Az Artisjus Egyesület 2006-ban hozta létre az Artisjus Irodalmi Díjakat. Az irodalmi nagydíj célja az előző év egy kiemelkedő, különösen értékes alkotásának jutalmazása, a további díjak pedig ösztönzésül szolgálnak a tehetségüket már bizonyított művészek további alkotómunkájához. Az Artisjus Irodalmi Díj az egyik legjelentősebb hazai irodalmi elismerés, melynek presztízsértéke abban rejlik, hogy maguk a pályatársak szavazzák meg, hogy kik legyenek a díjazottak.
A korábbi években egyebek mellett olyan szerzők kapták meg, mint Berkovits György, Földényi F. László, Kukorelly Endre, Pintér Béla, Spiró György, Tandori Dezső, Háy János, Zalán Tibor, Cserna-Szabó András vagy Závada Pál.
Az elismeréseket az Artisjus díjátadó ünnepségén adják át, 2019. február 18-án, a Budapest Music Centerben.
2019 irodalmi díjazottjai:
Artisjus Irodalmi Nagydíj – Takács Zsuzsa: A vak remény – összegyűjtött versek
Artisjus Irodalmi Díj / költészet – Markó Béla: Bocsáss meg, Ginsberg
Artisjus Irodalmi Díj / próza – Száz Pál: Fűje sarjad mezőknek
Artisjus Irodalmi Díj / tanulmány – Thomka Beáta: Regénytapasztalat
Artisjus Irodalmi Díj / esszé – Bán Zoltán András
Az Artisjus Irodalmi Nagydíjat Takács Zsuzsa költő, műfordító, prózaíró kapja A vak remény című kötetéért. 1995-ben szerezte tudományos fokozatát spanyol filológiából. Számtalan díja mellett 2007-ben Kossuth-díjjal tüntették ki, ugyanebben az évben a Digitális Irodalmi Akadémia a tagjai közé választotta, 2014-ben pedig Artisjus irodalmi díjat kapott Tiltott nyelv című kötetéért. (forrás: wikipedia)
Markó Béla Bocsáss meg, Ginsberg című verseskötetéért részesül elismerésben. A költő a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tiszteleti tagja. Tagja a Romániai Írószövetségnek, a Magyar Írószövetségnek és a Szépírók Társaságának. (forrás: wikipedia) „Markó Béla versanyaga a leltározás igyekezetével veszi számba egy rosszabb, de mégis szebb reményekre jogosító kor elmúlását és egy szabadabbnak rémlő jelen tényeit.” – írja laudációjában Báthori Csaba.
Száz Pál Fűje sarjad mezőknek című regényéért kap elismerést. Magyar nyelv és irodalom doktori tanulmányait 2017-ben végezte. A könyvben növények, virágok és gyógyfüvek fonódnak egybe egy félig reális, félig elképzelt mátyusföldi falu, Marad lakóinak élettörténeteivel. A helyi nyelvjárást fonetikus írásmóddal ábrázolja, mely azonnal megteremti a regény semmihez sem fogható hangulatát.
Thomka Beátát Regénytapasztalat című írásáért díjazzák. Az író korábban a Pécsi Tudományegyetem professzora, majd 1996-ban megalapította a pécsi Irodalomtudományi Doktori Iskolát, és 2018-ig pedig a képzés vezetője volt. Kutatói és kritikai tevékenységét több kitüntetéssel és díjjal ismerték el. „Thomka Beáta a nyelvet váltó migráns írók műveit vizsgálja kötetében, a nemzeti identitás és a multikultúra kategóriái mentén” – méltatja Reményi József Tamás.
Bán Zoltán András Betűtészta című kötetéért részesül elismerésben. Írói tevékenysége sokrétű: egyaránt író, drámaíró, műfordító, esszéista, szerkesztő és irodalmár. 2001-től 2007-ig a Magyar Narancs rovatvezetője volt. Esszéköteteiért József Attila és Szépírók-díjat kapott korábban. A most díjazott kötetbe 2009-től 2018-ig írt esszéi, kritikái és emlékezései jelentek meg.