Törőcsik Mari- és Szeleczky Zita-sorozat indul a Magyar Film Napján az Urániában – 2019. április 30.

Törőcsik Mari az Édes Annában

Második alkalommal ünnepeljük április 30-án a Magyar Film Napját, amely egyben az Uránia ünnepe is, hiszen a jeles nap annak emlékére lett a magyar filmé, hogy 1901-ben ekkor mutatták be az első magyar rendezett mozgóképet, A tánczot – mégpedig az Urániában, sőt itt is vették fel a jeleneteket, az épület tetején.

A Magyar Nemzeti Filmalap kezdeményezésére tavaly óta megrendezett filmünnepre idén is kiemelt programmal készül a filmszínház. Ezen a napon két vetítéssorozat indul a régi és az új magyar film két nagy színésznője, Szeleczky Zita és Törőcsik Mari tiszteletére, a Magyar Nemzeti Filmarchívum együttműködésével. A Szeleczky-sorozat a Gül Baba, a Törőcsik Mari-válogatás a Déryné, hol van? című filmmel kezdődik. Az új sorozatok mellett április 30-án Tuza-Ritter Bernadett többszörösen díjazott Egy nő fogságban című filmje és a két és fél éve futó, hallássérültek számára felirattal akadálymentesített “Összhang” sorozat következő alkalma, Szász Attila Apró mesék című filmje teszi teljessé a Magyar Film Napja programját az Urániában.

Törőcsik Mari tiszteletére

Törőcsik Mari a háború utáni magyar film világszerte ismert arca, több mint száznyolcvan alkotásban szerepelt, többek közt olyan rendezők munkáiban, mint Fábri Zoltán, Keleti Márton, Máriássy Félix, Várkonyi Zoltán, Jancsó Miklós, Makk Károly vagy Maár Gyula. A művésznő kivételes pályája elismeréseként márciusban Kossuth-nagydíjban részesült. Ebből az alkalomból indítja a Magyar Film Napján az Uránia a Törőcsik Mari tiszteletére című, három részes válogatását. A sorozat április 30-án a Déryné hol van? című, 1975-ben készült alkotással kezdődik. Több szempontból is fontos ez a film a művésznő pályáján. Férje és alkotótársa, Maár Gyula rendezte, és hatalmas sikert aratott Cannes-ban: Törőcsik Mari megkapta alakításáért a legjobb női főszereplőnek járó elismerést. A zsűriben helyet foglaló Tennessee Williams a díjak odaítélésénél kizárólag csak erre a filmre szavazott, a Le Monde-nak pedig azt nyilatkozta: „meg kell kérdőjeleznem a munkásságomat, mert soha nem bíztam az emberi erőben, és most, itt Cannes-ban láttam az emberi erő himnuszát.” A forgatókönyv Déryné naplója alapján készült, Pilinszky János átdolgozásában, és a színész lét dilemmáit ragadja meg a visszavonulásra készülő, színházi küldetésétől elszakadni mégis képtelen primadonna történetében. A sorozat folytatásában május 11-én egy korai film, az 1958-as Édes Anna következik, amelyet Törőcsik Mari még főiskolásként forgatott Fábri Zoltánnal, a mindkettőjük számára világhírt hozó Körhinta rendezőjével.  A színinövendék csodálatosan alakítja az érzékeny idegzetű, megaláztatásai által gyilkosságba hajszolt kis cselédlányt. „Mozgóképes passió ez a mű: egy tiszta szívű, ártatlan lény szenvedéstörténetét beszéli el” – írja róla Földes Anna. Harmadikként a Gárdos Péter rendezte Szamárköhögés (1986) látható majd május 31-én. Ez a film a rendszerváltást közvetlenül megelőző produkciók közül való, amikor már ’56 is egyre nyíltabban jelenhetett meg mozivásznon. Itt a nagymama szerepében láthatjuk Törőcsik Marit, aki a forradalom napjaiban egy pesti lakásban igyekszik átkormányozni családját a politikailag és magánéletileg is viharos időszakon.

Szeleczky Zita a Rózsafabotban

Szeleczky Zita-sorozat

Húsz éve, hogy elhunyt Szeleczky Zita, a két háború közötti idők egyik legnépszerűbb magyar színésznője és mozicsillaga. Halálának évfordulója alkalmából a Magyar Film Napján az Urániában négyrészes sorozat indul, újra láthatjuk őt mozivásznon legemlékezetesebb szerepeiben.  Szeleczky Zita 1936 és 1944 között mintegy huszonhat magyar filmben játszott. A háború vége előtt elhagyta az országot, és 1990-ig nem tért vissza szülőföldjére. Hivatását azonban az emigrációban is folytatta, színházat szervezett és világszerte vállalt fellépéseket magyar közösségek előtt. A rendszerváltás után gyakran látogatott haza, majd 1998-ban, halála előtt egy évvel végleg visszatért.

A Magyar Film Napjától kezdődően május végéig négy filmjével emlékezhetünk Szeleczky Zitára. A filmeket 35 mm-es kópiáról vetítik. A sorozat nyitódarabja április 30-án a Nádasdy Kálmán rendezte Gül Baba. Az Operaház egykori legendás főrendezőjének 1940-ben készült filmjében Szeleczky Zita Gül Baba leányát alakítja, akit Ali basa háremébe szánnak, de ő beleszeret egy magyar ifjúba, a Jávor Pál által megformált Gábor diákba. A sorozat második előadása május 16-án, a korszak egyik legnépszerűbb magyar filmje, a Rózsafabot, egy vak lány és egy ártatlanul elítélt, börtönviselt ember szerelmének története. Rendezője Balogh Béla, a háború előtti magyar mozgókép egyik legfoglalkoztatottabb mestere. A válogatás harmadik darabjában, a Sziámi macskában május 23-án Szeleczky Zita egy magát sziámi dizőznek kiadó fiatal színésznőt alakít, akibe egyszerre két fiatalember is szerelmes . A pompás keleti műtárgyak és díszletek között játszódó film rendezője Kalmár László, a Halálos tavasz alkotója. Május 30-án a sorozat záró epizódjában, a Zenélő malomban, Huszka Jenő Lili bárónő című operettjének filmváltozatában Szeleczky Zita az egyik legkedveltebb partnerével, Szilassy Lászlóval, valamint Latabár Kálmánnal és Csortos Gyulával látható.

Apró mesék magyar felirattal

Az Urániában két és fél éve futó “Összhang” sorozatban magyar filmújdonságokat mutatnak be a siketek és nagyothallók számára akadálymentesítve, azaz a film párbeszédeit és zörejeit megjelenítő magyar felirattal. Eddig huszonnyolc magyar mozialkotás került közönség elé ebben a formában, a huszonkilencedik április 30-án 16:00-kor Szász Attila 2019 elején bemutatott Apró mesék című „film noir” stílusban forgatott, fordulatos történelmi thrillere lesz.

Forrás: Uránia Nemzeti Filmszínház