Három szín (2019. augusztus 28. – október 6. – Mai Manó Ház)

A Mai Manó Ház augusztus 27-én nyílt kiállításának fókuszában az orosz tudós és fotográfus, Szergej Prokugyin-Gorszkij 1909 és 1915 között készített színes fotográfiái, a korai színes fényképezés területén elért izgalmas eredményei állnak. Az orosz fotográfus képeihez olyan kortárs művészek alkotásai társulnak a kiállításon, akik a színes fényképezés jelenségére alkotói módon reflektálnak, a fotográfián belül színelméleti kérdésekkel foglalkoznak, vagy művészetükre Prokugyin-Gorszkij életműve közvetlen hatást gyakorolt.

Szergej Prokugyin-Gorszkij: Kínai kenderpálma fasor. 1905 – 1915 között/2019. giclée print, 35 x 35 cm © Prokudin-Gorsky Photograph Collection, Library of Congress, Prints and Photographs Division.

Az eredetileg kémikus végzettségű Prokugyin-Gorszkij korát megelőzve, már az 1900-as évek első évtizedeiben jelentős fototechnikai eredményeket ért el színes fotóival. A fotográfus kísérleteit II. Miklós orosz cár támogatta, akinek megbízásából több éven át dokumentálta a cári birodalmat. Fényképezőgépének segítségével feltérképezte, megörökítette és katalogizálta a cári birodalom tájait, lakosait, szakrális és civil épületeit. Leghíresebb képei közé tartozik Lev Tolsztoj orosz íróról készített színes fényképe. A képeket utazásairól hazatérve a nagyközönség számára szervezett vetítéseken mutatta be. Korán felismerte a médiumban rejlő edukációs lehetőségeket; hogy tömegeket tud elérni és tájékoztatni a fotográfia segítségével. A valóság rögzítésére egy saját maga által tervezett, három színszűrővel rendelkező fényképezőgépet használt. a képek bemutatásához pedig egy hasonló elven működő vetítőgépet, melyet szintén saját maga tervezett.

Szergej Prokugyin-Gorszkij: Örmény asszony nemzeti viseletben, Artvin. 1905 – 1915 között/2019. giclée print, 45 x 45 cm © Prokudin-Gorsky Photograph Collection, Library of Congress, Prints and Photographs Division.

A fotográfia Prokugyin-Gorszkij számára megoldandó technikai problémákat, a dokumentálás lehetőségét és művészeti kihívást is jelentett. Ránk hagyott életműve nemcsak a felsoroltak miatt jelentős, hanem képei utóélete miatt is. Mit kezdünk egy századfordulós fotográfiai gyűjteménnyel, amely közel száz évig a közönség elől elzártan létezett? Prokugyin-Gorszkij képeinek lenyűgöző színtartományai és a szemünk előtt kirajzolódó, ismeretlen Orosz Birodalom képei nem hagyták, hogy az utókor szó nélkül menjen el mellettük. Az Amerikai Kongresszusi Könyvtár tulajdonába került hagyaték feldolgozása az ezredforduló környékén kezdődött el, köszönhetően a mai digitalizációs eljárásoknak.

Biró Dávid: Plant #02, 2019, giclée print fakeretben, 52,5 x 70 cm © Trapéz Galéria

A kép és a látás egymáshoz való viszonya, a színkísérletek, a fotográfia építőelemeinek mibenléte a mai napig a fotográfiai vizsgálódások középpontjában áll, ezért fontos, hogy kortárs művészek munkáin keresztül a néző ezekről a kísérletekről, alkotói reflexiókról is képet kapjon. Prokugyin-Gorszkij nemcsak fotográfus volt, hanem kísérletező és tudós is, akit a fotográfiai eszközökről megszerezhető tudás és a médiumban rejlő, még kiaknázatlan lehetőségek megismerése mozgatott. Vizsgálódó, innovatív alkat, akárcsak a kiállításon szereplő kortárs művészek. Az orosz fotográfus képeihez olyan kortárs alkotásokat mutat be a kiállítás, amelyek a színes fényképezés jelenségére alkotói módon reflektálnak, színelméleti kérdésekkel foglalkoznak, vagy alkotójukra Prokugyin-Gorszkij életműve közvetlen hatást gyakorolt.

Eperjesi Ágnes: Óriás mellékdenzitás I-III, 2009, színes fotogram, 76 x 102 cm © Magyar Fotográfiai Múzeum

Kiállítók: Szergej Prokugyin-Gorszkij (RUS), Balogh Rudolf (HUN), Biró Dávid (HUN), Eperjesi Ágnes (HUN), Liz Nielsen (USA) és Bill Sullivan (USA)

Kurátor: Barta Edit

További információ:

www. maimano.hu

www.facebook.com/maimanohaz

Forrás: Mai Manó Ház