„Levetkőzni a büszkeséget” – CURTIZ – A magyar, aki felforgatta Hollywoodot

Szerző: Tóth Judit Nikoletta

Mától látható a hazai mozikban a CURTIZ – A magyar, aki felforgatta Hollywoodot című fekete-fehér filmdráma, amely az első Oscar-díjas magyar rendező, Kertész Mihály (Michael Curtiz) munkásságát, személyes vonatkozású életrajzi elemein keresztül is értelmezi.

© Dévényi Zoltán

A filmtörténet egyik legismertebb, romantikus, háborús filmjének rendezéséért, a Casablancáért Oscar-díjat kapott alkotónkról szóló alkotás éppen ennek a filmnek a születési körülményeit meséli el az adott politikai, gazdasági és társadalmi viszonyok arra, és személyes életére gyakorolt hatását a rendező szemszögéből, leginkább metakommunikációs eszköztárán keresztül. Az egészestés, angol és magyar nyelvű film igazi beavatás a 40-es évek immár történelmi eseményein túl, a filmipar máig meghatározó alakjainak magánemberi oldalába, és a többszörös Oscar-jelölésből 3 díjat elhozó film készítésének körülményeibe is.

© Dévényi Zoltán

Az 1942-ben a nagyközönség számára bemutatott Casablanca a világtörténelem olyan meghatározó időszakában született, amikor a nácizmus vírusok gyorsaságával terjedt el az öreg kontinensen és gyakorolt hatást az új világra is. Így az egyszerre melodrámaként, krimiként és kalandfilmként is értelmezhető Casablanca készítőire – amely 5. jelöléseként hozta meg rendezőjének a várva várt legrangosabb filmes elismerést – nem csak gazdasági, de politikai nyomás is nehezedett a forgatás alatt. A film forgatókönyvét többször, folyamatosan írták át a munkálatok alatt, Ingrid Bergman maga sem tudta, hogy az általa alakított női főszereplő a szívére vagy az eszére hallgat, szerelmét vagy férjét választja, így alapvetően azt sem, mi lesz a film végkifejlete. Mindezen feszültségek formálják azt a 42. Montréali Nemzetközi Filmfesztiválon fődíjat nyert, különleges képi világú életrajzi drámát is, a Curtizt, amely most kerül a magyar mozikba.

Nehéz alkotói kihívás a kritikusok által a minden idők legjobb filmjei között számon tartott mű, a Casablanca forgatási körülményeit, egy korszakot felidéző hangulatú filmben feleleveníteni. Topolánszky Tamás Yvan rendezése azonban olyan finoman ügyel saját filmjében a cselekmény egyensúlyára, a filmklasszikus és a korabeli valóság határainak tartására, amely a nagy előd iránti tiszteletet sem nélkülözi. Ezáltal meghatározó filmélmény lehet nézőjének ez a személyes vonatkozású történet is, amelyben ötvöződik az alkotás folyamata az alkotóinak egyéni életével. Mindezt úgy teszi, hogy esélyt ad nézőjének felismerni azokat a finomságokat is, amelyek szereplőjévé tett alkotóinak gondolataiban lejátszódnak, érzelmeiket, megnyilvánulásaikat meghatározza, hiszen leginkább metakommunikációs formában érzékelteti nézőjében azt.

© Dévényi Zoltán

A Curtiz című film jelentősége ugyanis nem csak a megtörtént események magas szintű művészi felelevenítésén és a sajátos, fekete-fehér képi világgal megidézett hangulatában rejlik, hanem abban a kifinomult színészi játékban is, amellyel felismerhetővé teszi, elsősorban Kertész Mihály, de a hozzá tartozók viselkedésének hátterét is, a múltjukból hozott, feldolgozatlan, kimondatlan traumáin keresztül, amelyek érzelmi kivetítése a főszereplők színészi teljesítményén múlt. A nézőnek nem szükséges előzetesen ismernie a világhírű rendező életét, a budapesti gyökereit, a zsidó származását, az első házasságából hátrahagyottait, a zűrös, leginkább testi szükségleteinek kielégítésére irányuló szerelmi életét, a rossz angolságát, amelyekre a film is utalásokat tesz. Hiszen nagyon komoly, művészi kifejezési és a megtörtént események visszaadási szándéka van abban, ahogyan kirajzolódik: ez a szinte elviselhetetlen természetű, arrogáns, büszke zseni új hazájának rosszul beszélt nyelvén megharcol nem csak környezetével, de önmagával is az igazáért. Ennek pedig a múltjával, a gyökereivel, a döntéseinek előzményeivel való őszinte szembenézés is az ára.

© Dévényi Zoltán

A Hollywoodban több mint 100 filmet jegyző, a filmtörténetben meghatározó szerepet betöltő személyiség arca nem látszódik a film kulcsjelenetében. A filmforgatás szétesésének a határán állva Jack L. Warner (a Warner Bros egyik alapító tagja) azzal fricskázza legígéretesebb rendezőjét: számára mindegy Michael Curtiz neve fennmarad-e az utókor számára, mert a plakátokon a Warner név már örökre ott marad. A filmóriás céget vezetőt megtestesítő színész szája sarkában megbújó mosoly, és a befejezett, kasszasikert hozó film bizonyította, ha öntudatlanul is, de oktató céllal provokálta a saját sikeréhez nélkülözhetetlen munkatársát. A CURTIZ – A magyar, aki felforgatta Hollywoodot című filmdráma ugyanis nem csak egy korszaknak, és az első magyar Oscar-díjas rendezőnek állít méltó, korhű, humoros és hiteles emléket. Minden olyan emberről szól, aki tudja, saját sikerének a kulcsa az, ha nem felejti el az a mögött meghúzódottakat. Jack L. Warnernek nem lehetett célja Michael Curtizt elveszíteni, „csak” két büszke férfi összecsapásából keletkezett egy olyan érzelem, amely hatására Curtiz nem csupán filmtörténelmet írt, de egész Amerika viszonyulását kifejezte az Európát sújtó II. világháborúhoz.