Az egész 2015 májusában kezdődött, amikor is a lemonde.fr egyik cikke a világháló, azaz a World Wide Web lehetséges összeomlásával riogatott. Annak ellenére, hogy egy ilyen esemény bekövetkezése nem több mint puszta feltételezés, számos cikk született a témában válaszul a Royal Society of London által az úgynevezett Internet Capacity Crunch, magyarul az internet kapacitásának összeroppanása témakörében szervezett tudományos tanácskozásra.
Ebben a helyzetben, amikor fennáll a veszély, hogy a hálózat még azelőtt összeomlik, hogy egyáltalán „felnőttkorba” lépne – 2023-ban a web mai formája alig lesz több 25 évesnél –, megkísérelhetjük elképzelni az internet összeomlását, és a nyomában ébredő világot. Üres szervervázak és elektromos hulladéktenger? Digitális semmi minden képernyőn? Digitális sivatag? A webet utánzó gépek? Kézműves internet? Mendemondák és vallomások az egykor létezett internetről? Az elveszett kapcsolat kétségbeesett keresése?
Mi történik a hatalmi szerkezetek gazdasági és politikai megnyilvánulásainak egyszerre anyagtalan és helyhez nem kötött dinamikájával, ha szétkapcsol a hálózat? És mit lehet mindeközben mégis tenni és mondani? Hogyan – vagy hogyan ne – töltse ki az ember a lényegében kölcsönkapott idejét és terét, egy olyan téridőt, amely immár megoszlik a digitális és a fizikai valóság között?
E gondolatok nyomán gyűjtöttük egybe az ilyen és ehhez hasonló megfontolásokat visszhangzó művészi álláspontokat. Bár a kiállítás eredetileg québeci művészekkel jött létre, erre az alkalomra magyar művészekkel bővítettük a palettát – pályázati felhívás útján, valamint a Ludwig Múzeum gyűjteményéből, illetve a C3 Kulturális és Kommunikációs Központ Alapítvány archívumában található korai hálózati művekből; emellett néhány svájci művész munkái is szerepelnek, amelyek ezelőtt a genfi Mapping Festival legutolsó kiadásán megrendezett The Dead Web kiállításon voltak láthatóak. E szemléletmódnak köszönhetően sajátos megközelítésben építhetjük fel és bonthatjuk ki a webről, illetve annak hiányáról alkotott elképzeléseinket.
A The Dead Web – The End kiállítás eredeti verziója 2017-ben mutatták be az Eastern Bloc-ban (Montréal, Québec, Kanada). 2019-ben a Molior rendezésében volt látható a Mirage Festival-on (Lyon, Franciaország) és a Mapping Festival-on (Genf, Svájc).
A kiállítás 2020. április 26-ig látogatható.
KIÁLLÍTÓ MŰVÉSZEK
Julien BOILY, BORI Bálint, BEÖTHY Balázs, CSONTÓ Lajos, Romain & Simon de DIESBACH, EIKE, FORGÁCS Péter, GERHES Gábor, KOMORÓCZKY Tamás, Frédérique LALIBERTÉ, NAGY Kriszta, NÉMETH Hajnal, PÁL Zsuzsanna Rebeka, Roman ONDAK, Projet EVA (Etienne GRENIER & Simon LAROCHE), Dominique SIROIS & Baron Lanteigne, Société Réaliste, SUGÁR János, SZARKA Péter, SZEGEDY-MASZÁK Zoltán, Julie TREMBLE, Lukas TRUNIGER & Nicola L. HEIN, VÁRNAI Gyula, VÁRNAGY Tibor, ZICS Brigitta
A kiállítás műtárgyai online megtekinthetők IDE KATTINTVA.
A kiállítás a Ludwig Múzeum és a Molior közös szervezésében jött létre.
Támogatók: EMMI, MÜPA, Canada Council for the Arts, the Conseil des arts et des lettres du Québec, the gouvernement du Québec, ProHelvetia, Conseil des arts de Montréal, Les offices jeunesse internationaux du Québec, Goethe-Institut, Samsung
A Ludwig Múzeum együttműködő partnere a C3 – Kulturális és Kommunikációs Központ Alapítvány
Forrás: Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum