Inka recepteket keltett életre Steiner Kristóf

Steiner Kristóf a vegánok ősi „előhírnökei”, az inkák kultúrája előtt tiszteleg két hagyományos, mégis újragondolt étellel. A gasztroguru és újságíró az Inti Raymi, vagyis a Napünnep alkalmából készítette el a Lima bab humuszt és az inka kukorica & avokádó salátát Az Inkák Aranya kiállításon.

Bár az inka birodalom már fél évezrede eltűnt, az Inti Raymi ünnepe nem merült feledésbe, a leszármazottak máig ünneplik a Napot. Steiner Kristóf is az ünnepre időzítette a saját megemlékezését, a vegán életmód legismertebb hazai szószólójának jó oka van arra, hogy e különleges civilizációval foglalkozzon.

„Azt kevesen tudják, hogy az inkák, és az ő elődeik, az Andok ősi népei voltak a vegánság atyjai. Az inkák tiszteltek minden élőlényt, hittek az élet egyetemlegességében, a vadászat és az állatok leölése az év nagy részében tiltott volt és szinte teljesen vegetáriánus módon étkeztek. Az Andok csúcsai között az alpakkákat és a lámákat főleg a szőrük és teherbíró képességeik miatt tartották, a húsukat nem szerették, nem ették” – mondta Steiner Kristóf.

A több mint ezer éves vegetáriánus kultúra azonban nem akadályozta meg az inkákat abban, hogy jókat egyenek és aktív életet éljenek, hatalmas városokat emeljenek, több ezer kilométeres úthálózatot hozzanak létre. Egyes kutatások szerint a ma a világon elfogyasztott növényi ételek 70%-a Amerikából származik.   

„Először megnéztem Az Inkák Aranya kiállítást, majd átszellemülve főztem meg ezt a két ételt, amely hagyományos receptek alapján, azonban modern felfogásban készült. Az inkák hittek a közösségi kertészkedésben és együtt fogyasztották el a megtermelt javakat. A Limba bab olyan volt számukra, mint a közel-keletieknek a humusz, kukoricalepénnyel tunkolták ki a krémet. A kukorica saláta egyértelmű, ez a növény az andoki kultúrák legfőbb tápláléka, még a pattogatott kukoricát is ismerték” – mondta Steiner Kristóf.

Receptek:

Receptek:

Lima bab “humusz”

A közösségi kertészkedés és gazdálkodás az inkák korában nem csak a praktikumról szólt – egymást segíteni a termesztésben, majd learatni a munka gyümölcsét egyet jelentett azzal, hogy a társadalom megosztja az
elkészült ételeket is. Az inkák számára a lima olyan volt, mint a közel-keleten a humusz – családok, baráti társaságok, munkaközösségek gyűltek össze a krémes-ízes-illatos tálak körül, melyet kukoricából készült lepénnyel tunkoltak.

Hozzávalók: 2 konzerv fehérbab (lóbab, vajbab, óriás fehérbab, vagy ezek keveréke – de a csicseri, sőt a sárgaborsó is megteszi), 1 nagy citrom és 1 lime leve, 3 gerezd préselt fokhagyma (ha nem szereted frissen, dobd be a sütőbe 10 percre 180 fokon, héjastul, majd préseld ki az édes krémet), 6 evőkanál olívaolaj, só, bors, római kömény, kurkuma, friss koriander apróra nyesve, tunkolni pedig friss, csíkokra nyesett zöldségek, vagy a kedvenc kenyered

Nincs más dolgom, mint egy robotgépben, botmixerrel, vagy – ha nem ragaszkodom a homogén állaghoz – akár villával összetörni minden összetevőt. Az inkák korában a qollqa, a gondosan árnyékos, hűs helyre épített kőkunyhó váltotta ki a hűtőtechnológiát, de nem kell azon nyomban nekiállnod inkaspájzat építeni – a citromnak köszönhetően hűtőben három napig is eláll a mennyei és tápláló krém. 

Inka kukorica & avokádó saláta

Az inkák számára a kukorica nem csak étel volt – a lelki és fizikai gazdagság szimbólumaként Coricahancaban még egy életnagyságú, színaranyból és ezüstből épült kukoricaföldet is felhúztak, fémből készült állatokkal, köztük rovarokkal is. Hiszed vagy sem, még pattogatott kukoricájuk is volt, és mivel koka cserjét is termesztettek, amelyből frissítő teát készítettek, valójában a popcorn-cola kombót is ők találták ki.

Hozzávalók: 1 piros 1 zöld kaliforniai paprika, félcentis karikákra vágva, 1 konzerv morzsolt / főtt kukorica, lecsepegtetve, 2 avokádó meghámozva, félcentis holdacskákra nyesve, 2 lime leve, 300 gramm koktélparadicsom felezve, 4 evőkanál olivaolaj, 1 csokor friss menta apróra nyesve, 150 gramm pörkölt sós földimogyoró, + friss chili paprika, de szárított is megteszi, só és bors

A szivárványszín összetevőket összeforgatom, rácsurgatom az olajat és a lime levet, és tálalom is. Extra tipp: még izgalmasabb az inkák másig „signature” kosztjával, édesburgonyával: a falatnyi, hájában hagyott kockákat 190 fokos sütőben, olívaolajjal és chilivel sütöm 15 percen át, majd hozzáforgatom a friss salátához. Fun Inca Fact: míg a mi kultúránk még mindig new age kajának bélyegzi meg az édeskrumplit, inkáéknál még a haszonállatként tartott lámák is kaphattak belőle.

Forrás: JVS Group

,