Szerző: Marity Mira
A koronavírus járvány drámai változásokat hozott mindenki életébe. Háromnegyed éve élünk vele, és újkori epidémiás életünk kifordult a sarkaiból. A 2020-as év tragikus globális egészségügyi vészhelyzetként lett indexelve a világtörténelemben. Alapérzésünk a (lét)bizonytalanság, és sem a vírus eredetéről, sem a megváltásként vágyott végéről sem tudunk semmi bizonyosat. Száz és száz kérdésünk van, de nem tudjuk, kinek tegyük fel, mert nem tudjuk, ki számít megbízható forrásnak. Elveszünk a vélt vagy valós információk, tények és tagadások, összeesküvés elméletek és szakértői vélemények között. Jó lenne tisztán, vagy legalábbis tisztábban látni. Megérteni az összefüggéseket, a szubjektív szintünkről elrugaszkodva más nézőpontból, külső és objektív szemlélőként figyelni az eseményeket. Átlátni az ok és okozati relációkat, rákészülni a fejleményekre, levonni a konzekvenciákat, és az ismeretek birtokában optimistábban tekinteni a jövő elé.
Útmutató a járvány megértéséhez
Ebben lesz óriási segítségünkre a Vírus után a világ című könyv, a Noran Libro és a Szépírók Társasága hiánypótló és kincseket érő kiadványa. A kötetben 44 közismert személyiség fejti ki a véleményét a koronavírusról, a saját szakterülete expertjeként. Mindezt hozzáértően, közérthetően és autentikusan teszik, lehetővé téve az olvasó számára azt, hogy különböző aspektusokból szemlélhessék a járvány hatásait. Ami kérdés felmerülhet a laikus emberben, az itt mind megválaszolásra kerül. Megszólal a politológus és a költő, gazdasági szakember és a szépíró. Kifejti a véleményét a szociológus és a járványügyi szakember, hozzászól a témához a közgazdász és a lelkipásztor. Elemzi a helyzetet a filozófus és a vállalkozó, a jogász és az immunológus.
Széles spektrumú rálátás a COVID-19 hatásaira
Olyan megbízható szaktekintélyek észrevételét, állásfoglalását és tanácsát olvashatjuk, mint Bálint György, Csányi Vilmos, Bod Péter Ákos, Csepeli György, Ferge Zsuzsa, Iványi Gábor, Lengyel László, Spiró György, Vámos Miklós vagy Romsics Ignác. A szépírók leginkább impresszióikat és érzéseiket fogalmazzák meg a publicisztikákban, de ezekkel csak még inkább azonosulni tud a kritikus hónapok egyéni karanténját átélő olvasó. Ez a könyv lebilincselően informatív és érdekes, a címe pedig akár az is lehetne, hogy „Minden, amit a koronavírus hatásairól tudni akartál”. És bár a címe azt a reményt sugallja, hogy a járvány után vagyunk (Vírus után a világ), valójában a második hullám küszöbén egyensúlyozva még inkább aktuális szellemi és intellektuális útmutatásként szolgálhat a kötet.
Te mit gondolsz a járványról?
Környezetvédők szerint a koronavírus feltárta társadalmaink törékenységét és lehetőséget ad egy fenntarthatóbb jövő építésére. A Covid bebizonyította, hogy radikális változások rövid idő alatt is bekövetkezhetnek. Kérdés az, hogy vajon képesek vagyunk-e szisztematikusan használni ezt a tudatosságot az átalakulás folyamatához. Az életmódváltozás stratégiájának központjában a gazdaságos létforma áll, a fenntarthatóság szempontjait figyelembe véve. Lengyel László „Akhilleusz-dilemmának” nevezi a járvány által generált globális fogyasztói problémát: az emberiség vajon „a rövid, de gazdagabb és mohóbb életet választja, vagy a hosszabb és visszafogottabb életet”?
A COVID-19 egyik markáns üzenete az, hogy a fosszilis tüzelőanyagok korszaka lejárt. Mindez konzekvensen összefügg azzal, hogy meg kell változtatnunk a Földünk használatának módját, annak érdekében, hogy védjük a biodiverzitást és az élelmezésbiztonságot. Ezen a téren a jövőben a cél egy regenerálódó mezőgazdaság, és a totálisan fosszilis energiától mentes rendszer. Lányi András erre is felhívja a figyelmet esszéjében. Szerinte a koronavírus egyik pillanatról a másikra elérte azt, amiről a zöldek évtizedek óta álmodnak: drasztikusan csökkent az országok közötti forgalom, a természet forrásait kihasználó lelkiismeretlen pazarlás is komolyan mérséklődött.
Azt vallják a pszichológusok, hogy egy ideális világban az ember visszatér az alapokhoz, és próbálja megérteni, hogy mi az értékkoncepciója. Dermesztő igazság az, hogy a koronavírus segített ebben. A karantén alatt hajszálpontosan kiderült mindenki számára, hogy melyek azok a dolgok, emberek és entitások, amelyek igazán fontosak a számunkra. A szeretteink, az egészség, és a biztonságos közeg, vagyis a veszélymentes privát szféra és otthon. Hely, ahol a családunkkal biztonságban lehetünk – legtöbbünknek ez volt és ez lesz a vágya.
Ismerd meg a pandémia hatásait!
A gazdasági szakembereknek óriási dilemmát okozott a globális epidémia. A járvánnyal járó törvényszerű recesszió felveti azt az ellentmondásos kérdést, hogy hosszútávon lehetséges-e kevesebbet fogyasztani anélkül, hogy a gazdaság romba dőlne. Ferge Zsuzsa véleményében a mélyszegénység drámai növekedésének veszélyére hívja fel a figyelmet, és irreverzibilis folyamatnak tartja a koronavírus hatását a nyomorra és az egyenlőtlenségre.
Az ENSZ főtitkára, Antonio Guterres azt hangsúlyozza, hogy jelenleg arra kell összpontosítani, hogy minél több országban lehetőség legyen az alapvető túlélő életmód támogatása. Ez az egyetlen, amivel az emberek életét stabilizálni lehet. Szalai Erzsébet szociológus is a COVID-19 válság alternatíváiról ír. Szerinte a tragikusan növekvő munkanélküliség, és az ezzel járó világméretű recesszió hatása felérhet egy háború pusztító erejével.
A társadalomkutatók mindezzel együtt azt a kérdést feszegetik, hogy vajon a válságból ellenállóbb és konstruktív-hatékony rendszerekkel leszünk képesek kikerülni, vagy – semmiből sem tanulva – visszatérünk a régi társadalmi berendezkedésekhez és szisztémákhoz. A szociológiai tanulmányok szerint össznépi szinten jobban és hatékonyabban tanulunk, mint egyéni szinten, tehát van remény a változásra a tágabb közösségben. Beer Miklós nyugalmazott püspök találóan fogalmazta meg: a pandémia elérte az emberiség „ingerküszöbét”. És mivel sajnos úgy tűnik, hogy egy ideig együtt kell élnünk vele, a kezeléséhez, megismeréséhez és elfogadásához is rendkívül hasznos olvasmány a Vírus után a világ című kiadvány.
https://www.kossuth.hu/konyv/5285/virus-utan-a-vilag
