A művészet templomai ismeretterjesztő sorozat következő bemutatója a művészettörténet egyik legjelentősebb alakja, Leonardo da Vinci előtt tiszteleg, halálának ötszázadik évfordulója alkalmából. A Leonardo 500 című film május 9-től érkezik országszerte a mozikba, az Uránia Nemzeti Filmszínházban premier előtt már április 25-től látható.
Leonardo da Vinci az itáliai reneszánsz polihisztor mestere, festőművész, szobrász, építész, természettudós, humanista, feltaláló és költő volt egy személyben – ám mindenekelőtt a világ titkai után kutató, fáradhatatlan felfedező. Toszkánában, a Vinci melletti Anchianóban született 1452. április 15-én, a falu jegyzője és egy parasztleány törvénytelen gyermekeként. 1468-ban családjával Firenzébe költözött, ahol kimagasló tehetségének köszönhetően bekerült a korai reneszánsz egyik legnagyobb alakja, Andrea del Verrocchio műhelyébe. Itt festészetet, szobrászatot, építészetet, műszaki ismereteket, valamint görög és latin nyelvet tanult. Már fiatalon gyönyörűen énekelt, dalokat és verseket szerzett, amiket lanton kísért. 1472-ben a festőcéh tagja lett, de még sokáig Verocchióval dolgozott, képein hátteret és mellékalakokat festett. Első önálló alkotásai az Arno-völgyi táj vázlatrajza, a Háromkirályok imádása és a Szent Jeromos voltak. Firenzében Leonardo a festés mellett terveket készített az Arno folyó szabályozására, csatornák építésére, hadigépeket, ostromlétrákat rajzolt és hadi célokra szélmalomkereket is tervezett.
A Leonardo 1482-től Lodovico Sforza milánói herceg szolgálatába szegődött, akitől építészeti, szobrászi, festői, katonai és vízügyi feladatokat egyaránt kapott. Milánóban készült egyik leghíresebb képe, a herceg szeretőjét, Cecilia Galleranit ábrázoló Hölgy hermelinnel és a Sziklás Madonna első változata. Leonardo eklektikus személyisége kiteljesedhetett a herceg udvarában: ceremóniamesterként is dolgozott ünnepségek és udvari látványosságok szervezésén, emellett különféle hangszereken játszott, új zeneszerszámokat és tűzijáték látványelemeket is tervezett. Az első milánói időszak legfontosabb és leghíresebb Leonardo-műve az 1495-1497 között a Santa Maria delle Grazie kolostor refektóriumának freskója, az Utolsó vacsora. A milánói udvarban Leonardo elmélyült a katonai és műszaki tudományokban, az építészet, a folyadékok mechanikája, a ballisztika és az optika kérdéseit kutatta. Tanulmányozta a repülést, ő tervezett először a mai helikopterhez hasonló eszközt, emellett siklóernyő tervein is dolgozott. Elkötelezett természettudósként a korabeli szigorú tiltás ellenére az elsők között boncolt, az emberi test felépítésének megismerése érdekében. Több mint egy évtizedig dolgozott Francesco Sforza lovasszobrán, amelyet végül nem fejezett be. A tervek készítése közben született meg többek között híres ábrázolása az emberi test tökéletes arányairól: a Vitruvius-tanulmány.
A következő időszakban megfordult Mantovában, Velencében, Firenzében, majd 1500-ban mérnökként és katonai építészként Cesare Borgia szolgálatába állt. 1503-ban tért vissza Firenzébe és ekkoriban született meg leghíresebb műve, a Mona Lisa (La Gioconda) is. Életének hátralevő részét Milánóban, majd Rómában töltötte, 1516-ban pedig a Milánót meghódító I. Ferenc francia király meghívására az amboise-i királyi vár közelébe, Cloux-ba költözött. Itt fejezte be Keresztelő Szent Jánost ábrázoló festményét, és folytatta művészeti írásait. A zseniális művész, polihisztor 1519. május 2-án hunyt el.
Leonardo da Vinci az egyetemes ember reneszánsz eszményképének megtestesítője, akit kimeríthetetlen kíváncsisága újabb és újabb felfedezések felé.hajtott. Tudományos feljegyzései és találmányainak leírásai több ezer oldalt tesznek ki, amelyeket összefoglaló néven da Vinci kódexeknek neveznek. Az évforduló alkalmából Leonardo 500 címmel világszerte moziba kerülő film a firenzei és milánói korszak festményeinek (köztük az Angyali üdvözlet, a Háromkirályok imádása, a La Belle Ferronière vagy a Hölgy hermelinnel) részletes bemutatása mellett a kódexek megfejtését kísérli meg, egy egészen új nézőpontból vizsgálva ezt a monumentális művet.
A filmben megszólaló szakértők és mérnökök Leonardo tanulmányait olyan új megvilágításba helyezik, amely során a nézők a modern kor vívmányain keresztül ismerhetik meg a mester géniuszát. A film számos, ma már teljesen hétköznapinak számító technikai megoldás vagy eszköz kapcsán arra világít rá, hogy az ipar, a mérnöki- és orvostudományok, a kommunikáció, a várostervezés, az anatómia és a 21. századi modern művészet gyökerei valójában mind Leonardo munkásságáig nyúlnak vissza. A filmet rendező Francesco Invernizzi munkássága nem ismeretlen a hazai nézőknek, producerként az ő nevéhez fűzödnek A művészet templomai sorozat legnépszerűbb epizódjai, köztük a Vatikáni Múzeum 3D, a Firenze és az Uffizi-képtár 3D és a Raffaello – A festőfejedelem 3D c. filmek is. A rendező az Uránia Nemzeti Filmszínházban megrendezett teltházas díszbemutatón az Olasz Kultúrintézet támogatásának köszönhetően személyesen is jelen volt, hangulatos felvezetőjében összefoglalta a nyolcvan fős stáb négy évnyi munkáját, amely a film megszületéséhez vezetett.
A Leonardo 500 premier előtt már április 25-től látható az Uránia Nemzeti Filmszínház műsorán, május 9-től pedig országszerte számos további helyszínen, többek között Kecskeméten, Debrecenben, Szegeden, Szolnokon, Pécsett, Miskolcon, Kaposváron is bemutatják, olasz nyelven, magyar felirattal. A film oktatási intézmények számára kedvezményes csoportos vetítéseken is megtekinthető. A forgalmazó Pannonia Entertainment és a Budapesten a Király utcai Central Passage-ban megnyílt interaktív Leonardo da Vinci Kiállítás együttműködésének köszönhetően a filmre szóló mozijegy bemutatásával a kiállítás kedvezménnyel látogatható.
A vetítési helyszínek részletes listája a https://www.facebook.com/AMuveszetTemplomai oldalon olvasható.