A halál el nem választ. Csak az élet! Családi dráma és komédia. Lehet-e nevetni a halállal? Lehet-e sírni az élettel? Halhatatlan a FÉMben – bemutatót tart a Belváros legújabb színháza.
Cziczó Attila drámája a férfikor küszöbén átzuhanó, a lebácsizás ellen lázadó ember története, aki a halál és/vagy öregség közelgő rettenetétől megbokrosodva próbálja helyre tenni életét: „Nehéz eldönteni, hogy a néző sírjon vagy nevessen a hatvanon túli férfiember megpróbáltatásain, amihez a „csupanő” családja asszisztál: ki kedvesen, ki utálatosan, de mindenképp az ellenkező nemre, s nem az igenre helyezve a hangsúlyt. – összegzi drámáját a szerző-rendező.
Halhatatlan, próbafotó
A darab története röviden: az ország legnépszerűbb meseírója, a nyugdíjas éveibe lépő Dönci megözvegyül. Másodszor találkozik a halállal: kisebbik lánya, Olga, hosszú-hosszú évekkel ezelőtt, tizenkilenc évesen rohant bele szakadt Opeljával – a Mátra egyik legszebb és legmeredekebb útját a szalagkorlát áttörésével elhagyva – „abba” a szakadékba. Akkor megszakadt valami Dönciben. Addig az ország legnépszerűbb meseírója falta az életet. Siker, pénz, nők, csillogás; nyár a Balatonnál, tél Afrikában, Andreával, Eszterrel – a sok-sok meztelen nővel. És a család? Döncit nem érdekelte a családja. Elvira, a felesége tartotta életben a családi köteléket. És jött az a telefonhívás a szakadék mellől. Váratlan fájdalom, arculcsapás az élettől. S bár Dönci érezte, hogy jel ez, hogy valamit tanulni, változtatni, felismerni, elfogadni kéne, mégis rossz utat választott. Látszólag életkorához öregedett. Kicsit még tovább is. Képmutató bánattal játszotta a magába zárkózó, hallgatagon figyelmes – ünnepnapokon még kedves is – férj és apa szerepét. Feldolgozás, elfogadás és magához való közelebb kerülés helyett, erőszakosan rendezte saját életét, melyben ő, a főhős, drámai fájdalommal viseli leánya elvesztését. Teátrálisan várta a finálét. A halált. Ebbe az idillinek kevésbé mondható helyzetbe rondított bele Elvira, a feleség elvesztése. Dönci nem így tervezte…”
Halhatatlan, próbafotó
Dönci szerepében Márton András debütál a Váci utcai teátrum színpadán: „Ez egy nagyon különös darab, bár egy hétköznapi helyzetről szól: halálról, gyászról, családról, a család széteséséről, összetartásáról, de különleges nyelvében és abban a tekintetben, hogy a színpadon látjuk az elhunyt feleséget, akivel van egy állandó párbeszéd, s ez a játékot borzasztó izgalmassá teszi.”
Az előadás szereposztása is izgalmasra sikeredett. Andai Kati és Márton András mellett Nagy Zita Mária, a KIMI színinövendéke, s a horvát nemzetiségű Čarna Kršul játszik még a Halhatatlanban: „Bár elsőre úgy tűnhet, hogy a gyász feldolgozásáról szól a darab, de ami nekem sokkal fontosabb, az az, hogy megmutatja, milyen a család élete egy nehéz helyzetben, amikor semmi sem működik, akkor nem szabad feladni, mert valahogy össze lehet ezt foltozni, s helyre tenni.” – fogalmazott Čarna.
Halhatatlan, próbafotó
Andai Kati, aki már játszotta korábban Elvirát, ezt gondolja a drámáról: „Nagyon jó ezt játszani, mert felszabadító. Az ember fél a haláltól, s itt egy kicsit átélhetem, hogy talán mégsem kell így gondolni az elmúlásra. S van benne valami nagyon fontos mondanivaló az élők számára, hogy a halálban már nem változik semmi. Ha meg akarunk felelni bizonyos erkölcsi elvárásoknak, azt csak az életben tehetjük meg.”
Aki szívesen megismerne egy sírós-nevetős történetet, akit a színházban a jelen érdekel, a megismételhetetlen, az ne hagyja ki a Halhatatlant!
„A legrosszabb és a legszerencsétlenebb helyzetekben is nagyon fontos az, hogy az ember fel tudja oldani a feszültséget jókedvvel és vidámsággal” – zárta a beszélgetést Zita, azaz Vatta.
Bemutató: 2019. január 13.
Fém Arts & Café
1056 Budapest, Váci utca 40. (bejárat az Irányi utcából)
www.femszinhaz.hu