Szindbád, bon voyage! Gyulai Líviusz mozgó- és állóképei az Urániában

November 10-én Gyulai Líviusz Kossuth-díjas grafikusművész és animációsfilm-rendező lesz az Uránia vendége, aki összetéveszthetetlen kézjegyével, rajzainak utánozhatatlan humorával hat évtizede meghatározó mestere a magyar képkultúrának.

Gyulai Líviusz a hetvenes-nyolcvanas években új aranykorát élő magyar grafika egyik legjelentősebb mestere. Pályáját könyvillusztrációkkal kezdte a hatvanas évek elején, az elmúlt évtizedekben mintegy ötszáz könyvet illusztrált, Villontól Shakespeare-ig és Karinthytól Weöresig a legnagyobbak műveit. A Weöres Sándor Psychéjéhez készült rokokó hangulatú rajzai 1972-ben egy csapásra híressé tették a nevét. Groteszk humor, mesei hangulat, pajzánság és klasszikus hangütés jellemzik metszetsorozatait is. Ezekben egyedi módon értelmezte újra Dürer híres rinocéroszát, a bestiáriumok szörnyeit, Casanova alakját és a rokokó erotikáját. 

A rajzfilm számára a hetvenes évek közepén a Pannonia Filmstúdió felkérésére kezdett dolgozni. Aprólékosan kimunkált grafikáitól eltérően ebben a világban szabadabb vonalvezetés jellemzi. A groteszk azonban e munkáit is áthatja. Mozgóképes történetei pedig gyakran utazások, stílustörténeti kalandozások. Felismerhető irodalmi forrásai és kultúrtörténeti utalásai megmozgatják a néző képzeletét.

Az Urániában november 10-én megvalósuló program, amely – Gyulai Líviusz egyik filmje nyomán – a Szindbád, bon voyage! címet kapta, átfogó képet ad az alkotó grafikusi, illusztrátori, animációsfilm-rendezői pályájáról.  A három animációs rövidfilm-blokk vetítése mellett az Uránia épületében berendezett életmű-kiállítás révén betekintést nyújt Gyulai Líviusz papírra és filmre álmodott meséinek világába. A 17:30-kor kezdődő kávéházi beszélgetésen pedig személyesen is találkozhatunk a művésszel.

A vetítési program 15 órakor egy gyerekeknek szóló rajzfilm-válogatással indul, amelyet Gyulai Líviusz két korai sorozata, a Jómadarak (1987) és a Tinti kalandjai (1987) legjobb epizódjaiból állítottak össze a szervezők. A Jómadarak főszereplője két bravúrosan egyszerű, szinte pálcikafigurává csupaszított madáralak, Tinti pedig egy kis csibész kentaur, aki az egész világot bejárja, földön, vízen és levegőben.

Szintén kentaurok a főszereplői az egyedi szerzői filmek 16:15-től kezdődő vetítési blokkjában látható Új lakók című kisfilmnek (1977), amely egy bérházba költöző kentaurcsaládról szól, akikkel nehezen jön ki a házmester. A szerzői válogatás kínálatában szerepel továbbá a Cannes-ban is bemutatott Jónás (1996), a bibliai történet animációs parafrázisa, amelyben Jónás nem szabadulni akar a cet gyomrából, hanem komfortosan berendezkedik ott. A Golyós mesében (1998) egy kilőtt ágyúgolyó indul kalandra és okoz galibát pillanatról pillanatra változó helyszíneken. A Szindbád, bon voyage! (1999) című animációban egy kukázó kel útra talált varázsszőnyegén. Az én kis városom (2001) viszont a nézőt repíti vissza a régi kisvárosi boltok és álmok idilli világába. A Könny nem marad szárazon (2003) a mindenkori szentimentális limonádé-irodalom és napjaink szappanoperáinak érzelmes paródiája egy nevelőnő és az inas szerelméről. De Ronch kapitány naplóját (2007), a kiöregedett nőcsábász történetét pedig Krúdy Gyula biedermeier novelláinak világa ihlette.

A napot lezáró, harmadik filmblokkba 19 órától az újabban elkészült és készülő animációs sorozatok kerültek, amelyek a 2010 utáni alkotói korszakot képviselik. Gyulai Líviusz ekkor kezdte megvalósítani régi tervét azzal, hogy Metta Victoria Fuller magyarul 1918-ban megjelent könyve nyomán megrendezte az Egy komisz kölyök naplóját. Ezt követte az Egy komisz kislány naplója sorozat, jelenleg pedig az Egy jenki Artur király udvarában című Mark Twain-regényt dolgozza át rajzfilmre. 

Forrás: Uránia Nemzeti Filmszínház