A mozgókép területén végzett kiemelkedő alkotói, filmkritikusi, elméleti tevékenységük elismeréseként idén tavasszal nyolcan részesültek a filmszakma egyik legfontosabb hazai elismerésének számító Balázs Béla-díjban. Az Uránia Nemzeti Filmszínház június 2. és 18. között programsorozattal tiszteleg a nyolc díjazott munkássága előtt. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával megvalósuló, díjmentesen látogatható vetítéseken a közönség személyesen is találkozhat a díjazottakkal.
A 70 éve elhunyt, világhírű magyar filmesztétáról elnevezett Balázs Béla-díjjal az állam az alkotók és a filmkultúráért tevékeny szakemberek teljesítményét díjazza évről évre. Idén március 15-én nyolcan részesültek az elismerésben: Babos Tamás operatőr, Gyöngyössy Bence filmrendező, Moharos Attila filmrendező, Nádorfi Lajos operatőr, Pozsgai Zsolt filmrendező, Stőhr Lóránt filmkritikus, Tóth Klára filmkritikus és Zalán János producer. Ők a vendégei az Uránia június 2-án induló programsorozatának, amelynek keretében közelmúltban készült alkotásaikat tekinthetjük meg mozivásznon, illetve sor kerül egy könyvbemutatóra is. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával megvalósuló program díjmentesen látogatható.
A június 2-i nyitó alkalom vendége Babos Tamás operatőr, aki a kilencvenes évek közepe óta aktív képalkotó, olyan rendezők alkotótársa, mint Goda Krisztina, Bollók Csaba, Gothár Péter, Jeles András vagy Kamondi Zoltán. A Színház- és Filmművészeti Egyetem, valamint a Metropolitan Egyetem tanára, filmképeit mozifilmek, televíziós műsorok és reklámfilmek sokasága őrzi. Elismerései között szerepel az Európai Filmakadémia legjobb operatőri jelölése Gothár Péter Paszport című filmjének fényképezéséért (2001), valamint a Lecce Európai Filmek Fesztiváljának legjobb operatőri díja Alföldi Róbert Nyugalom című filmjében nyújtott teljesítményéért (2009). Munkái közül június 2-án, vasárnap 18 órától a Veszettek című 2015-ös film kerül mozivászonra, a vetítés utáni beszélgetésen a film rendezője, Goda Krisztina is részt vesz.
Június 3-án a dokumentumfilmé lesz a főszerep, és a díjazottak közül ketten is vendégeskednek az Urániában: Tóth Klára filmkritikus-publicista, valamint Moharos Attila filmrendező.
Moharos Attila rendezőként elsősorban dokumentumfilmeket készít. 1970 és 1996 között a Magyar Televízióban volt első asszisztens és adásrendező. Számos tévéfilm és sorozat munkatársa, kétszeres nívódíjas. Olyan direktorokkal dolgozott, mint Zsurzs Éva, Gaál István és Makk Károly. 1997-től rendez, filmjei számos nemzetközi és hazai filmfesztiválon szerepeltek versenyben (IDFA Amszterdam, Hot Springs, New York), díjai között megtalálható a Magyar Filmkritikusok Díja, a Kamera Hungária díj és a Kalamatai Dokumentumfilm Fesztivál Ezüst Olajfa Díja. 1999-ben S immár itt vagyok címmel örökítette meg a tizenévesen szolgasorba került Fülöp Levente portréját. Ebből nőtt ki a Székelyföldi szolgasorsok című életútkövető trilógia, amelynek összefoglalása, a Ballada egy szolgafiú emlékére című dokumentumfilm (2018) kerül most mozivászonra az Urániában június 3-án hétfőn 18 órától.
A vetítés utáni beszélgetés vendége a rendező, valamint a szintén Balázs Béla-díjas Tóth Klára filmkritikus, publicista, a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja. Tóth Klára kritikái, tanulmányai 1989 előtt a Filmkultúra és a Filmvilág folyóiratokban, később többek között a Forrás, a Magyar Nemzet, a Népszabadság, az Élet és Irodalomoldalain jelentek meg. A Magyar Szemlének1996-1999-ig szerkesztője, máig állandó filmkritikusa. A magyar filmkultúrához nemcsak írásaival és hiánypótló köteteivel (Don Quijote köpenyében, A láthatatlan ország, Első generációs szabadság) járul hozzá, hiszen dolgozott a magyar filmet megújító Balázs Béla Stúdió, majd a Mozgókép Innovációs Társulás kötelékében; dramaturgként több játék- és dokumentumfilm munkálataiban vett részt; a Duna Televízió filmszerkesztőjeként pedig 12 éven át szolgálta a közművelődés ügyét.
A sorozat harmadik alkalmán, június 5-én, szerdán 18 órától Pozsgai Zsolt rendező, író, forgatókönyvíró kerül reflektorfénybe. A pécsi születésű alkotó a színház felől, közel negyven színpadi mű szerzőjeként, színházi rendezőként, dramaturgként érkezett a film világába. Előbb fogatókönyveket írt, majd 2006-ban Csendkút címmel leforgatta első saját moziját az 1956-ban mártírhalált halt Gérecz Attila költő élettörténetéből. Vonzódik a történelmi témákhoz, filmrendezői debütálása óta forgatott tévéjátékot többek között Janus Pannoniusról (Janus), Mindszenty bíborosról (Szeretlek, Faust), Erkel Ferencről (Molto pavane) és Zsolnay Vilmosról (A föld szeretője). Legutóbbi filmjében, a most műsorra kerülő Megszállottakban Kálvin és Loyolai Szent Ignác találkozásának történetét dolgozza fel. Az alkotás 2018-as bemutatója óta számos díjat nyert el Equadortól Indiáig, köztük a Monacói Filmfesztivál játékfilmes fődíját.
