Aleppó. Háború. Újjászületés – A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Szíriában – Bielik István és Solymári Dániel fotókiállítása a Párbeszéd Házában

Szíria romvárosainak „szellemfalai” között a jelen törékeny, a jövő pedig bizonytalan. Bielik István képei a polgárháború egyik legaktívabb időszakában készültek, Solymári Dániel pedig azt a drámát fotózza, amelyet a háború ,,maga mögött” hagyott. A két sorozat, bár eltérő időben és indíttatásból készültek, egységes ívet alkot. 2019. augusztus 14. és szeptember 8. között egyszerre lesznek láthatók a Párbeszéd Házában.

© Bielik István

2010-ben az úgynevezett Arab tavasz háborús, forradalmi, változásokat hozó eseményei láncreakciót váltottak ki kezdetben Észak-Afrikában, majd az arab világ számos országában. Részben e Tunéziában indult dominó-effektus hatására, 2011-ben háború tört ki Szíriában, mélyen megosztva, egymás ellen fordítva az ország politikai, vallási és civil szereplőit. Fegyveres összecsapások kezdődtek, amelyek aztán az egész országra kiterjedtek, de különösen az északi és keleti területekre. Dara, Homsz, Tartusz, Palmüra, Damaszkusz és Rakka városai, ókori emlékei az elsők között kerültek a drámai események középpontjába. Nemritkán teljes városrészek semmisültek meg, a polgári lakosság súlyos támadásokat szenvedett el. Aleppó korábban virágzó metropoliszának keleti részét szinte porig bombázták. A közel 5 milliós város lakossága 2 millióra zsugorodott.

Mára jóllehet a Bassár el-Aszad államelnökhöz tartozó szíriai kormányerők (a nyugati érdeklődő-aggódó közvéleményt megosztó módon) a várost és az ország jelentős részét visszafoglalták és kontroll alatt tartják, de Aleppó vagy Homsz hatalmas kiterjedésű romvárosainak „szellemfalai” között még mindig előfordulnak fegyveres összecsapások. Rengeteg az akna, a fel nem robbant gránát, lövedék; az épületek omladoznak, emeletek hullnak alá egy-egy nagyobb esőzést követően. Sok a sérült – ellátásuk azonban annál bizonytalanabb. Aleppó keleti részében egészségügyi, higiénés szolgáltatás, víz, villany a mai napig nincs, vagy erősen hiányos. Az orvosok, az ápolók, az egészségügyi és más szakemberek a támadások áldozataivá váltak, vagy a gyakran havi 30 dolláros fizetéssel járó állások helyett otthonaik elhagyására kényszerültek: külső vagy belső menekültek lettek. A jelen törékeny, a jövő bizonytalan. A világ jelentős részét pedig túlságosan elfoglalja a vita, a vélelmezett bűnösök, politikai és vallási szereplők külső értékelése.

Az Aleppó. Háború. Újjászületés – A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Szíriában című fotókiállítás Solymári Dániel humanitárius szakember, publicista és Bielik István Hemző Károly-díjas fotóriporter fényképeit mutatja be. A két sorozat, bár eltérő időben és indíttatásból készültek, egységes ívet alkot. Bielik István képei a szíriai polgárháború egyik legaktívabb időszakában készültek és a háború szereplői által megélt, elszenvedett borzalmakat ismerhetjük meg általuk. Szinte minden esetben emberi szereplőket látunk: harcoló katonákat vagy a harcok legfőbb kárvallottjait, a sérülékeny lakosságot. Gyermekeket, időseket, szülőket, bajtársaikat veszített katonákat. Megjelenik a fájdalom, a gyász, a szenvedés, egy éppen zajló háború véres valósága. Solymári Dániel fotói mindezek mintegy időbeli és folyamatbeli folytatásaként tételeződnek. Solymári azt a drámát fotózza, amelyet a háború ,,maga mögött” hagyott: üres utcákat, düledező, omladozó házakat, szétlőtt tereket; az élni vágyó életet, egy vitális és virágzó város egykori elemeit. Amíg Bielik képei jellemzően sötétebb tónusúak, Solymári anyagában már ott a napfény, a mosoly, a béke, egy új élet hite, az újrakezdés reménye. Tartalma és kerete a Magyar Máltai Szeretetszolgálat által Aleppóban elkezdett karitatív munka, amely az ország egy talán új fejezetéhez vezet. A két alkotó képeit az ,,úton lévés”, ,,úton-lét” szimbóluma kapcsolja össze: egy háborús területen ugyanis a közlekedés nagyon nehéz. A folyamatosan mozgó frontvonalak miatt az utak is naponta változnak. Ráadásul, ahogyan a háború kárvallottjait, a menekülteket is, mindkét alkotót a folyamatos és monoton úton lét határozza meg.

© Solymári Dániel

Az alkotók

Bielik István, fotóriporter 1985-ben született Budapesten. 2007 nyarán került a Népszavához, mint gyakornok, itt sajátította el a szakma fortélyait, 2008-tól a lap külsős, majd belső munkatársa volt. 2014-ben egy évig az Origo fotósaként dolgozott. 2017-től a 24.hu fotórovat-vezetője. Ugyanebben az évben a Nők Lapja külsős fotósaként kezdett dolgozni. 2018 nyarától szabadúszó, a 24.hu külsős munkatársa. Munkáját rangos elismerésekkel jutalmazták: 2014-ben ő nyerte a 32. Magyar Sajtófotó Pályázat nagydíját a szír polgárháborúban készített fotósorozatért. 2015-ben tudósított a kelet-ukrajnai konfliktusról, valamint az Európán átívelő menekültválságról, ebben az évben beválogatták a World Press Photo Organization – Joop Swart mesterkurzusára, amit Amszterdamban tartottak. 2018-ban Hemző Károly-díjjal jutalmazták  igényes formai nyelven megvalósított, komoly társadalmi érzékenységről árulkodó sorozataiért.

Solymári Dániel, humanitárius szakember, publicista 1982-ben született Budapesten. Tanulmányait Magyarországon majd az Egyesült Királyságban végezte teológiai és nemzetközi kapcsolatok szakokon, jelenleg doktori hallgató. Szakterülete a nemzetközi segélyezés, a szubszaharai Afrika, a migráció. Négy kontinensen dolgozott ember és természet okozta krízisekben, nyomortelepeken, menekülttáborokban, valamint polgárháborús területeken. Fő hivatásának az emberi ,,peremvidékek” felzárkóztatását, a magukra hagyottak méltóbb életkörülményeinek megteremtését, valamint mindezekre történő képes, írásos reflexiót tekinti. Újságíró, publicista. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat nemzetközi kapcsolatinak vezetője, a Szuverén Máltai Lovagrend és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia szociális és társadalmi kérdésekkel foglalkozó Caritas in Veritate Bizottságának tagja.

Az Aleppó. Háború. Újjászületés – A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Szíriában  című kiállítást Dr. Tüske László arabista, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója nyitja meg 2019. augusztus 14-én, 18 órakor, a Párbeszéd Házában. A tárlat 2019. augusztus 14. és szeptember 8. között látogatható Budapesten, a Horánszky utca 20. alatt.

Forrás: Párbeszéd Háza