Jókai Mór remekművének sorsa, hogy túlélje azt a kort, amelyben született. Az 1848-as forradalomnak emléket állító, leghíresebb magyar történelmi és családregény a testvéri szeretetről, önfeláldozásról, hazaszeretetről szól, máig izgalmas és érvényes módon. A regényből készült színdarab egészét áthatja a szabadságért, a függetlenségért vívott küzdelem heroizmusa, a magyarságtudat éltető ereje, a darab ugyanakkor teret enged a romantikának, az érzelmek emberi arculatot és jellemet formáló kibontakozásának.
A nemesdombi kastély ura, Baradlay Kazimir, akinek élete végére a „szívere mind patológiai, mind bibliai értelemben kővé vált”, egy özvegyet és három fiút hagy maga után. A halottas ágyánál végrendelkezik a család sorsáról, miszerint legidősebb fia, Ödön diplomata legyen az orosz udvarnál, Richárd a katonai pályán haladjon tovább Bécsben, Jenő pedig tisztviselőként dolgozzon. Felesége pedig pár héttel az ő halála után menjen férjhez Rideghváry Bencéhez, politikai utódjához, mert ezt kívánja a család érdeke. Ám a „kőszívű ember felesége” megfogadja:
„Erőt adj, Isten! Az ő parancsát legyőző erőt!…halld meg, Uram, és úgy bocsásd színed elé lelkét, és úgy légy hozzá irgalmas a túlvilágon, ahogy én fogadom és esküszöm előtted, hogy mindazon rossznak, amit ő végakaratával parancsolt, az ellenkezőjét, mindennek az ellenkezőjét fogom teljesíteni!… Úgy segíts engem, végtelen hatalmasságú Isten!”
A fiúk sorsát innentől kezdve a szerelem és a magyar politikai élet sodorja ide-oda, a hányattatások között kit szerencsésebben, mástól pedig életét követelve.
Bemutató: 2020. március 13. 19 óra
HEVESI SÁNDOR SZÍNHÁZ, Zalaegerszeg
Jókai Mór és Petőfi Sándor verseinek felhasználásával – írta:
Böhm György és Korcsmáros György
zenéjét szerezte:
Tolcsvay Béla és Tolcsvay László
Forrás: Hevesi Sándor Színház