MÓRICZ ZSIGMOND: PILLANGÓ – A VESZPRÉMI PETŐFI SZÍNHÁZBAN MUTATJÁK BE BÖRCSÖK ENIKŐ ELSŐ NAGYSZÍNPADI RENDEZÉSÉT

2020. február 7-én pénteken, 19:00 órától tartják Börcsök Enikő Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész első nagyszínpadi rendezésének, Móricz Zsigmond Pillangó című szerelmi idilljének bemutatóját a Veszprémi Petőfi Színházban.

Börcsök Enikő © Főző Ditta/Forrás:Veszprémi Petőfi Színház

Börcsök Enikő gondolatai a készülő előadás kapcsán:

„Nem először találkozom a veszprémi közönséggel, színészként a Kurázsi mama és gyermekei bemutatója alkalmával már színpadra állhattam a Veszprémi Petőfi Színházban, és megszerettem a kollégákat, ezért boldogan eleget tettem Oberfrank Pál igazgató felkérésének, immár rendezőként. Örömmel, egyúttal némi szorongással kezdtem el a munkát: nagy térben, több nézőnek, sokszereplős darabot megrendezni komoly kihívás, de azt gondolom, hogy összejött az a csapat, akikben megbízom és akikkel hiszünk egymásban. Olyan alkotókat választottam magam köré, akikkel szívesen dolgozom. Nagy segítség, hogy itt vannak velem Bajor Lili és Hajdu Tibor színművészek, akiket öt évig tanítottam az egyetemen, és úgy érzem, hogy továbbra is felelősséggel tartozom az életükért. Értik azt a nyelvet, amit beszélek, és jól ismerem őket, tudom, hogy miként lehet belőlük kihozni a legtöbbet. Segítségemre lesz még Nagy Norbert koreográfus, aki tanártársam volt, Csík György jelmeztervezővel a Kurázsi mama kapcsán már alkalmunk nyílt találkozni, a díszlettervező pedig a párom, Tóth József. Az alkotói folyamatról szólva: nem szeretem a rendezői egyeduralmat a színpadon. Számomra az az ideális szakmai légkör, amikor mindenki igyekszik a saját maga személyiségére formálni az általam megálmodott képet, ha a színészek szabadon próbálhatnak és magukévá tehetik a szerepeket. Különösen igaz ez Móricz Zsigmond kedvenc művére, a Pillangóra, amelynek műfaját a szerző szerelmi idillként határozta meg.  Eredeti címe Égi madár volt, 1924-ben, életének rettenetes időszakában írta, a nézők ennek ellenére egy életigenlő, optimista darabbal találkozhatnak majd, amelyet sokan ’paraszti Rómeó és Júliának’ is neveznek, mert a falusi világban játszódik, ahol a társadalmi különbségek gátat vetnek az emberi kapcsolatoknak, és a szerelemnek. A főszereplőket olyan házasságba akarják kényszeríteni a szüleik, ami a két család szerint biztosítaná a megélhetésüket, de a fiatalok ezzel nem törődnek, mert úgy gondolják, hogy a szerelem majd átsegíti őket a nehézségeken. Móricz Zsigmond örökérvényű gondolata, hogy vállaljuk az érzéseinket és ne legyünk megalkuvók. Ez a fajta emberi kiállás mintha egyre inkább eltűnne jelenkori világunkból. Azt a tüzet szeretném megmutatni a színpadon, amely bejárja az embert a szerelem megélése közben, amikor még nem éri el a csalódás pillanata.”

Móricz Zsigmond: Pillangó, olvasópróba © Cseh Zoltán/Forrás:Veszprémi Petőfi Színház

A műről:

Pillangó – a könnyűvérű, igézőn misztikus, körülrajongott és szinte elérhetetlen szépség megtestesülése. Darabos Jóska és Hitves Zsuzsika ösztönösen lángra gyúló, a paraszti világ farkastörvényeivel dacoló románcának szinte néhány nap leforgása alatt megírt történetét a szerző kedvenc művének tartotta. Talán nem véletlenül, hiszen érdekes párhuzam Móricz Zsigmond életében, hogy a Pillangó két főhősének a társadalom által elítélt közös szerelmi kálváriájára, a környezet felől érkező elutasítottságból fakadóan bizonyosan rezonál később kialakuló kapcsolata Littkey Erzsébettel, aki Csibeként vonult be az irodalomtörténetbe, és akivel az író ugyanúgy megélte a forró lángolás és a keserű megcsalatkozás érzését, akárcsak Darabos Jóska Hitves Zsuzsikával.

Az alföldi mezővárosban a generációs különbségekből is következően két világnézet ütközik egymással: a szikár körülmények között a boldogulást és a biztos családfenntartást előtérbe helyező és ezzel együtt a gyermekeik házasodását meghatározni szándékozó szülőké, valamint a tiszta szerelemből közös világot teremteni vágyó fiataloké. Szinte a végletekig hinniük kell egymásban, hiszen nem csupán családjuk szándékainak ellenében szükséges képviselni szerelmüket, de egymás megismerésének embert próbáló stációi is rájuk várnak közösen választott sorsuk útján. A „paraszti Rómeó és Júliának” is hívott, 1925-ben megjelent mű lírai szépsége egyedülálló az író életművében, a meghatározó alkotást a nagyközönség Börcsök Enikő Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész első nagyszínpadi rendezéseként láthatja a Veszprémi Petőfi Színházban.

https://www.petofiszinhaz.hu/Eloadasok/Aktualis-evad/Pillango

Móricz Zsigmond: Pillangó, olvasópróba © Cseh Zoltán/Forrás:Veszprémi Petőfi Színház

Forrás: Veszprémi Petőfi Színház