2019-ben Takács Zsuzsa kapja az Aegon Művészeti Díjat

„Kérte, hogy maradjunk. Ő angyalok lépteit
hallja, mondta, meztelen talpuk surranását,
Fényes ruhában járnak a víz fölött.
Azt mondta, érzi a tenger cseppjeit az arcán.”

Takács Zsuzsa: A Vak Reménnyel egy körúti kávézóban 

Hatszáz oldalnyi költészet: 2019-ben Takács Zsuzsa kapja az Aegon Művészeti Díjat és a vele járó nettó hárommillió forintot Vak remény című versgyűjteményéért. A kötet a Magvető Kiadó gondozásában jelent meg.

Takács Zsuzsa © Valuska Gábor

„Kiszabadítani az intelligens-érzékeny nőköltészet kategóriájából” – ez volt a tétje a Takács Zsuzsa költészetét fogadó kritikáknak a kétezres évek elejétől. A pálya kezdetén megjelenő visszafogottan elismerő vélemények után az ezredfordulón „az írásaival foglalkozó tanulmányok egyre újabb, érdekesebb és változatosabb szempontokat fogalmaznak meg, ahogy költészetét a fiatalabb generációk irodalmárai is felfedezik…”1

A Kossuth-díjas szerző nemzedékek számára vált iránymutatóvá. Mára valódi jelentőségét nemcsak az irodalomkritikusok, szerkesztők, de az olvasók is felismerték. Ezt az is mutatja, hogy 2017-ben a legtöbbek által olvasott-megosztott vers a neten Takács Zsuzsa: Ha van lelkünk ugyan című műve, több mint hetvenezren látták a Jelenkor folyóirat posztjában, megosztották, beszéltek róla, igazi irodalmi esemény lett belőle.

Irodalmi divathullámoktól messze járó, a magyar- és világirodalom változatos költészeti hagyományait felelevenítő művészetének gyűjteményes kötete a Vak remény, élén a legújabb, kötetben most először közölt Vak Remény-versekkel, a kötet lezárásaként pedig a régi és új India-költeményekkel.

Takács Zsuzsa így beszélt a kötetről:

„Mindnyájan sajátos történetek keretei között élünk, életünknek nemcsak szerzői, fő- és mellékszereplői vagyunk, elbeszélői, hanem önkényes vagy vétlen meghamisítói. Verstörténeteimben szereplőim sorsát pedig saját sorsomként élem újra, csapásként, engesztelésként, elvesztett lehetőségként.  A kimondásban eleve benne foglaltatik egy másfajta, nyelvi jellegű kudarc is. Pontatlan vagy pontosnak vélt megfogalmazásunk sosem azonos az eredeti gondolattal. A kimondás korlátot állít, a közlésben szüntelen eltolódások, csúszások vannak. Ha eljutunk a megfogalmazáshoz, az már többszörösen is hamis az eredeti gondolathoz képest. Attól hogy megírom, hogy saját koordinátái közt megáll saját lábán, mégsem zárul le egy vers. Mint valami ketrecbe zárt griffmadár, kikölti a tojásait, és fiókáival együtt (de mondhatnám vészjóslóbban is: gyújtóbombáival együtt) tágabb teret követel magának.”2 

A Díj:

Az immár tizennegyedik alkalommal átadott Aegon Művészeti Díj Magyarország legrangosabb, független, nettó hárommillió forint pénzjutalommal járó magánalapítású elismerése, az előző év kiemelkedő kortárs szépirodalmi alkotását díjazza.

„Az Aegon Magyarország idén 14. alkalommal adja át a díjat. Amellett, hogy egyre nagyobb rangja van egy magánalapítású tisztán szakmai díjnak idén több dolognak is örülhetünk. Ismét női szerző a díjazott, ami ritka, második alkalom, és ez egybevág az Aegon női esélyegyenlőséget támogató törekvéseivel. Ismét költészet, amit kezdenek újra megszeretni az olvasók. A költészet napjára mi is készülünk egy különleges Chatbot-alkalmazással: verseket lehet kérni és küldeni a Chatboton keresztül. Ez az egybeesés a véletlen műve, természetesen egyáltalán nem befolyásolta a zsűrit, a zsűri csak olvasott és kiválasztotta a legjobbat – mondta Zatykó Péter az Aegon Magyarország Zrt. elnök-vezérigazgatója a díjátadó alkalmából.

