Szerző: Tóth Judit Nikoletta
A 20. század amerikai- és világirodalmának egyik legjelentősebb prózaírója, John Updike versekkel kezdte és azokkal is fejezte be irodalmi pályafutását. A 2009-ben elhunyt író a Nyúl-kötetekkel vált az egyik legismertebb íróvá, aki az amerikai középosztálybeli emberek apró-cseprő, és sok esetben kisstílű problémáit ecsetelgette mindentudó elbeszélőként. Olyan egyedülálló módon vezeti be saját élete elemein keresztül is az olvasóit a főszereplői hétköznapi és bizonyos értelemben érdektelennek tűnő, de valójában nagyon is életre törekvő mindennapjaiba, hogy ez a legnagyobbak, legtöbbet olvasottak közé emelte. Az ilyen módon tipikus férfi főszereplői mellett Az eastwicki boszorkányok című, 1984-ben megjelent regénye az, amely látszólagos nőközpontúságával, három egyedülálló nő történeteként, a vietnámi háború vége felé közeledve Rhode Island államban, egy eldugott tengerparti városka életébe vezet be.
Az 1987-ben már filmvászonra is kerülő alaptörténet, amelyet olyan filmcsillagok jegyeztek, mint Jack Nicholson, Cher, Susan Sarandon és Michelle Pfeiffer eseményei eltérnek a regény fonalától, így annak is okozhat azon túl is meglepetést, aki a vizuális alkotást már látta. Így Alexandra, Jane és Sukie, a három különleges és eltérő személyiséggel bíró, de boszorkányos képességek birtokába jutott nő karaktere és története nem csak a két műfaj közötti alapvető különbség, a befogadó képzeletének gazdagodása az olvasmányélmény által miatt különbözik. John Updike műfajban utópisztikus, zseniális írói teljesítménnyel teremti meg azt az atmoszférát, amelyet aztán olyan milliárdos bevételre szert tevő sorozatok hoznak, mint a Született feleségek vagy a Barátok közt. Felszínen mozgó, de az élet mélységeit elkerülni nem tudó hőseinek szarkasztikus humorral történő ábrázolása az, amely letehetetlen olvasmányélményt ígér. És ez a legtöbb, amelyet íróként adhat, hiszen a gondolkodást és a következtetése levonását – jó tanárként – olvasóira hagyja. Akkor is, ha Az eastwicki boszorkányok esetében a boszorkányság és a varázserő is leginkább a csáberővel való manipulálásából és a szeszélyes női hangulat váltakozásiból épül fel, elgondolkodtat. Azt, hogy ezt a nyolcvanas évek elejének Amerikájában megkérdőjelezhető értékrendű, és a feminizmus második generációjának életére vetíti rá az, amely miatt a könyv megosztó lehet. Tény, hogy a főszereplők karakterei nem kímélik a morált. De a kétszeres Pulitzer-díjas író szándékosan építette be e történetbe ezeket a jegyeket, hogy aztán az olvasó szabadságaként maga dönthesse el kivel, és leginkább mivel szimpatizál.
Az, hogy most a 21. Század Kiadó egységes életműkiadásban jelenteti meg John Updike tucatnyi művét, hiánypótló. Az eastwicki boszorkányok fordítása Göncz Árpád nevéhez kötődik.
https://21.szazadkiado.hu/az-eastwicki-boszorkanyok
