Vörös István karanténversével folytatódott a Karantén plusz irodalom -filmsorozat

Az Újnyugat Irodalmi Kör Karantén plusz irodalom sorozatának legújabb epizódjában Vörös István, költő, író, Premia Bohemica-díjas műfordító, a Nyugat Plusz irodalmi folyóirat állandó szerzője olvassa fel Évkezdőversét, melyet nemrég közölt az orgánum.

Vörös István

Az Újnyugat Irodalmi Kör „Karantén plusz irodalom” sorozatának korábbi epizódjaiban Kálloy Molnár Péter Tőzsér Árpád: Finite center, Zalán Tibor: Genezis és Schwalm Zoltán: Valahol valaki című versét adta elő. Papp János Hegyi foszlár című saját haikuját mondta el. A Magyarország Babérkoszorúja-díjas Petőcz András Százezer éve című művét olvasta fel.

A különleges sorozatban – melynek lényege, hogy minden szerző a saját mobilkészülékével rögzített anyagát küldi el az Újnyugat Irodalmi Körnek, amelyből azután kisfilmet, szépirodalmi etűdöt készít Szabó Zoltán Bendegúz, rendező – a teljesség igénye nélkül, már Barabás Szilviát, Draskóczi Ágnest, Fehér Kingát, Bolemant Lászlót, Filip Tamást, Novák Valentint, Hodossy Gyulát, Varga Imrét és Agócs Sándort is láthattuk. A sorozatszerkesztő: Szabó Zoltán Attila író, költő, a Nyugat Plusz alapító-főszerkesztője.

Vörös István, író, költő, Premia Bohemica-díjas műfordító az idén 10 éves lap elődlapjában, a Nyugat Ma folyóiratban is rendszeresen megjelent. Az emberi létezés értelmén, mikéntjén töprengő, a koronavírus-járvány idején rendkívül aktuális versét a Törzsasztal Web Tv tette most közzé. A kisfilmben feltűnik Miske Emő nagyszerű festménye is.