Mit kap a díjazott és a rövidlistára jutott szerzők? 

A díjazott nettó hárommillió forintot kap és ehhez társul még több tízmillió forint értékű médiamegjelenés. Ennek köszönhetően új olvasók találnak rá a díjazott műre és a művön keresztül gyakran a teljes addigi életműre. Az új olvasók pedig a legtöbbször új vásárlók is, ezért van az, hogy az Aegon Művészeti díjjal elismert szerző nyertes könyvéből több, sokszor három-négy utánnyomás is készül. Új eladásokat generál a korábbi köteteinél is és felhívja a figyelmet a megjelenés előtt állókra. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy ez a kiemelt figyelem és a megnövekedett eladási számok a döntőbe került műveket is megilletik. Elmondhatjuk, hogy a díj mérhető üzleti siker a kiadóknak is.

Az Aegon Magyarország több kulturális fesztivál elkötelezett támogatója, ezeken a fesztiválokon a szervezőkkel szorosan együttműködve évről-évre jelen vannak a Díjhoz kapcsolódó programok, szerzői estek, filmvetítések. Kiemelt fesztiválpartner a többi közt a tavaszi-őszi Margó és a Kerekdomb fesztivál Tállyán. A fesztiválszezon végén sem szűnik meg a közös munka: a döntős könyvekből vett részleteket népszerű színészek tolmácsolják, ez a Margó FM.

Több éve működünk együtt a többszázezres követőt számláló wmn.hu –val, velük a mindenkori tízes listára került szerzőket és műveiket népszerűsítjük. Idén április végén indul a közös kampány.

A közösségi médiában tavaly és idén is készülünk játékokkal, sorsolásokkal, szintén a shortlistes művek népszerűsítésére.

Újdonság, hogy ebben az évben videókampányt is indítunk: közel száz olyan kisfilmet készítettünk szerzőinkkel, amelyeket aztán év közben folyamatosan teszünk közzé a közösségi médiában. Ezekben szó lesz a sikerről, az írói dolgozószobák titkairól vagy épp a szerzők legkedvesebb, sokat jelentő idézeteiről. Ehhez kapcsolódva indítjuk el a Költészet Napjára azt a Chatbot alkalmazást, amellyel bármelyik eddigi döntőbe került verseskötetből választhatunk költeményeket és meglephetjük velük azt, akit szeretnénk.

Középiskolásokat megcélzó programunkban a középiskolai tanárok munkáját segítő tancsomagjainkat idén is bővítjük a shortlisten szereplő könyvekkel. És támogattuk a március 22-24-i hétvégén Baján megrendezett Irodalom másképp versenyt, itt szintén az Aegon Művészeti Díj jelöltjei közül kaptak feladatokat a diákok. 

A döntés

Vannak évek, amikor könnyen konszenzusos döntésre jut a zsűri, és van, amikor hosszabb szakmai vita után derül ki a nyertes személye. Így volt ez idén is, Takács Zsuzsa kötete az utolsó körben Szvoren Edina és Krusovszky Dénes könyvével maradt versenyben.

Gács Anna így fogalmazott: „Takács Zsuzsa kötete több szempontból is kiemelkedik a jelöltek közül. Nemcsak azért, mert egy jelentős életmű lenyomata, de azért is, mert az új versciklus még ezen az életművön belül is valami újat, nagyon izgalmasat hoz. Olyan költészet ez, ami ezer szállal kötődik a mai tapasztalatainkhoz, dilemmáinkhoz, szorongásainkhoz.”

Kulcsár-Szabó Zoltán irodalomtörténész szerint A kötet nemcsak egybefogja és alakulásában áttekinthetővé teszi ezt az időről-időre megújuló életművet, hanem önálló kompozíciót teremt, amely összetett rálátást nyújt Takács Zsuzsa költészetének eddig talán kevéssé felismert belső összefüggéseire is.”