Június 11-én érkezik az Urániába Nádorfi Lajos operatőr, aki 1970-ben kezdett dolgozni a Magyar Televíziónál. Operatőrként beutazta a világot, többször járt Dél-Amerika hegyeiben és esőerdeiben, majd Szibéria népei között. Rockenbauer Pállal megjárta a Pamírt, Hoppál Mihállyal a sámánságról készített filmeket, Novobáczky Sándorral, B. Révész Lászlóval, Fazekas Lajossal, Jankovics Marcellal pedig a magyar történelem és kultúrtörténet legkülönbözőbb fejezeteit dolgozta fel. Ismeretterjesztő munkái, néprajzi és szociográfiai dokumentumfilmjei mellett dolgozott játékfilmben is, például A föld szeretője című, Zsolnay Vilmosról szóló tévéfilmben. Június 11-én, kedden 18 órától Kántorok című portrésorozatát láthatjuk, amely Fekete László, Kardos Péter, Tóth Emil és Doff Imre főkántorok portréját rajzolja meg. Az alkotóval a film utáni beszélgetésen találkozhatunk.
Június 12-én este Gyöngyössy Bence producer, rendező, forgatókönyvíró lesz az ünnepi vetítéssorozat vendége, aki 1983 óta dolgozik különböző filmes és televíziós produkciókban mind az öt kontinensen. Első nagyjátékfilmjét 1997-ben forgatta Romani Kris – Cigánytörvény címmel, majd a kétezres években a populáris műfajokban alkotott: a magyar film háború előtti aranykorának sikerfilmjeihez visszanyúlva elkészítette az Egy szoknya, egy nadrág és az Egy bolond százat csinál remake-jét, valamint a Papírkutyák című krimikomédiát. 1997-től 2001-ig az RTL Klub, majd 2008-2009-ben a TV2 programigazgatója volt. Legutóbbi rendezői munkája a Cseppben az élet című mini tévésorozat Béres Józsefről. Az Urániában június 12-én, szerdán 19.30-tól Utolsó rapszódia című filmjét nézhetjük meg, amely Liszt Ferenc utolsó Bayreuthban töltött napjairól és egy hölgytanítványa iránti szerelméről szól Jordán Tamás főszereplésével.
Zalán János producer, színházigazgató, színész, filmszakmai tevékenysége szerteágazó: szinkronstúdió-vezető, tizenhárom éven keresztül felelt az Eurosport csatornák magyarországi gyártási folyamataiért. Emellett média és kommunikáció tárgyú egyetemi kurzusok megbízott előadója. Kutatói tevékenységének tárgya az audiovizuális tartalmak elérhetővé tétele a látássérültek számára, ebből doktorált a Színház- és Filmművészeti Egyetemen 2017-ben. Ezzel párhuzamosan 2015-ben Magyarországon egyedülálló módon intézményes formában audionarrációt vezetett be az általa igazgatott Pesti Magyar Színházban a vakok és gyengénlátók számára. Az Uránia vetítéssorozatában Rabbisorsok Magyarországon című filmjét vetítik június 17-én, hétfőn este 18 órától, amelyet producerként jegyez. A dokumentumfilm a rabbiság intézményének magyarországi történetét mutatja be, ráirányítva a figyelmet a közép-európai kultúrtörténet eme lényeges szeletére. A film utáni beszélgetés vendége az alkotó.
A programsorozat záró alkalmán,június 18-án Stőhr Lóránt filmkritikus, filmtörténész vendégeskedik az Urániában új könyvével. Stőhr Lóránt a kilencvenes évek végétől publikál napi- és hetilapok, folyóiratok hasábjain. 1999 óta az Élet és Irodalom kritikusa, kétheti rendszerességgel jelennek meg kritikái az aktuális mozifilmektől. A Színház- és Filmművészeti Egyetem habilitált docenseként filmtörténetet oktat. A melodrámával, a kortárs magyar játékfilmmel és a magyar dokumentumfilmmel kapcsolatos tanulmányai hazai és nemzetközi szakfolyóiratokban jelentek meg. Első könyve, a Keserű könnyek – A melodráma a modernitáson túl a műfaj elméleti és történeti leírása mellett Fassbinder, Wong Kar-wai, Lars von Trier és Mundruczó Kornél filmjeinek elemzését tartalmazta. Most megjelenő Személyesség, jelenlét, narrativitás – Paradigmaváltás a kortárs magyar dokumentumfilmben című kötete a nem fikciós filmkészítés utóbbi évtizedekben tapasztalható átalakulását vizsgálja. A kötet bemutatójára 18-án, kedden 17 órai kezdettel kerül sor az Uránia kávézójában.
Forrás: Uránia Nemzeti Filmszínház