsi-szakmai súlyponttal rendelkező világ, amelyet hosszú ideig Magyar Rádiónak hívtak. (Szkárosi Endre)
Volt, akinek a gyerekkori álma teljesült. Volt, aki épp jókor volt jó helyen, meg persze olyan is, aki protekcióval jutott be a Rádióba. A rádiózás nemcsak nekik jelentett életre szóló élményt: a hangjuk ott lehet a hallgatók fülében, hiszen egykor velük keltek, mulattak, tájékozódtak és mindez számukra fontos is volt.
A kötet szerzői a rádiózásnak azt a korszakát idézik meg, amikor a Magyar Rádió a leghitelesebb forrás volt a tájékoztatásban.
„Odabenn… fülek és szemek voltak. Mindenre kiélezett fülek, szemek, és persze orrok, hiszen olykor kevésbé meglátni-meghallani, mint inkább kiszagolni kellett a dolgokat. Ez nem ment mindig könnyen…, de megérte ilyeneknek lenni. Megérte a Magyar Rádió részének lenni. (Lévai Júlia- Előszó)
A Hogyan lettem Rádiós című kötet megrendelhető: www.hogyanlettemradios.com