Eszes Valéria középiskolai magyartanár azt mondta: „Ezek a versek olyan értékeket közvetítenek a fiatalok számára is, amelyek a szerző korosztályától teljesen függetlenül működhetnek; pontosan formált, igényes a nyelvi világuk, és stabil, megkérdőjelezhetetlen világlátást tükröznek. A középiskolás korosztályból sokak számára emiatt lehetnek hiányérzeteiket pótló kortárs szövegek.”

A zsűri

A szakmai zsűri minden évben új tagokból áll. Az idei évtől újításként a díjalapító úgy döntött, nem kér fel zsűrielnököt, azonos rangú tagokból állt a testület. A zsűri tagjai idén:

Csorba Csilla irodalomtörténész, a Petőfi Irodalmi Múzeum volt igazgatója, Gács Anna irodalomtörténész, Eszes Valéria középiskolai magyartanár, Kálmán C. György irodalomtörténész, Kulcsár Szabó Zoltán irodalomtörténész, Lévai Balázs rendező-producer és Ott Anna irodalomszervező.

Az Aegon Művészeti Díj ünnepélyes díjátadó gálája és a szerző köszöntése április 8-án 19 órakor lesz a Katona József Színházban. Az estet Máté Gábor vezeti, a szerzőt Kulcsár-Szabó Zoltán laudálja. Az estet Gács Anna szerkeszti. Jegyek a Katona József jegypénztárában kaphatók.

Takács Zsuzsa (1938–)

Takács Zsuzsa költő, műfordító, prózaíró Budapesten született 1938. november 23-án.
Édesapja Takács József, jogász, gyámügyi szakember; 1944-ben Szolnok polgármestere, a háború után a Széchényi Könyvtár könyvtárosa, majd az Akadémiai Könyvtár jogi tanácsadója.
Édesanyja Rupp Irén.
A család 1942-ben a Kassa melletti Jászóra költözött, majd 1943-ban visszatértek Magyarországra.
Gimnáziumi tanulmányait a Veres Pálné Gimnáziumban végezte, 1957-ben érettségizett.
Az Orvostudományi Egyetemre jelentkezett, ahová polgári származására hivatkozva nem vették fel. 1957–58-ban párhuzamosan a Színművészeti Főiskola és az ELTE Bölcsészkar vendéghallgatója volt, majd 1958-ban felvették az ELTE Bölcsészkarra, magyar–spanyol–olasz szakra. Egy év után a magyar szakot leadta. 1962-ben szerzett spanyol–olasz szakos tanári oklevelet.
Ugyanebben az évben házasságot kötött Lengyel Péter íróval. Gyermekeik: Lengyel Anna (1969), Lengyel Zsuzsa (1971). 1980-ban elváltak.
1963–64-ben férjével együtt a havannai egyetemen dolgozott, mint magyar anyanyelvi lektor. A magyarul tanuló kubai hallgatók nyelvoktatásában vett részt.
1964-től a budapesti Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen, illetve Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen tanított spanyol nyelvet, diplomáciatörténetet és társadalmi ismereteket társadalomtudomány-szakos és tanárképzős hallgatóknak.
1990–2001-ben spanyol–portugál nyelvi tanszékvezető docens. 1995-ben PhD fokozatot szerzett spanyol filológiából.
2001-ben nyugdíjba vonult.
1989–91-ben az Írószövetség elnökségi tagja. 2004-ben kilépett a szövetségből.
A Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete, a P.E.N. Klub, a Szépírók Társasága és 2007 óta a Széchenyi Irodalmi Akadémia, illetve a Digitális Irodalmi Akadémia tagja.

Fontosabb díjak, elismerések:
1984 – Graves-díj
1988 – József Attila-díj
1990 – Déry Tibor-díj
1993 – Forintos-díj
1997 – a Spanyol Királyság érdemkeresztje (polgári tagozat)
1997 – Weöres Sándor-díj (Soros Alapítvány)
1998 – Radnóti-díj
1998 – Szinnyei Júlia-emlékdíj
1998 – Weöres Sándor-díj
2003 – a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja
2004 – Alföld-díj
2007 – Kossuth-díj
2019 – Artisjus Irodalmi Nagydíj

Forrás: Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt.