A 75. születésnapja előtt néhány nappal elhunyt Bart István író, műfordító, a hazai könyvkiadás meghatározó személyisége.
Az amerikai és angol irodalom nagyjainak műveit, többek között Jack London, Philip Roth, Bernard Malamud, Norman Mailer, Arthur Koestler, Bret Easton Ellis, Cormac McCarthy, Jonathan Franzen és F. Scott Fitzgerald műveit fordította. Számos fontos műfordításelméleti munka szerzője, melyeket nyelvész feleségével, Klaudy Kingával közösen alkotott. Teljesen új műfajt teremtett az angol-magyar, valamint az amerikai-magyar kulturális szótárak megalkotásával.
A 90. Ünnepi Könyvhéten jelent meg nagysikerű regényének bővített kiadása, az Elemér utca három, s tavaly ugyancsak a Könyvhéten látott napvilágot legismertebb műve, az eredetileg az 1980-as években publikált, tucatnyi nyelvre lefordított és magyarul is számos kiadást megélt A boldogtalan sorsú Rudolf trónörökös című kötete.
Az I. István Gimnáziumban
érettségizett, 1968-ban a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett
magyar–angol szakos tanári diplomát. 1971-ig nyelvtanárként dolgozott. Írói,
műfordítói munkássága mellett kiadói szakemberként is kimagasló teljesítményt
nyújtott: a 1973-tól az Európa Könyvkiadó legendás korszakának egyik
szerkesztőjeként, 1976-tól a Valóság szerkesztőjeként, 1984-től 2003-ig
a Corvina Könyvkiadó igazgatójaként, 2004-től
2011-ig a CEU könyvkiadójának vezetőjeként dolgozott.
Az 1980-as években a Magyar PEN Club főtitkára, a rendszerváltástól (1991-től) 2008-ig pedig a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnöke volt. Máig a szervezet örökös, tiszteletbeli elnöke. Az ő kezdeményezésére jött létre a Magyar Szak- és Szépirodalmi Szerzők és Kiadók Reprográfiai Egyesülete (MASZRE), amely az elnöksége alatt több mint kétmilliárd forinttal támogatta a magyar szerzőket és könyvkiadókat. Az ő nevéhez fűződik a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál hagyományának megteremtése.
Bart Istvánt családja, felesége, két fia és négy unokája gyászolja. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése tisztelettel osztozik a család és a szakma veszteségében, fájdalmában.
Forrás: MKKE